Valér

Tornyi Ildikó: "Nyugalomra van szükségem"

2013.06.19. 06:58

Programkereső

A Vígszínházba a gyermekáldás után egy évvel nemrégiben visszatért Junior Prima-díjas művésznő pályáját olyan emlékezetes alakítások díszítik, mint a Játék a kastélyban Annie-ja vagy Tehila a Mikvében. Az újrainduló munka és a család mellett azonban egy jó könyv még mindig képes kikapcsolni őt. INTERJÚ

- Milyen könyveket olvastál az utóbbi időben?

- Mostanában Sonja Lyubomirsky Hogyan legyünk boldogok? című könyvét forgatom, amely pszichológiai megközelítésből foglalkozik a boldogság kérdéskörével, megtanít különféle technikákra, hogyan lehet növelni a boldogságszintünket, és érdekes tesztekkel segít lemérni, ki hol tart ebben. Nagyon izgalmas, ahogy ezt a megfoghatatlan dolgot, amely a boldogság, megpróbálja a tudomány nyelvén elmagyarázni és körülírni. Most, hogy édesanya lettem, több hasonló könyvvel is találkoztam, épp itt fekszik mellettem Kádár Annamária Mesepszichológia című műve, amelyet majd nyáron készülök elolvasni. Az érzelmi intelligencia gyermekkori fejlesztésével foglalkozik a könyv, amelyről én sokáig úgy gondoltam, hogy magunkkal hozzuk, ezért most kimondottan kíváncsi lettem, hogyan lehet ezt a meséken keresztül fejleszteni.

Tornyi Ildikó
Tornyi Ildikó

- Általában mikor jut időd az olvasásra?

- Mostanában kevesebb időm van olvasni a gyermekem mellett, ráadásul nemrég kezdtem el újra dolgozni, jelenleg is éppen próbálunk, úgyhogy csak este tudok olvasni egy keveset, amíg le nem csukódik a szemem. Volt egy nagyon jó olvasós időszakom, amikor még teljesen otthon voltam, és korán elaludt a pici, de ez már a múlté.

- A nyári időszakban több időd jut olvasásra?

- Azt remélem, hogy igen, hiszen ilyenkor nincs színház, és szabadabbak a napjaim. Nyaralások alkalmával többször fordult már elő, hogy bepakoltam pár Peter Brook-könyvet a táskámba, hogy majd ezeket fogom olvasni, de végül sosem sikerült rávennem magam, hanem inkább könnyedebb olvasmányokat választottam. Szívesen merengek például Coelhóval.

- Hozzátartozik nálad a hosszabb utazásokhoz az olvasás?

- Régebben sokat jártam vonattal, és arra nagyon emlékszem, amikor egyik nyáron utaztam fel Pestre, éppen akkor fejeztem be Bartis Attila A nyugalom című könyvét, amikor a vonat begördült a Nyugati állomására. Már önmagában is megrázó élmény volt a könyv, így viszont még emlékezetesebb maradt számomra, hogy az utazás végére fejeztem be. A vonatozás és a könyvek mindig a kizökkenés lehetőségét jelentették a főiskolai és a munkahelyi hajtásából. Az olvasáshoz viszont nyugalomra van szükségem. Egy előadás alatt például képtelen vagyok olvasással elütni az időt, még ha akad is fél órám a takarásban, amíg nem lépek színpadra. Sokkal inkább vagyok kádban olvasós típus.

Játék a kastélyban - Benedek Miklós, Tornyi Ildikó (Vígszínház - fotó: SzoFi)
Játék a kastélyban - Benedek Miklós, Tornyi Ildikó (Vígszínház - fotó: SzoFi)

- Van olyan könyv, amelyet többször is elolvastál, mert fontos számodra az üzenete?

- A versekkel vagyok úgy, hogy többször elolvasom őket, most például József Attilát. Szerintem az iskolában túl hamar találkozunk a nagy olvasmányokkal, és gyorsan tovább is haladunk, nincs mód elidőzni. Sosem szerettem, hogy olyan hamar el kellett olvasni ezeket a könyveket, és már csak azért sem, mert kötelező volt. Ezeket is igyekszem most újraolvasni, és nagyon élvezem.