Színház

20.

2009.06.12. 12:32
Ajánlom
Maga a mű látszólag töredékes, valójában zárt, összefüggő, lélegző, éllettelien mai történet. Még akkor is, ha amúgy nincs két egyforma előadás belőle.

"Nem akartunk mi Magyarországgal foglalkozni,

hanem inkább az emberekkel..."

 

Egy színházi előadás soha nincsen kész. (Lásd.: Magyar Színházi Legendárium, "Ascher Tamás" című fejezet, terjesztés: szájhagyomány) Bodó Viktor hajózási társasága (intézete, laborja) fontosnak tarja ezt a tényt az előadás címében is jelezni. A nulla pont egy továbbá azt is sugallja, hogy valami folytatás következik. 0.2, 1.0, ilyesmi. Bár erről maga a rendező sem szolgál egyértelmű információval. Mondott már olyat, hogy nem lesz folytatás, olyat is, hogy igen, legutóbb pedig azt közölte, hogy van terve, csak az túl drága. Vagyis még nem tudja.

Akkor lássuk az első előtti változatot. A hisztéria a pécsi színházi találkozón a hat órai Zsótér-előadás, az egri Velencei kalmár előtt tört volna ki - ha hagyják -, körülbelül kétszer annyian akarták megnézni, mint ahányan befértek rá. A fél hetes Bodóra csöndes tömeg várakozik. Akinek nincs jegye, az simán leülhet a széksorok elé a földre a Pécsi Nemzeti Eck Imre balettermében. Ez a Bérháztörténetek 0.1 huszadik előadása. A fáma szerint a viselkedéskutatás úgy indult a Szputnyikban, hogy meg kellett nevettetni 2 embert. Most itt ugyanez történik több emberrel. Bodónak illik a feladat. Az Akkuban például úgy röhögte végig a ReHab bemutatóelőadását, hogy ember nem tudott rajta kívül nevetni. (Jászay Tamás Kis reneszánsz semmittudó címen talált bele a dolog velejébe.) Itt nem ez a helyzet. Sőt. Előnevetők hadával kell megküzdenie az egyszeri nézőnek. És nevetünk. Zakatolva, döcögve, szakaszosan, fulladozva, elismerően. Nem csak kifelé. Befelé is. Az szinte még jobb. Közben meg a napi valóság pimaszul ránk törő tragédiáin is röhögünk. Ennek megvan az az egészen pofátlan hatása, hogy nevetés közben sírhatnékunk támad. Szó, mi szó, ha nagyon megszalad, olyan ez a POSZT, mint mikor egy baromi jó könyvet olvas az ember. Beindul tőle. És már nem csak a könyv jó, hanem minden. Az élet is.

Amúgy a színpadtérben hülyék gyülekezete. Ki-be rohangálnak egy (vagy több) lakásba. Kibérlik, nem bérlik, szexelnek, verekednek rövidre vágva, kurrog a galamb, elandalodunk, agyonütik. Órát tartanak, aztán az egyik néző kezébe nyomják, tartsa ő tovább. Mindez átverés is. Mégsem a hülyék gyülekezete. Ezek nem gombostűn vergődő csodabogarak. Ez itt a valóság. És még magyar is, ha úgy vesszük. Az ember valahogy úgy reagál rá, mint az ámokfutó a hírolvasó bemondóra. "Egy ámokfutó száguldozik az autópályán? Hülyeség. Ez itt mind az!!"

Hárman írtuk volna a Bérháztörténeteket, de végül nem lett írója - mondja a rendező a másnapi megbeszélésen , visítva a reneszánsz életörömtől. Nem lett, mert legyőzte őket az élet. A spontán poénok. Bodó egészen érdekesen csinál színházat. Az improvizációs technikákat úgy használja, mint mikor valaki egy komoly történetet kezd el mesélni a többieknek, és miközben meséli, néha belefut valami poénosba. Na, ő csak ezeket a poénokat emeli ki, és - itt jön a lényeg - ha bejön neki, kirajzolódik az egész komoly sztori. A huszadikon bejött. Maga a mű látszólag töredékes, valójában zárt, összefüggő, lélegző, éllettelien mai történet. Még akkor is, ha amúgy nincs két egyforma előadás belőle. Pont annyit mesél el, amennyit a mai nézőnek el kell mesélni, hogy megértse. Helyzetgyakorlat. Igen. Amennyiben minden színházi előadás az. Nem mellékesen hihetetlenül kor szerű művészet.

