Luca, Ottilia

Színikritikusok díja 2013: A legjobb női főszereplő

2013.09.04. 06:58

Programkereső

A Trafó ad otthont szeptember 22-én a színikritikusok éves díjátadójának, amelyen az elmúlt évad teljesítményeit díjazzák. A legjobb női főszereplő kategóriájának idei jelöltjei: Básti Juli, Csákányi Eszter és Eszenyi Enikő. Ön szerint ki a legjobb? MAGAZIN

A legjobb női főszereplő kategória jelöltjei:

1. Básti Juli - Sirály - Nemzeti Színház

1997-ben Alföldi Róbert már megrendezte a Sirályt a Budapesti Kamaraszínházban. A Nemzeti Színházban 2013. január 12-én bemutatott színrevitelében Arkagyinát Básti Juli alakította.

Básti Juli a Sirály c. előadásban
Básti Juli a Sirály c. előadásban

A történet szerint az Oroszország-szerte híres színésznő nyaralni érkezik bátyjához és fiához a vidéki birtokra, ahová magával hozza a híres és sikeres írót, Trigorint. A kellemesnek induló nyár fölkavarja a szenvedélyeket. A szerelemféltés és a meg nem értett vágyak fájdalmas komédiája Csehov remekműve.

Básti Juli pályája alakulása kapcsán a La femme magazinnak adott interjúban korábban elmondta: "Apám hallani sem akart arról, hogy színész legyek, anyám ebben is támogatott. Apám túl korán elment, nem beszélhettük ki magunkat, nem mutathattam meg neki, mit tudok, anyám tavaly hagyott itt, és nem tudom kiheverni. Mindkettejüket csak mostanában kezdem igazán és mélyen érteni, megérteni" - árulta el Básti Juli, akit egészen pici korától kezdve érdekelt a színház, pontosabban a színjátszás. "Mindig azt néztem, hogy ki hogyan viselkedik! A suliban is ezért kaptam intőt, mert másokat lestem, be is írták: megintem, mert lánya az órán másokat figyel. És tényleg" - mondta a színésznő.

Básti Juli a Sirály c. előadásban
Básti Juli a Sirály c. előadásban

A Színház című foylóirat internetes oldalán megjelent kritikában Kovács Dezső így jellemzi a kategóriajelölt alakítást: Básti Arkagyinája zsarnok anya (Trepljovot rendre megalázza, a lelkébe gázol), a korától zsigerien szenvedő, toporzékoló nő, halálosan féltékeny szerető, s mindenkin uralkodni akaró (és tudó) félelmetes erejű asszony. Ruganyos léptekkel vonul át a színen, ingerülten caplat végig a kifutón: jobb, ha mindenki tudja, itt ő diktálja a feltételeket. Felcsattanva, sziszegve hisztériázik. Dühöngve tombol. Megalázkodva, fenyegetőzve zsarolja ki Trigorin szerelmét, hogy aztán csak nevessen, győztesen, végtelenül. Ördögi, harsány kacaja hirtelen halk suttogásba, néma fuldoklásba vált - írja a kritikus, majd később így folytatja: Básti Juli, a Katona Három nővérének Másája (és sok más, remekmívű drámai alak megformálója) viszonylag kevés szerepben tűnt föl a Nemzetiben, s most teljes színésznői ragyogásában mutatkozik meg újra: virtuózan, gazdagon - írja Kovács Dezső.

2. Csákányi Eszter - A 42. hét - Pintér Béla és Társulata

Csákányi Eszter A 42. hét című Pintér Béla-előadásban alakított főszerepet, amelyet 2012. szeptember 28-án mutattak be a Szkéné Színházban. A produkció főhősét alakító színésznő először dolgozott együtt a független színházzal, ám már készül az újabb közös munka: a Titkaink című előadásban ugyancsak látható lesz, amelynek szeptember 28-án lesz a premierje a Szkénében.

A 42. hét egy szülésznő kálváriája, szenvedéstörténet, annak szépségeivel és fájdalmaival együtt. A történetben megjelenik a halál, a szerelem és a hivatástudat. Arról is szól a darab, hogy mennyire fontos, hogy az ember olyan hivatást válasszon, amelyre rendelve van - mondta el Csákányi Eszter. Hozzátette, hogy később kapcsolódott a munkába, egy ideje próbált már a társulat, amikor csatlakozott, így bő egy hónapig dolgozhattak együtt az előadáson. "Minden tapasztalatom, energiám, erőm kellett ehhez. Ennyire rövid idő alatt ilyen nagy szerepet még életemben nem csináltam meg" - fogalmazott a színésznő.

A 42. hét
A 42. hét

"Nagyon régóta vágytam egy ilyen erős csapatmunkára" - mondta Csákányi Eszter. Mint felidézte, a próbaidőszak hasonlított a korábbi társulataival, a kaposvári színházban, a Katonában és a Krétakörben való munkáihoz, például a maximalizmust, a próbaidő minden másodpercének kihasználását tekintve, és abban, hogy az előadások középpontjában mindig aktuális kérdés felvetése áll.

