Etelka, Aletta

Színházi évadnyitás politikus módra

2012.08.23. 12:49

Programkereső

Országos színházi évadnyitó Pécsett és Vidéki Színházak Fesztiválja Budapesten - tevékeny politikusi közreműködéssel és véleményalkotással.

A színház valamennyi ágát, irányzatát, megjelenési formáját fontosnak nevezte kormányzati szempontból a kultúráért felelős államtitkár kedden Pécsett. L. Simon László az első alkalommal megszervezett országos színházi évadnyitón mondott beszédében hangoztatta: "Nem engedhetjük meg magunknak, hogy e rendkívül színes, változatos, tagolt színházi világot valamiféle egyirányú csatornába tereljük".

Színházigazgatók, szakmai szervezetek vezetői, neves színművészek előtt az államtitkár szólt arról is, hogy a gazdasági válság ellenére a színházi rendszer finanszírozása nem került látványosan olyan rossz helyzetbe Magyarországon, mint Európa több országában. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy bár a teátrumok állami támogatása nem csökken, sőt, a szándék az, hogy lehetőség szerint emelkedjen, egyes intézmények a fenntartó önkormányzatok szűkös anyagi lehetőségei miatt kevesebb pénzből gazdálkodhatnak. Ezért fel kell készülni arra, hogy a jelenleginél nagyobb mértékben vonjanak be magántámogatókat, magánfenntartókat a színházi rendszerbe.

A felújított Pécsi Nemzeti Színház
A felújított Pécsi Nemzeti Színház

L. Simon László elfogadhatatlannak nevezte azt, hogy egyes vállalkozások visszaélnek a társasági adókedvezmény nyújtotta lehetőségekkel, és megcsapolják azokat az összegeket, amelyekről az állam azért mond le, hogy e források a cégektől közvetlenül a színházakhoz kerülhessenek. "Ez ellen, ha kell, a jogszabály megváltoztatásával is fel fogunk lépni, mert nem engedhető meg, hogy ezeket a pénzeket kalandorok elvigyék az államtól és a művészettől" - mondta.

Az államtitkár kitért arra, hogy ősszel változás várható a művészeti kitüntetések rendszerében, hogy több, a Kossuth-díj alatti elismerés értéke, presztízse nagyobb legyen. Az előadó-művészet öt, bruttó 200 ezer forint pénzjutalommal járó díj tekintetében érintett a várhatóan szeptember végén megjelenő rendeletben. A tervek szerint Jászai Mari-díjat évente tizenhárom helyett heten, Harangozó Gyula-díjat hét helyett ketten kapnának, Nádasdy Kálmán-díjat kettő helyett egy művész vehetne át. A Blattner Géza- és a Hortobágyi Károly-díjat kétévente egy művésznek ítélnék oda. A kitüntetettek száma csökken, a díjjal járó pénz azonban nő: a Jászai- és a Harangozó-díjasok 1,395 millió forintot, a Nádasdy-díjasok 930 ezret, a Blattner- és Hortobágyi-díjasok 697,5 ezret kapnának.

L. Simon László a művészeti szabadságról szólva annak a véleményének adott hangot, hogy az alaptörvényben rögzített jog, e területen nincs keresnivalója az államnak és a politikának. Arra kérte a fenntartók képviselőit, ne akarjanak beleszólni, hogy a teátrumok milyen darabokat, milyen szereposztásban tűznek műsorra. A színházak vezetőinek figyelmét ugyanakkor arra hívta fel, hogy a fenntartók szóvá tehetik, ha az intézmények több bemutatót vállalnak, mint amennyit a színház anyagi lehetőségei megengednek. Az államtitkár elmondta: készült egy kimutatás a hazai színházak vezetőinek fizetéséről, a teátrumok prémiumrendszeréről, fenntartásáról, amelyet összehasonlítottak több ország hasonló adataival. "Amit eddig látunk az azt jelzi, hogy a társadalom átlagfizetéséhez képest igen jól keresnek a színházi vezetőink" - mutatott rá. Mint hozzáfűzte, a rendelkezésre álló pénzügyi mutatók a rendszer átgondolására ösztönöznek, amely nem azt jelenti, hogy pénzt akarnak elvenni tőlük, csak azt, hogy a jelenlegi helyzetben mindenkinek felelősen, a korábbinál szigorúbban kell gazdálkodnia.

L. Simon László sajnálatosnak nevezte a szolidaritás hiányát a színházi szférában. Úgy vélte: nem szerencsés aláírást gyűjteni egy darab bemutatása ellen színházi dolgozóknak, és ugyanezért a kormányhoz fordulni a művészet szabadságát hangoztató kritikusoknak. Döntse el a közönség, hogy meg akarja-e nézni az előadást, vagy sem. 

