Árpád

Színikritikusok díja 2013: A legjobb független színházi előadás

2013.09.22. 08:00

Programkereső

A Trafó ad otthont szeptember 22-én a színikritikusok éves díjátadójának, amelyet ma este élőben követhet a Fidelión. A legjobb független színházi előadás kategóriájának idei jelöltjei: A Dohány utcai seriff, Jövedelmező állás és A nagy füzet. Ön szerint melyik a legjobb? MAGAZIN

A legjobb független színházi előadás kategória jelöltjei:

1. A Dohány utcai seriff - Füge Produkció - Kaposvári Egyetem - rendezte: Mohácsi János

A kaposvári színészhallgatók (Bánfalvi Eszterrel, Takács Nóra Diánával és Némedi Árpáddal kiegészülve) 2012. december 14-én mutatták be a kategóriajelölt előadást a Jurányi Inkubátorházban, amelynek külön érdekessége, hogy teljes sötétségben játsszák.

Bánfalvi Eszter - A Dohány utcai seriff
Bánfalvi Eszter - A Dohány utcai seriff

A Fideliónak adott interjúban a produkció rendezője, Mohácsi János elmondta: "A bő egyórás előadás úgy jött létre, hogy évekkel ezelőtt Rusznyák Gábor kaposvári osztályának terveztünk egy beszédvizsgát. Ő rádiójátékot szeretett volna, de engem az akkor nem izgatott, és azt javasoltam, mi lenne, ha holokauszt-túlélők szövegeit mondatnánk sötétben. Ennek előzménye is volt, mert A helytartó című előadásomban szerepelt olyan rész, amikor a színészek holokauszt-visszaemlékezésekből olvastak fel, ráadásul olyan szöveget, amivel az aznapi előadás előtt még nem találkoztak. Az elképzelésem az, hogy végig sötét lesz, hogy teljesen személytelenek legyenek a hangok. Nem szeretném, ha felismerhető lenne, kik mondják a szövegeket."

Az elhangzó történeteket Mohácsi János és a szereplők közösen válogatták. Gerincét személyes visszaemlékezések adják, Claude Lanzmann Shoah című filmjének textusán kívül - mint az Mohácsi János előadásaiban megszokott - számos vendégszöveg is található benne. Az esettanulmányok, túlélők visszaemlékezései, szépirodalmi művek, naplórészletek, történelmi források, jegyzőkönyvek és személyes gyűjtések segítenek a korabeli atmoszféra és a történelmi kor bemutatásában. A vallomások és írott anyagok közé ismétlődően önirónikus és karakteres zsidó viccek ékelődnek, amelyekben ugyanez a sors fogalmazódik meg, a humor érthetőbbé teszi a tragikus történelmi hátteret is - mint minden igazi színházban: a tragikum a nevetésen sejlik át.

Mohácsi János A dohány utcai seriff próbáján
Mohácsi János A dohány utcai seriff próbáján

Nem lehet rajta nevetni című kritikájában Frauenhoffer György így méltatja az előadást: "Kertész Imre írja egy helyen, hogy "a huszadik századi történelem egyik legjellemzőbb vonásának azt tekinthetjük, hogy maradéktalanul elsöpörte a személyt és a személyiséget". Hogy Mohácsi Jánosék olvasták-e ezeket a sorokat vagy sem (magam azt tippelném, igen), illetve ha olvasták, milyen mértékben befolyásolta munkájukat, azt nem tudom. Az azonban biztos, hogy az író gondolatmenetét olyan metsző pontossággal és érzékenységgel előadás még nem követte le, mint A Dohány utcai seriff. Tekintve, hogy egy túlnyomó többségben kaposvári színészhallgatók által létrehozott darabról beszélünk, kézenfekvő, sőt elengedhetetlen lenne a színészek munkájának precíz kielemzése és értékelése - ám ezúttal ez nem fog megtörténni. Nem azért, mert nem érdemlik meg (ellenkezőleg!), hanem mert másfél órán keresztül vaksötétben játszódik az előadás."

2. Jövedelmező állás - TÁP Színház - rendezte: Vajdai Vilmos

Osztrovszkij Jövedelmező állás című művét 2013. február 5-én mutatták be a Trafóban, a TÁP Színház előadásában. A darabot átdolgozó Fekete Ádám elmondta: az előadás a mában játszódik. Az előadás fontos részét képezik a zenei betétek és a videobejátszások.

