Etelka, Aletta

Mi történik a Katona József Színházban?

2012.04.26. 12:31

Programkereső

Két premierre kerül sor a héten, a Fővárosi Közgyűlés döntése után elindulhat a színház portáljának rekonstrukciója, valamint egy konferenciát is rendeznek, ami a showcase héthez kapcsolódik.

Nagyoperettet láthat a közönség a Katona József Színházban: Virágos Magyarország címmel mutatják be Kovács Dániel és Vinnai András új darabját április 26-án a Kamrában. Kovács Dániel rendező az MTI-nek nyilatkozva arról beszélt, hogy keresi az olyan színházi helyzeteket, amikor a néző jól szórakozik, nem valami "intellektuális csűrcsavart", hanem élő, eleven, harsány színházat lát, de közben "éle" is van a darabnak, rálátást kínál arra, hogy miben élünk, hogyan élünk. A rendező elárulta, hogy olyasmit szeretett volna elmondani, amihez nem talált megfelelő darabot, így született meg a Virágos Magyarország. Először a műfajra lelt rá: úgy érezte, hogy az, ami felé az utóbbi néhány évben megyünk, ahogy gondolkodunk, megnyilvánulunk, ahogy a közbeszéd működik, egyre "operettesebb". "Egyszerűsödik a világ, egyre egyszerűbb igazságokat érzünk a magunkénak, és egyre hangosabban mondjuk ezeket, egyre erőteljesebb aláfestéssel" - fogalmazott, hozzáfűzve, hogy ezért jutott eszébe az operett műfaja, majd ehhez született meg lassan a történet is.

Virágos Magyarország - Elek Ferenc, Bodnár Erika - Katona József Színház
Virágos Magyarország - Elek Ferenc, Bodnár Erika - Katona József Színház

A műfaj több rétegéből táplálkozik az előadás - mondta Kovács Dániel, felidézve, hogy az operett születésének idején a műfaj a napi aktualitásokra, közállapotokra utaló, kicsit parodisztikus geg-sorozatot jelentett, operai környezetbe ágyazva. Offenbach operettjeiben - operácskáiban - gyakran szerepeltek mitológiai alakok, akik megfeleltethetőek voltak a korabeli párizsi "celebeknek". Új fordulatot az 50-es, 60-as évek jelentettek Magyarországon a műfaj számára, amikor a szocialista vagy termelési operettet, a kurzusoperettet kitalálták. Ez az állami propaganda része lett, a futó ideológiát népszerűsítő műfajjá lépett elő mint látványos zenés műfaj, amelyen a nép szórakozik. "Ebből a hagyományból elindulva próbáltuk megalkotni a magunk nagyoperettjét" - fogalmazott a rendező, hozzátéve, hogy a darabot - az eredeti történetet, zenei anyagot - a Katona József Színház művészeire írták. Mint mondta, maga az a helyzet, hogy a Katona József Színházban készítenek operettet, önmagában is kicsit ironikus, de próbálták komolyan venni a műfajt. "Nem akarunk paródiát csinálni. Annyira komolyan akarjuk venni ezt a dolgot, ami már időnként egy picit túlcsordul, túlhajlik" - fogalmazott, hozzátéve: nem az a cél, hogy állandóan kikacsintgassanak a nézők felé.

A színlap szerint a történet estéjén egész Magyarország Tunyándra egy kis alföldi falucskára figyel, hiszen itt ér véget a nagyszabású ünnepségsorozat, a SZÍVÜNK (Szent István Vándorünnep Nemzeti Kincseinkből). Nyulassy Viola helybéli virágkötőt egy csodálatos virágszobor megalkotására kérték fel a záróünnepség alkalmából, amelyre visszatér szülőfalujába Szigeti Jácint is, Viola egykori szerelme, jelenlegi vidékfelemelési kormánybiztos. Hamarosan kiderül, hogy Tunyándon semmi sem a tervek szerint megy, ám összefogással végül sikeresen győzedelmeskedik az igazság, és minden hű szív megleli párját. A magyaros dallamok, a megható és tanulságos történet, az operett csillogó világa minden magyar keblet megdobogtat. Könnyes szemekkel, arcunkon mosollyal fogunk felkelni székeinkből a három felvonásnyi felhőtlen szórakozás után. Az előadásban Ötvös András, Ónodi Eszter, Tasnádi Bence, Pálmai Anna, Elek Ferenc, Borbély Alexandra, Bodnár Erika, Kocsis Gergely és Rajkai Zoltán játszik. A zenét Kákonyi Árpád és Matkó Tamás, a dalszöveget Máthé Zsolt írta. A díszletet a rendező, a jelmezt Füzér Anni tervezte, a koreográfiát Katona Gábor jegyzi.

Virágos Magyarország - Ötvös András, Ónodi Eszter -  Katona József Színház
Virágos Magyarország - Ötvös András, Ónodi Eszter - Katona József Színház

Tipikus helyzetek, abszurd képek: Anamnesis (kórtörténet) címmel mutatják be Róbert Júlia és Bodó Viktor a magyar egészségüggyel foglalkozó új darabját április 27-én a Katona József Színházban. A produkció létrehozói a nézőket is bevonták az alkotófolyamatba, az előadás szövege az általuk beküldött igaz történetek, a színészek improvizációi, riportanyagok és saját élmények alapján született. A Bodó Viktor rendezte produkció mindenkit mélyen érintő területet, a betegség, a halál témakörét és a magyar egészségügy helyzetét járja körül. Korrupció, átvert betegek és csodákat véghezvivő orvosok jelennek meg a színpadon. A történet helyszíne "egy majdnem megnevezett budapesti kórház".