Jászay Tamás kritikusunk szerint rengeteg apróság van az előadásban, ami vagy aki mintha szánt szándékkal akarná elterelni a figyelmünket a legfontosabbról, vagyis a főszereplő, a szülész-nőgyógyász doktornő egyszemélyes, de seregnyi fő- és mellékszereplő által türelemmel végigasszisztált kálváriájáról. Dr. Virágvári Imola (Csákányi Eszter) élete tulajdonképpen rendben van, hiszen van neki odaadó családja, hálás páciensei, sőt éppenséggel olyan férfi is akadna az életében, aki nem csak a háztartási alkalmazottat, de oly sok év után a nőt is észreveszi benne újra. Szóval látszólag minden a legnagyobb rendben van, és természetesen ilyenkor szokott kiderülni, hogy egyáltalán semmi sincs rendben - írja kritikusunk.

Csákányi Eszter - A 42. hét
Csákányi Eszter - A 42. hét

Jászay Tamás később így folytatja: Csákányi most mintha egy pokolian evilági ringlispíl irányítófülkéjében ülne, ahonnan jól kivehetőek az előtte nagy sebességgel elsuhanó egyének és párok kontúrjai, de már túl késő lesz, amikor rádöbben, hogy fölötte is áll egy néma, fenyegető hatalom, aminek muszáj engedelmeskednie. Évtizedeken át hangyaszorgalommal építgetett világa az előadás szűk két órája - és a fikcióban a fogantatástól a születésig eltelő negyvenkét hét - alatt omlik porba.

A társulat meglehetős homogenitással fogalmazó színészei mellett (és alighanem számára) üdítő élmény találkozni Csákányi Eszter ezernyi finom árnyalatot alkalmazó, a pintéri végletek között könnyed eleganciával sikló színészetével. Elsősorban az ő érdeme, hogy a Pintér-művek legújabb opuszának tagadhatatlanul meglévő belső aránytalanságai, kisebb következetlenségei fölött szemet hunyunk, s félve-rajongva bámuljuk őt: íme az Asszony.

3. Eszenyi Enikő - Jóembert keresünk - Vígszínház

A Vígszínház Jóembert keresünk című produkciója az idei POSzT-on a legjobb előadás címével gazdagodott, míg Eszenyi Enikő elnyerte alakításáért a legjobb női főszereplő díját és a közönségdíjat is. Az elismerések kapcsán a színésznő a Fideliónak elmondta: "Ez szakmai életem egyik csúcspontja, magára a próbaidőszakra pedig az egyik legcsodálatosabb időszakként emlékszem vissza. A körülöttem lévő kollégák segítsége, szeretete, Michal Dočekal (az előadás rendezője - a szerk.) fantasztikus tehetsége, mind hozzájárult ahhoz, hogy ezt a szerepet így tudjam megalkotni. A POSzT-on kapott elismerések mellett a társulat nekem ítélte a legjobb női alakításért járó Ajtay-díjat, ami az egyik legfontosabb díj lett most számomra."

Fesztbaum Béla,  Eszenyi Enikő - Jóembert keresünk, Vígszínház
Fesztbaum Béla, Eszenyi Enikő - Jóembert keresünk, Vígszínház

A Michal Dočekal rendezésében 2012. október 13-án bemutatott előadás nem az első közös munkája volt a neves rendezőnek a Vígszínház társulatával: korábban a Pesti Színházban a Mikve című darabot rendezte. Bertolt Brecht darabját Térey János és Kovács Krisztina fordította újra, miközben komoly rövidítéseket is eszközöltek a szövegen. A főszerepen kívül az összes szerepet - beleértve a nőket is - kizárólag férfi színészek formálják meg, úgyis mint Lengyel Tamás, Mészáros Máté, Fesztbaum Béla, Telekes Péter, Molnár Áron, Lukács Sándor, Kerekes József és Gyuriska János.

Gunda-Szabó Dóra az előadásról írt kritikájában felidézi, a fehérre festett, bábszerű arcokon és Sen Te alázatos, néhol gésákat idéző mozgásán túl a szürkés, füstös díszletekből előlépő szereplők teljes nemtelensége hat legerőteljesebben. A nem-csere ötlete annyiban adott volt, hogy a darab alapkonfliktusa Sen Te férfivá válásban ölt testet: hiszen a jóhiszemű fiatal nőnek rá kell jönnie, hogy saját érdekeit és mások érdekeit egyszerre nem képviselheti, így mikor valóban, akár a jóság fogadalmát megtörve Sen Te a sarkára áll, kénytelen identitást cserélni, és saját nagybátyjának beöltözve megjelenni a többiek előtt.

Eszenyi Enikő - Jóembert keresünk, Vígszínház
Eszenyi Enikő - Jóembert keresünk, Vígszínház

Kritikusunk véleménye szerint a Sen Te/Sui Ta alakjának megformálásában rejlő kihívást Eszenyi Enikő természetes könnyedséggel és a tőle megszokott eredeti játékkal formálta meg, ami az előadás egyik legnagyobb húzóereje. "Félreértés ne essék, a Jóembert keresünk sem kíván patetikus komolyságú erkölcsi példázat lenni: visszafogott és ironikus ott, ahol ennek fennáll a veszélye, és ami a legfontosabb, megpróbál valóban epikus maradni - írja kritikusunk.

Legyen Ön is színikritikus!

A Színikritikusok Díjának többi kategóriáját ide kattintva érheti el! (A lista folyamatosan bővül.)