Annak idején volt valami egészen megejtő abban, ahogy Major Tamás és Gobbi Hilda tovább állt a Nemzetiből a Katonába a frissen alakuló társulattal. Hasonló érzés ez is. Rangos művészek, Csákányi Eszter, Lázár Kati, Lukáts Andor, Gyabronka József éreznek rá a dolog progresszivitására. Olyan inspirálóan hat rájuk a Szputynik légköre, hogy megsokszorozza művészi erejüket. Végtelenül egyszerű, letisztult eszközökkel, nagyon komolyan tréfálkoznak a nézővel. Említhetem Anger Zsoltot is, aki szintén Pécset járva bevállalta a "meztelen fenékkel magam alá pottyantok egy nagy barna darabot" jelenetet. (Eck Imre a falon nem lepődik meg, Forgách András másnap élőszóban kisesszét kerekít belőle.)

A Bodó köré szerveződő ifjú művészek valódi viselkedéskutatók. Szegényes laboratóriumi körülmények között kísértik a lehetetlent.

Az előadás végén a húsztagú Soharóza Kórus érkezik a színpadra, soha nem látjuk meg őket... Kis lámpákkal néha belevillognak a saját arcukba a sötétben, ennyi. Énekelnek, kimennek. Vége. A folyosón kint a társulat tagjai örömzenélnek. A szó szoros értelmében.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zöldhullám

Környezettudatosság klímaszorongás nélkül a Gárdonyi téren

A városlakókkal együtt, a hiánypótLÁSS! című köztéri installáció keretében „építette vissza” a Gárdonyi tér hiányzó fáját Kele Juci képzőművész. A kivágott fa helyén borostyánból készült zöld üzenőfalra bárki elhelyezhette a szebb jövő érdekében elgondolt vállalását.
Vizuál

Fődíjat nyert Szajki Péter filmje New Yorkban

Összesen öt díjat, köztük a fődíjat hozhatta el Szajki Péter Most van most című alkotása a New York Film Awards-on.
Zenés színház

A Pécsi Nemzeti Színház újraalkotja a szabadtéri színház fogalmát – indul a #színháztér projekt

Júniusban a pécsi teátrum művészei nyakukba veszik Baranya megyét, hogy szó szerint az utcára vigyék a színházat. A miniszter félrelép telt házas premierjével újranyitó intézmény ingyenesen látogatható Erkélykoncertekkel és klasszikus produkciókkal várják a szórakozni vágyókat.
Színház

Kortárs magyar szerzők a Gyulai Várszínházban

A világirodalmi (Csehov, Donizetti, Ibsen, Shakespeare, Goldoni) és magyar klasszikusok (Madách Imre, Móricz Zsigmond, Örkény István, Wass Albert) mellett a kortárs magyar szerzők művei az idei évadban is hangsúlyos szerepet kapnak Gyulán.
Vizuál

KÉP-regény: Favella, fakanál, fatányér…

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a Rocinha favellában megélt tapasztalatairól mesélt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

Almodóvar musicallal nyit a Mézesvölgyi Nyár

2021. július 3. és augusztus 29. között már ötödik alkalommal várja nézőit Pest megye legnagyobb nyári szabadtéri színházi fesztiválja, a Mézesvölgyi Nyár.
Színház ajánló

Kortárs magyar szerzők a Gyulai Várszínházban

A világirodalmi (Csehov, Donizetti, Ibsen, Shakespeare, Goldoni) és magyar klasszikusok (Madách Imre, Móricz Zsigmond, Örkény István, Wass Albert) mellett a kortárs magyar szerzők művei az idei évadban is hangsúlyos szerepet kapnak Gyulán.
Színház interjú

„Minden téren jönnek előre a nők” – Interjú Péterfy Borival

Az Átrium új bemutatója, a Mefisztó Klaus Mann Mephistójának szabad átirata a kortárs kabaré műfajában, sok zenével és meglepetéssel. Az Urbán András rendezte előadásban Péterfy Bori a többi színészhez hasonlóan sokféle karaktert villant fel.
Színház hír

Takács Kati a Psota Irén-díj idei kitüntetettje

A Jászai Mari-díjas érdemes művész Básti Juli Kossuth-díjas színművésztől vehette át az elismerést június 9-én, a Rózsavölgyi Szalonban tartott díjátadó ünnepségen. Takács Katit az eseményen Bálint András méltatta.
Színház interjú

A kultúra a kivezető út – Elindult a szabadtéri színházak szezonja

A Szabadtéri Színházak Szövetségének 12 tagszervezete 12 különböző adottságú helyszínen 12 különböző műsorkoncepcióval – 50 új darab bemutatójával – várja a közönséget. A szezon kezdetén átadták a Gedeon József Amfiteátrum-díjat.