A Szputnyik Hajózási Társasággal közös produkcióként született előadásról Róbert Júlia az MTI-nek elmondta: a rendező ötlete volt, hogy az egészségüggyel foglalkozzanak, mert egyrészt aktuális problémákat hordozó témáról van szó, másrészt pedig személyes dologról, amellyel mindenki találkozik élete során. "Mindenki keveredik olyan helyzetekbe, amelyeket most a színpadon viszontláthat, így a történet személyessé tud válni" - fogalmazott. Elárulta, hogy a próbák alatt már kevésbé lett fontos az, hogy a magyar egészségügy helyzetéről adjanak körképet, inkább a drámai helyzetek, a halállal való szembesülés, a kiszolgáltatottság vált érdekesebb témává. Mint mondta, a próbafolyamat rendhagyó volt: három hónapig dolgozhattak, viszont nem volt megírt darab, hanem több elemből állt össze a szöveg, a produkció. Felhívásukra - amelyben a nézőktől vártak igaz történeteket, akár a betegek, akár az egészségügyi dolgozók oldaláról - hatvanan küldtek be mintegy nyolcvan történetet, a rövid humoros írástól kezdve a negyvenoldalas megrázó naplóig, amelyeket beépítettek a darabba: figurák, helyzetek, mondatok jelennek meg ezekből az anyagokból.

Anamnesis - Katona József Színház
Anamnesis - Katona József Színház

A színészek "terepen" is töltöttek bizonyos időt: választottak egy olyan szakterületet, amely érdekelte őket, és pár napot eltöltöttek mentősökkel, illetve kórházban, egy nővér vagy orvos mellett. "Többen napokat, heteket töltöttek például rohamkocsikon vagy éjszakai ügyeletekben" - mondta, hozzátéve, hogy ez saját élményt, tapasztalatot adott számukra. A harmadik fontos elemként említette Róbert Júlia, hogy a munka első heteiben a területet körbejárva interjút készítettek orvosokkal, nővérekkel, jogvédővel, gyógyszerésszel. Kérdéseik között szerepelt, hogy miért választották szakmájukat, ők maguk félnek-e a betegségtől, haláltól, szakértőként hogyan állnak a dologhoz, és hogyan látják a rendszert, mit gondolnak, miként lehetne változtatni rajta. Mintegy 35 órányi anyag született, sok olyan téma felmerült, amelyeket szintén beépítettek a jelenetekbe. Mint mondta, mindezek után kezdték megírni a konkrét jeleneteket, kezdtek próbálni, majd az improvizációk során állt össze az előadás, amelyben a humoros, szatirikus jeleneteken túl komoly, megrázó epizódok is szerepelnek.

Szólt arról, hogy a témához tartozó orvosi szakmai anyagokat, rendeleteket kórusművekben dolgozták fel. Ilyen például az alaptörvény egészségügyre vonatkozó passzusa vagy a halál-dal, amely a halál fogalmát biológiai szempontból taglalja, de a hippokratészi esküre és a szakmai minimumról szóló anyagra is született dal Máthé Zsolt verseivel, Klaus von Heydenaber zenéjével. A műfajból adódóan sarkított, abszurd, túlzó képet mutat a darab, de próbáltak egyensúlyt tartani, és a dolgok mindkét oldalát, a nehézségeket minden irányból megmutatni - hangsúlyozta Róbert Júlia.

A mi osztályunk - Katona József Színház
A mi osztályunk - Katona József Színház

A Katona József Színház idén április 28. és 30. között rendezi a már hagyományosnak mondható bemutatóhetét, amely keretén belül a színház új előadásait - Cigányok, Kispolgárok (kritikánk az előadásról ide kattintva olvasható), A mi osztályunk (kritikánk az előadásról ide kattintva olvasható), A mizantróp (kritikánk az előadásról ide kattintva olvasható) - nézhetik meg külföldi színházi szakemberek, fesztiváligazgatók, újságírók. Az angol felirattal játszott előadások a nagyközönség számára is nyitottak. Idén első alkalommal ennek keretén belül, április 28-án délelőtt szakmai találkozó keretében a vendégeket országaik színházpolitikájáról, színházi struktúrájáról, a helyi kultúrafinanszírozásról tartanak előadást. A cél az, hogy a magyar színházi szakma képviselői betekintést nyerjenek a többi európai ország gyakorlatába, törvényi szabályozásába, tapasztalatokat szerezzenek, illetve párbeszédet kezdeményezzenek nemzetközi téren is. A szervezők véleménye szerint ez mindenképp hasznos lehet a hazai struktúra átalakításakor.

Elindulhat színház portáljának felújítása, miután a rekonstrukcióhoz és a költségek előteremtéséhez szükséges büféüzemeltetési szerződés megkötéséhez megadta tulajdonosi hozzájárulását a Fővárosi Közgyűlés. A Katona József Színház 2012 őszén ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját. Ebből az alkalomból a színház a nyári üzemszünet időszakában az előcsarnokban egy kávézót, és a színházzal kapcsolatos ajándéktárgyakat árusító ajándékboltot is kialakítanának a hagyományos jegyértékesítési és ruhatári funkciók mellett, ezáltal a tervek szerint olyan közösségi tér jöhet létre, amely egész nap nyitva áll a látogatók előtt.