Luca, Ottilia

Csomós Marit köszöntjük

2013.09.25. 12:00

Programkereső

A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő szeptember 25-én ünnepli hetvenedik születésnapját. Csomós Mari jelenleg a Radnóti Színház tagja, de látható többek között az Örkény Színház színpadán is az évek óta sikerrel futó Macskajáték Paulájaként.

Vajdácskán, egy Sárospatak melletti kis bodrogközi faluban, négygyermekes családban született. Katonatiszt apját többször áthelyezték, ezért sok helyen járt iskolába, Szerencstől kezdve Sátoraljaújhelyen, Nyíregyházán át Ráckevéig. Az érettségi után rögtön felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1965-ben végzett.

Csomós Mari, Pogány Judit - Macskajáték
Csomós Mari, Pogány Judit - Macskajáték

Pályafutását a veszprémi Petőfi Színházban kezdte, zenés-táncos szerepekkel, onnan 1968-ban a kecskeméti Katona József Színházba hívták. 1971-ben a szolnoki Szigligeti Színházhoz szerződött, ahol Székely Gábor igazgató-főrendező olyan produkciókat állított színre, amelyekkel a teátrum országos hírnévre tett szert. Csomós Mari drámai tehetsége ekkor bontakozott ki olyan nagy formátumú főszerepekben, mint G.B. Shaw Szent Johannája, García Lorca Yermája, Shakespeare Makrancos hölgye, Csehov Három nővérének Másája.

Amikor Székely Gábor 1978-ban a Nemzeti Színház művészeti vezetője lett, Csomós Mari vele együtt ment Budapestre. Az ország első színházában Székely és a Kaposvárról érkező Zsámbéki Gábor rendezői szemléletével, módszerével színházi forradalmat indított el. A színésznő útja 1983-ban a markáns színházteremtő rendezőpárossal az önállósult Katona József Színházba vezetett. Itt az elkövetkező években kiváló, közösen gondolkodó és együttlélegző társulatban játszhatott, amely sikert sikerre halmozott, és külföldön is népszerű lett.

Csomós Mari
Csomós Mari

Csomós Mari pályáján meghatározónak bizonyult a Katonában töltött tíz év, a szakma által is ekkor lett igazán elismert. Emlékezetes alakítása volt Nemesváraljai Gyarmaki Róza Füst Milán Boldogtalanok című drámájában, a lecsúszott Anya Spiró György Csirkefej című darabjában, Násztya Gorkij Éjjeli menedékhelyében, Gertrúd királyné Shakespeare Hamletjában.

1994-ben újra színházalapításba kapcsolódott be, amikor Székely Gábort követve csatlakozott az Új Színház társulatához. Gothár Péter és Novák Eszter rendezésében hálás főszerepeket alakított: Lorca Vérnászában az Anya, Vörösmarty Csongor és Tündéjében Mirigy, Szép Ernő Patikájában a Postamesterné, Csehov Ivanovjában Zinaida Szavisna, Brecht Koldusoperájában Kocsma Jenny lehetett.

"Azt írják, mondják, hogy a mély belső átéléssel, nagy lélektani hitelességgel megformált színészi alakításaimért érdemeltem ki e kitüntetéseket, aminek őszintén örülök, de amikor próbákra, előadásokra megyek, mindet otthon hagyom... Vallomás helyett játszom, a színház az életem, szerepeim mindent elmondanak rólam, hisz mindegyikben van belőlem valami". (Csomós Mari)

Protokoll  - Csomós Mari, Fekete Ernő - Radnóti Színház
Protokoll - Csomós Mari, Fekete Ernő - Radnóti Színház

Három év múlva, az Új Színház vezetőváltása után a Bálint András által vezetett Radnóti Színházba szerződött, ahol a mai napig játszik. Itt is nagy hatású főszerepek következtek Valló Péter, Jordán Tamás, Zsótér Sándor és mások rendezésében: szenvedélyes Martha (Albee: Nem félünk a farkastól), élveteg Gurmizsszkaja (Osztrovszkij: Erdő), ravasz Máli néni Füst Milán darabjában, öregasszony (McDonagh: A kripli), Bertha Mason (Brontë: Jane Eyre).

A mostani évadban Verát játssza Térey János Protokoll, Dobozocskát Gogol Holt lelkek és Juliane Tesmant Ibsen Hedda Gabler című darabjában. Vendégművészként látható az Örkény Színház színpadán is az évek óta sikerrel futó Macskajáték Paulájaként. Az előadás után 2013 áprilisában a Fidelio Színházi Est keretében közönségtalálkozón kérdezhette a közönség Csomós Marit.

Macskajáték - Pogány Judit, Csomós Mari, Végvári Tamás (Örkény Színház - fotó: SzoFi)
Macskajáték - Pogány Judit, Csomós Mari, Végvári Tamás (Örkény Színház - fotó: SzoFi)

A színpad mellett a film sem idegen tőle, szerepelt egyebek között az első Jancsó-filmekben, Rényi Tamás Makrájában, a 141 perc a befejezetlen mondatból című alkotásban, a Jadviga párnájában, az Egyszer élünkben és a Presszóban. Számtalan tévéfilmben alakította a legkülönbözőbb női sorsokat, ilyen volt a Tóték, a Cserepes Margit házassága, a Nyolc évszak. A több mint száz színpadi szerep, több tucatnyi játék- és tévéfilmszerep mellett számtalan vers is szerepel repertoárjában.

Művészi teljesítményét számos díjjal ismerték el: a Jászai Mari-díjat 1973-ban, az érdemes művész címet 1978-ban, a Kossuth-díjat 1996-ban vette át. Többször kapta meg a legjobb női alakításért a színikritikusok díját, 1975-ben a Fábri Zoltán által rendezett 141 perc... női főszerepéért a színikritikusok díját ítélték neki oda, 1999-ben a Halhatatlanok társulatának örökös tagjává választották.