Jövedelmező állás
Jövedelmező állás

Szólt arról is, hogy Vajdai Vilmos több éve készült megrendezni az előadást, a független színházi életben azonban gyakori, hogy egy-egy terv megvalósulása évekbe telik, ennyi idő, míg előteremthetők az anyagi feltételek. A darab azért áll közel a rendezőhöz, mert fiatalon látta Ascher Tamás híres előadását - fűzte hozzá.

A Jövedelmező állás 1857-ben született, Tolsztoj is igen nagyra értékelte mélységét és erejét. A színdarab a korrupt hivatalnokok természetét vizsgálja, pontosabban azt, hogyan működnek különleges erkölcsi elveik, védőmechanizmusaik és önfelmentésük. A darabot azonnal betiltották, mert a cenzúra szerint az állami hivatalnokokat figurázta ki. Csak keletkezése után hat évvel mutathatták be Szentpéterváron.

A TÁP Színház produkciójában Hegedűs D. Géza és Kovács Krisztián mellett Gergely Katalin, Lázár Kati, Schönberger Ádám, Sebő Ferenc, Stork Natasa, Szabó Simon, Thuróczy Szabolcs és Gera Marina játszik.

Jövedelmező állás
Jövedelmező állás

Kelemen Orsolya írja kritikájában: "Az életben minden pénz es kapcsolatok függvénye. Ez a rend es a rendszer, az ellenálló idealista programszerűen szánalmassá válik, ugyanúgy, mint mindenki más. Groteszk gegek, vetítéssel, dokumentumanyagokkal, Puszi együttessel, mozaikosan, nem kevés didaxissal fűszerezve. Kortárs korrupciós látlelet, színpadi revü formájában, Oszrovszkijköntösbe öltöztetve."

3. A nagy füzet - Szkéné Színház - Forte Társulat - rendezte: Horváth Csaba

A legjobb előadás kategória díjára is jelölt produkciót 2013. február 15-én mutatta be a Forte Társulat a Szkéné Színházban. Horváth Csaba rendezése Agota Kristof magyar származású írónő első regénye és Erick Aufderheyde azonos című színpadi változata nyomán készült. A fekete humorral átszőtt mese és fejlődésregény vízió egy könyörtelen, elembertelenedett világról, a háború és az azt követő ellentmondásos időszak szörnyűségeiről.

Krisztika Csaba, Nagy Norbert - A nagy füzet
Krisztika Csaba, Nagy Norbert - A nagy füzet

"Lehet-e testi es lelki megnyomorodás nélkül túlélni a háborúk poklát, a kisközösségek lélekölő kínzásait? Horváth Csaba és társulata ezt kutatja, amikor Agota Kristof szikár világát krumplis zsákok, száraztészta kötegek, sütőtökök es egyéb zöldségek által absztrahált színpadi közegben eleveníti meg" - írja Nánay István az előadásról.

A Fidelión olvasható interjúban Horváth Csaba így reagált Nánay István elemző szövegére: "Fontos tényező volt a próbák közben, hogy van, aki abból próbál főzni, ami itt van, és van, aki elmegy. Ez fontos momentuma az előadásnak, jól írta le Nánay István. Én a »maradni« mellett voksolok. Ez van, ez adatott. Ebből kell főzni. Egyrészt a »menni vagy maradni«-hoz elérkeztünk a próbák során, másrészt egy erős dramaturgia megoldás ez, ami Kristóf Ágota érdeme, akinél a megoldás a szétválás. Olyan ez, mint egy görög drámában, ahol a megoldás, az ünnep, a halál. Látom a saját életemet, a pályámat, tisztában vagyok vele, hogy hol élek, honnan fogalmazok és azzal is tisztában vagyok, hogy innen kell, hogy fogalmazzak, máshol ezt nem tudnám megtenni. Egyébként csupa praktikus okai vannak, itt él a családom, a gyerekeim. Mindenképpen megoldás. És az itt maradás egyszerre egyfajta teher felvállalása, és jó érzés is, hogy itt tudok dolgozni ebben az országban."

Legyen Ön is színikritikus!

A Színikritikusok Díjának többi kategóriáját ide kattintva érheti el!

Kövesse élőben a gálát a Fidelión!