Auguszta

175 éve nyílt meg a Nemzeti Színház

2012.08.24. 12:49

Programkereső

1837. augusztus 22-én nyílt meg Pest első állandó magyar színháza, a Pesti Magyar Színház, amely 1840-től Nemzeti Színház néven működött.

Gróf Széchenyi István 1832-ben A magyar játékszínről című röpiratában vázolt fel egy pompázatos Duna-parti épületet, amely méltó helyet adhatna a magyar színjátszásnak. Az ügy mellett szót emeltek a korszak nagyjai, köztük Unghváry János, Kultsár István, Kazinczy Ferenc, Katona József és Kölcsey Ferenc is. A helyszín később kissé eltolódott a Duna partjától, és az építkezés Pest vármegye alispánja, Földváry Gábor határozott intézkedésének köszönhetően 1835-ben kezdődött meg a Grassalkovich Antal herceg által adományozott telken, a mai Múzeum körút és Rákóczi út sarkán. A klasszicista stílusú épületet Zitterbath Mátyás építette fel Telepi György tervei alapján. Ez volt Pest első, az ország - Kolozsvár, Miskolc és Balatonfüred után - negyedik magyar nyelvű színháza.

A Nemzeti Színház a Blaha Lujza téren
A Nemzeti Színház a Blaha Lujza téren

Az 1837. augusztus 22-én Pesti Magyar Színház néven megnyílt intézmény első igazgatója Bajza József volt. A nyitóelőadáson Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című drámáját mutatták be. A színház 1840-ben a vármegyétől az állam tulajdonába került, és akkor kapta a Nemzeti Színház nevet. A színház alapításától fogva fontos szerepet játszott a magyar drámairodalom és nemzeti művelődés szolgálatában, jelentős tényező volt a politikai és társadalmi mozgalmakban. A pesti Nemzeti Színház zenés darabokat is a repertoárjára tűzött, köztük már a nyitás évében szerepelt opera: 1837. augusztus 29-én A sevillai borbély volt az első ilyen bemutató. Két hónappal később, október 29-én játszották az első nagyoperát, Bellini Norma című művét. A színház első zenei évtizedét a nemzeti kultúra olyan alapművei fémjelezték, mint Katona József Bánk bánja és Erkel Ferenc Hunyadi Lászlója. A budapesti Nemzeti Színházban 1884. június 30-án volt az utolsó opera-előadás, ezután az operák az 1884. szeptember 27-én megnyílt Operaházban kerültek színre.

Hetvenegy év működés után, 1908-ban bezárták az épületet, amelyet aztán 1913-ban végleg lebontottak. Az ország első színháza a Blaha Lujza térre, az 1875-ben épített, nagyobb és díszesebb Népszínházba költözött át. Ezt már akkor sem tartották végleges megoldásnak, mégis újabb több mint fél évszázadig ott működött a Nemzeti. 1964. február 13-án a televízióban bejelentették, hogy metróépítés miatt lebontják a Blaha Lujza téri épületet. Az utolsó előadást 1964. június 28-án tartották, a bontás 1965. január 15-én kezdődött. A társulat előbb a Nagymező utcában, a mai Thália Színház épületében kapott otthont, majd 1966-ban a Hevesi Sándor térre, az akkor Petőfi Színház néven működő egykori Magyar Színház épületébe költözött.

A lebontáskor megígérték az új Nemzeti felépítését is, ám ebből - megint évtizedekig - nem lett semmi. 1964-ben tervpályázatot is kiírtak a Városligetben megépítendő színházépületre, Hofer Miklós építész húsz évig foglalkozott a tervekkel. Változás csak 1983-ban történt, amikor Gobbi Hilda a 70. születésnapjára kapott pénzt felajánlotta az új Nemzeti Színház első alapkövére, és az általa kezdeményezett országos gyűjtés során 3,3 milliárd forint gyűlt össze. 1985-ben kiadták ugyan az építési engedélyt, de újabb egy évig néhány fa kivágásán kívül megint nem történt semmi. 1987-ben ismét pályázatot írtak ki, amelynek eredményeként a szakmai zsűri az Engels (ma: Erzsébet) teret tartotta a legmegfelelőbb helyszínnek. Az építészeti tervpályázat győztese 1997-ben Bán Ferenc lett. 1998. március 28-án az Erzsébet téren ünnepélyesen el is helyezték a Nemzeti alapkövét. Az 1998-as választások után hivatalba lépő Orbán-kormány viszont leállította az építkezést, arra hivatkozva, hogy a helyszín környezetvédelmi és közlekedési szempontokból nem felel meg a célnak, és túlzottak a tervezett költségek. 

A Nemzeti Színház épülete
A Nemzeti Színház épülete

Az új budapesti Nemzeti Színház felépítése érdekében kormánybiztost neveztek ki Schwajda György személyében, a beruházás helyszíne pedig a Lágymányosi (ma: Rákóczi) híd pesti hídfőjénél lévő telek lett. Az épület terveinek elkészítésével Siklós Máriát bízták meg. A csaknem húszezer négyzetméteres alapterületű új Nemzeti Színház alig 15 hónap alatt elkészült, és 2002. március 15-én Madách Imre Az ember tragédiája című darabjával megnyitotta kapuit. (Az új Nemzeti Színház tíz évét kapcsolódó cikkeinkben összesítettük.)

A Pesti Magyar Színház, majd Nemzeti Színház megalapításának 175. évfordulója alkalmából megemlékezést tartott a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) a Bajor Gizi Színészmúzeumban. Székely György színháztörténész szerint a Nemzeti Színház legnagyobb teljesítménye, hogy még mindig van, pedig még meg sem építették, már csata folyt körülötte. Felidézett a 175 évből három, véleménye szerint kiemelkedő évet, amelyeknek maga is része se volt az igazgató, Németh Antal munkatársaként.

"1941-42-43-ban nyílt először lehetősége Németh Antalnak, hogy egy dinamikus színházat építsen ki. Szabadon alakíthatta az együttes jövőjét. Körülnézve Európában megújította a színház stílusát, ennek előfeltételeként kiegészítette a társulatot, jórészt vígszínházi színészekkel. A látványhoz új szemléletű díszlet- és jelmeztervezői gárdát alkalmazott, amelynek egyik kimagasló egyénisége a későbbi filmrendező, Fábri Zoltán volt" - mondta Székely György, aki megjegyezte: a köztörténeti háttér nem volt szerencsés, 1941-ben életbe lépett a harmadik zsidótörvény, Némethnek pedig védenie kellett művészeit. "Magyarország előbb a Szovjetuniónak, majd az Egyesült Államoknak üzent hadat, ilyen körülmények között működtetett nagyszabású, európai Nemzeti Színházat Németh Antal".

Székely György
Székely György

A megemlékezésen Lengyel György tanulmányát Az ember tragédiája három korszakos rendezéséről (Paulay Ede, Hevesi Sándor, Németh Antal) Blaskó Péter olvasta fel. Részt vett a személyes emlékek felidézésében Győrei Zsolt író, Breuer Ottó, a Nemzeti Színház volt ügyelője, Császár Angela és Kubik Anna színművész. Az esemény házigazdája Szakonyi Károly író, az MMA Színházművészeti Tagozatának elnöke volt. A rendezvényen megjelent Fülöp Zsigmond, Moór Marianna, Rátóti Zoltán, Rubold Ödön, Tokody Ilona, Vidnyánszky Attila is.