15 sor színház: A kutyatartó lány

Szemét egy előadást láttam, egy jó értelemben vett szemét előadást. Olyat, ami humorával, bájával addig szeretteti magát, amíg gyanútlanná teszi a nézőt, hogy aztán végigszántson a lelkeken. Háy János A kutyatartó lányt a kecskeméti színház számára írta, de nincs szó helyspecifikus darabról, megállná a helyét bárhol, mint a szerző művei általában.

Hogy ne lőjek le minden poént, maradjunk annyiban, hogy a történet kutyásokról szól. Kutyásokról, akiknek napirendjét leginkább a sétaidő határozza meg. Ha találkoznak más kutyásokkal, a beszélgetés jelentős hányada a kedvencek körül forog: fajtatiszta vagy mix, félénk vagy rámenős, első vagy már a sokadik?

Utóbbi a darab egy ismétlődő kérdése:

– Háy drámáira jellemzően itt is a hétköznapi dialógusok között bújik meg a lényegi tartalom.

Jelenet A kutyatartó lány című előadásból (Fotó/Forrás: Benkő Emese / Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház)

Hajdú Melinda játssza a kissé különc Petrát, aki bár felszabadult a válásától, hiszen idejét kedvencére áldozhatja, mégis esélyt ad a szintén kutyás Daninak (Kovács Krisztián), akivel végre harmóniában érzi magát, ráadásul

Ezt a viszonyt még Petra kritikus anyja (Sára Bernadette) is támogatja, és a szintén kutyatartó, született szingli Kati (Jankovics Anna) is szurkol, ám a boldogsághoz vezető út rögökkel teli.

Mindennapi történetnek tűnik, és van is valami jóleső sallangmentesség a színészi játékban, mindezt ellensúlyozza a díszlet és a jelmez (Matyi Ágota) absztrakciója: négy odúszerű szék, valami asztalféleség, homok és rengeteg papír, valamint Zeke Szabolcs animációja jelenítik meg a zöldövezeti szomszédságot.

Sára Bernadette és Hajdú Melinda A kutyatartó lány című előadásban (Fotó/Forrás: Benkő Emese / Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház)

Sipos Imre rendezésében sokat játszik a díszletet is alkotó papírral, a barnás, gyűrött anyag a jelmezeken is visszatér mint valami, a szereplőket összekötő közös nevező. Nem konkretizálnám, mi minden funkciót tölt be a papír, változatosan van jelen az előadásban, mint Paládi-Kovács Áron zenéje.

Hajdú Melindának – ahogy minden szerepformálásakor – most is maximálisan tudtam hinni, hitelesen és érzékenyen nyúlt Petra karakteréhez, Kovács Krisztiánnak pedig igazán meglepő pillanatokat köszönhettem. Jankovics Annához nagyon passzol a tűzrőlpattant Ági karaktere, Sára Bernadette pedig különleges ebben az ellentmondásos anyaszerepben.

Háy János írása – az utánozhatatlan dialógusok mellett – abban nagyon erős, hogy

érzelmek elfojtásáról, bizalomvesztésről, kötődésre való képtelenségről, agresszióról. És hogy mindez ilyen finoman és titokzatosan tud megvalósulni, mint a kecskeméti előadásban, az az értő koncepciónak, összetartó színészgárdának meg annak a szemétségnek köszönhető, amiért mély hálát érzek.

Jankovics Anna és Hajdú Melinda A kutyatartó lány című előadásban (Fotó/Forrás: Benkő Emese / Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház)

Fejléckép: Hajdú Melinda és Kovács Krisztián A kutyatartó lány című előadásban (fotó / forrás: Benkő Emese / Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház)