Auguszta

A hetvenkedő katona: Egyfajta zöld szín

2013.03.20. 06:58

Programkereső

A hetvenkedő katonát ezúttal két motor működteti, vagy ha ez technikailag nem helytálló kijelentés, akkor egy motor, de legalább hathengeres - írja Stuber Andrea a Pesti Színház előadásáról. Hogy kikre gondolt, az kiderül a KRITIKÁból.

Bizonyos koron felüli emberek, ha meghallják A hetvenkedő katona szóösszetételt, Gáspár Sándorra és Eperjes Károlyra gondolnak hirtelen. (Bár nekem eszembe jut a jóemlékezetű Hőgye Zsuzsanna is, aki egy szegedi IV. Henrik Sürge asszonyaként úgy emlegette a hetvenkedést, mintha számtanórán ismerkedne vele.) Rögtön látjuk magunk előtt Gáspár fehér egyenruhás, darabos, izzadt arcú katonáját és halljuk szolgáját, Eperjest, amint ismételgeti: Hadd vigye! (Lekottázva volna jó.)

Szatmári Liza, Csőre Gábor - A hetvenkedő katona, Pesti Színház
Szatmári Liza, Csőre Gábor - A hetvenkedő katona, Pesti Színház

A Pesti Színház mostani A hetvenkedő katona-bemutatója aligha lesz olyan emlékezetes, mint az 1988-as Radnóti színházi előadás Taub János graciőz és preciőz rendezésében, de a Váci utcában be is érik egyfajta színházi carpe diemmel. Szőcs Artur színrevitelében mintha nem is a darabbal lenne dolguk az alkotóknak, hanem pusztán a közönséggel. Huszáros rohammal próbálnak meghódítani bennünket, játékötletek válogatatlan arzenálját vetik be. Oly elszánt és fogcsikorgatós az igyekezetük, hogy az embernek nincs szíve nem honorálni legalább egy kicsit.

Plautus réges-régi komédiáját Karsai György és Térey János újrafordították a vállalkozáshoz, és van is markáns különbség: a szereplőket nem olyan kimondhatatlanul és megjegyezhetetlenül hívják, mint Pyrgopolinices, Palaestrio vagy Artotrogus, hanem lett klasszikus hazai vígjátékos becsületes magyar nevük: Ostromváry Győző, Gyürkőc Feri, Morzsarágó és így tovább. Jópofa nevek, jópofa környezetben, vegyük észre. Boros Lőrinc díszlettervező mediterrán hangulatot képezett a kék-zöld, kopottas-patinás házaival, miközben a szomszédságra különös megoldást alkalmazott. Egyik ház áll a másik mellett, ám amikor legravaszabb hősünk átjárót nyit a kettő között, akkor azt a földszintről vájja lefelé. Mit van mit tenni, ezután a szomszédba átosonó szereplők a földszintről buknak le/fel a szuterénbe és vice versa. A jelmezeket jegyző Horányi Júlia tovább színezi a képet: a jelzésszerűen antik, mégis modern ruhák laza szedett-vedettségét egységbe szervezi egyfajta zöld szín, amely valamely részletként felbukkan minden öltözékben. Leszámítva a címszereplő mélylila kompléját, mert az alapvetően zokniból, atlétatrikóból és tangából áll, nyomatékos figyelemmel arra, hogy az Ostromváryt játszó Csöre Gábornak szép és kisportolt a teste.

Bata Éva - A hetvenkedő katona, Pesti Színház
Bata Éva - A hetvenkedő katona, Pesti Színház

Szőcs Artur rendezésében maga a darab nem különösebben lényeges, tartalmas vagy sokatmondó. A fő a színészi mindent bele: a bolondozás, az éneklés, a muzsikálás. (Változatos könnyűzenei kínálattal.) De mivel a Vígszínház a gyengékhez és elesettekhez címzett tematikus évadában mutatja be a produkciót, feltételezzük, kell némi szánalmat kiváltania belőlünk annak, hogy az inkább ostobának, mint hetvenkedőnek látszó címszereplőt csúnyán rászedik a többiek. Úgy kiforgatják mindenéből, mint ügyes asszony a férjét váláskor. Ostromváry kistafírozott barátnője, akit a csinos Bata Éva játszik sejtelmes-diadalmas mosolyokkal, a házat csak azért nem viszi magával, mert azt Boros Lőrinc nem tervezhette az utolsó szögig lebonthatóra. Ez a hurcolkodás az előadás vége. De tulajdonképpen már az első öt percben is érzünk némi sajnálatot, mert a kezdésnél jelentős hendikepnek mutatkozik, hogy Szatmári Liza játssza Morzsarágó szerepét. Az idős színésznő egyetlen lehetséges szempontból sem illik bele a projektbe. Viszont a kifosztós előadásvéget még követi egy bizarr, szürreális, villanyosszékkel büntető befejezés is.

Molnár Áron - A hetvenkedő katona, Pesti Színház
Molnár Áron - A hetvenkedő katona, Pesti Színház

A hetvenkedő katonát ezúttal két motor működteti, vagy ha ez technikailag nem helytálló kijelentés, akkor egy motor, de legalább hathengeres. 3:3, esetleg 4:2 arányban köthetjük a színészi energiaforrásokat Mészáros Mátéhoz, illetve Molnár Áronhoz. Mészáros Máté főszerepel, zenél, énekel, szaladgál. Huncut, bölcs, pikírt komikus. Molnár Áron talán kevésbé könnyed, de végtelenül dolgos és dinamikus. A többiek: Dengyel Ivántól Telekes Péteren, Réti Adriennen és a latin közmondásnyelven éneklő Bartsch Katán át a pénzszórásban jeleskedő (a.m. nagyon szépen, esztétikusan hajigáló) Géczi Zoltánig a tisztes helytállásT tanúsítják.

Az előadás végén, már voltaképp a tapsrendben elénk tárul egy kép: a szereplők Santa Taub nevű bárkáról integetnek felénk. Ez az hommage mindenesetre kedves gesztus.