L. Simon László beszédében szólt a közművelődés, a kulturális és művészeti szféra előtt álló kihívásokról is. Megítélése szerint kiemelten fontos feladat, hogy az általa Facebook-generációnak nevezett nemzedéket a virtuális közösségi terekből sikerüljön behozni a valós közösségi terekbe. Úgy vélte: ebben a színháznak óriási szerepe lehet. "Mindannyian érdekeltek vagyunk abban, hogy a következő években, évtizedekben is legyen értő közönsége az irodalomnak a múzeumoknak, a teátrumoknak. Ezt a hihetetlen nagy feladatot csak átgondoltan, az oktatással együtt stratégiát alkotva, finom munkával lehet megoldani" - hangsúlyozta.

Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere, aki Rázga Miklóssal, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatójával együtt megnyitotta az idei pécsi színházi évadot, örömének adott hangot, hogy a közelmúltban nemzeti előadóművészeti szervezet státuszt kapott pécsi színház elmúlt évada kiemelkedő sikert hozott: a teátrum látogatóinak száma és jegybevételei egyaránt nőttek.

A fővárosi fenntartású színházak nem kapnak az eddiginél kisebb állami támogatást 2013-tól az előadó-művészeti törvény változásával. Csomós Miklós kultúráért felelős főpolgármester-helyettes az egyik budapesti színház évadnyitóját követően az MTI-nek azt mondta: a jelenlegi helyzetben ez pozitívum. Az új előadó-művészeti törvény nyomán 2013-ban életbe lépő változások érintik a fővárosi fenntartású színházakat is.

"Összességében azt mondhatom, hogy a fővárosi fenntartású színházak nem kapnak kisebb állami támogatást, mint eddig, ez pozitív dolog, a mi tervezésünket is könnyebbé teszi. Reménykedem és optimistán nézek előre ebben az ügyben" - mondta Csomós Miklós, aki "jó dolognak" nevezte, hogy ebben a helyzetben nem csökken az állami támogatás mértéke. 

A főpolgármester-helyettes beszélt az állam és a főváros közötti színházcserék lehetőségéről is. Mint fogalmazott, az erről folyó tárgyalásokon a fő szempont az, hogy a jelenlegi színházaik érdekei ne sérüljenek. Elmondta: továbbra is tárgyalnak arról, hogy a Budapesti Operettszínház a kulturális tárcához kerül, a Trafó Kortárs Művészetek Háza átadása azonban már nincs napirenden, marad a fővárosnál, a Pesti Magyar Színház pedig a fővároshoz kerülhet. "Remélem, hogy január 1-jei határnappal meg tudjuk tenni a megfelelő lépéseket a cserére" - fogalmazott. A politikus elárulta, hogy a Budapesti Kamaraszínház játszóhelyei közül a Tivoliban - amely a Fővárosi Önkormányzaté - gondolkodnak saját színházukat is érintő hasznosításon. A minisztériummal együtt olyan kulturális centrumot hoznának létre, amelyet a főváros és egy állami intézmény működtetne közösen, az épület színházi előadások mellett kiállításoknak és egyéb rendezvényeknek adna otthont.

Csomós Miklós elmondta, hogy a színházakban visszaesett a nézőszám. Szólt arról is, hogy bizonyos színházaknál erősebb ez a tendencia, de a színházi paletta átrendezésében konkrét döntéseket még nem hoznak, az évad végéig várnak arra, miként alakulnak a dolgok. "Már évad közben is fognak látszani olyan tendenciák, amelyek indokolhatják, hogy az évad végével viszont lépni kell" - jegyezte meg.

A Trafó vezetésére kiírt pályázatról szólva a főpolgármester-helyettes kiemelte: a szakmai bizottság már megfogalmazta javaslatát a nyertes pályázatra, amelyre még ő is megteszi a magáét a főpolgármesternek. A döntés a hónap végéig megszületik - mondta Csomós Miklós.

Thália Színház
Thália Színház

L. Simon László kulturális államtitkár pécsi beszédének főbb pontjait a Thália Színházban, a Vidéki Színházak Találkozójának sajtótájékoztatóján is megismételte. A politikus arról beszélt, hogy a színházak működtetésére lesz pénz, hiszen szükség van rájuk és népszerűek is. 2011-ben 4,7 millió színházlátogató volt Magyarországon, a válság ellenére 100 ezerrel több mint az előző évben, és 21 ezer előadást játszottak, a 2010. évinél kétezerrel többet. "Ez azt mutatja, hogy mind az alkotókedv, mind az a szellemi muníció, kreativitás, amely ezt a területet jellemzi, töretlen, minden gazdasági nehézség ellenére" - hangsúlyozta. Kiemelte: a magyar színházak saját bevétele 48 milliárd forint volt 2011-ben, a jegyárbevétel 400 millióval nőtt éves szinten. Mint hangsúlyozta, a vidéki színházak nagy mértékben hozzájárulnak a nézőszám-emelkedéshez és a jegyárbevétel növekedéshez is.

A TAO-kedvezményekről szólva elmondta, hogy egyes közvetítő cégek, gazdasági társaságok 30 százalékot kérnek vissza az általuk megszerzett, illetve felajánlott társasági adóból. Mint mondta, elfogadhatónak tartják, ha a kultúra számára juttatott többletbevételért cserében jutalékot kérnek egyes cégek, de nem ekkora mértékben. "Ez ellen adminisztrációs eszközökkel is fel fogunk lépni" - hangsúlyozta L. Simon László. Hozzátette: az államnak hatékonyabban kell szerepet vállalnia a szponzorációs bevételek szabályos, és minél nagyobb mértékű beszedésében.

Csomós Miklós főpolgármester-helyettes elmondta, hogy a tavalyi 4,7 millió színházlátogató közül 1,7 millió a fővárosi fenntartású színházakban jelent meg. "A fővárosi színházak elismertek, a főváros vezetése azon lesz, hogy a működésükhöz a jövőben is biztosítsa a feltételeket, az állam segítségével" - fogalmazott a főpolgármester-helyettes.

Eközben az MSZP sajtóközleményt adott ki, mely szerint "Pávaként illegette kultúrpolitikai tollait L. Simon László a hazai teátrumok országos megnyitó ünnepségén, mikor arról beszélt, nem csökkennek a színházi támogatások idén, mi több jövőre nőnek is. Az államtitkár szavai után egyik szemünk sír, és a másik is. 

Üdvözöljük és jó ötletnek tartjuk a hagyományteremtő célzattal először megrendezett teátrumok évadnyitó ünnepségét, ám az felháborító arcátlanság, hogy a Fidesz kultúrpolitikájának vezetője képes kiállni a nyilvánosság elé és színházi ügyekben megnyilatkozni. Szégyen, hogy L. Simon elégedett azzal, hogy idén nem csökken az állami támogatás, miközben ez a pénz ma nagyjából arra elég, hogy a színházakban felkapcsolják a villanyt, nem pedig arra, hogy magas színvonalú produkciókat hozzanak létre: csak lélegeztető gépen tartják a színházakat, nem biztosítanak egészséges létet.

A narancshatalom politikusnak öltözött bábja ráadásul teljes nyugalommal beszél a színházi évad megnyitóján, miközben két év alatt a kétharmados többséggel bíró erőszakkormány a szakmaiságot könnyed legyintéssel a háttérbe küldve ültette saját embereit a színházak élére. A kinevezésekkel kapcsolatos jogi és szakmai hibákra, a szakma és a közvélemény felháborodására, a nemzetközivé dagadt botrányokra pedig a fideszes kultúr(álatlan)politika a szokásos arroganciával reagált, mintha az ő módszerük lenne a legtermészetesebb.

Amint az MSZP kormányra kerül, egészen más elveket vallva hozza majd helyre az Orbán-kormány ámokfutását. Mi hiszünk az európai kultúrkörben elfogadott értékekben, a művészi szabadságban, a toleranciában és a szakmai minőségen alapuló döntésekben, ami a világ minden demokratikus országában a kultúrpolitika alapja."

L. Simon László
L. Simon László

A Fidesz szerint az MSZP kormányzása nyolc évében csak szavakban tett a magyar színjátszásért, most pedig egy nyilatkozattal vérig sértette a színházi szakmát. Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője az MSZP szerdai közleményére reagált így az MTI-nek, amelyben az ellenzéki párt üdvözölte a hagyományteremtő célzattal először megrendezett színházi évadnyitó ünnepségét, ám azt szégyennek tartotta, hogy L. Simon László kultúráért felelős államtitkár elégedett azzal, hogy idén nem csökken a színházak állami támogatása. "Ez a pénz ma nagyjából arra elég, hogy a színházakban felkapcsolják a villanyt, nem pedig arra, hogy magas színvonalú produkciókat hozzanak létre: csak lélegeztető gépen tartják a színházakat, nem biztosítanak egészséges létet" - írta az MSZP, tudatva azt is: kormányra kerülésük esetén az európai értékek, a művészi szabadság, a tolerancia és a szakmai minőségen alapuló döntések alapján hozza majd helyre az "Orbán-kormány ámokfutását".

Selmeczi Gabriella azt közölte: aki azt állítja, hogy a magyar színházak az elmúlt években csak arra voltak képesek, hogy felkapcsolják a villanyt, az nemcsak vérig sérti a színházi szakmát és a színházat szerető közönséget, de annak is tanúbizonyságát adja, hogy az elmúlt években nem tette be a lábát egyetlen színházba sem. 

A Fidesz szóvivője arra hívta fel a figyelmet: mindezek után érthető, hogy miért csak üdvözölni tudja az MSZP az első színházi évadnyitót, ha ugyanis kormányzása nyolc évében nem csak szavakban tett volna a magyar színjátszásért, akkor most nem az első, hanem a jubileumi, tizedik évadnyitót rendezhették volna. "Az MSZP azt állítja magáról, hogy hisz az európai értékekben, a művészi szabadságban, a toleranciában, a szakmai minőségen alapuló döntésekben. A Fidesz-KDNP vezette kormány kultúrpolitikája viszont most és az elkövetkező években valóban úgy tesz ezen értékekért, ahogy az egy demokratikus országban elvárható" - írta Selmeczi Gabriella.