Szilárda

Zsámbéki Gábort köszöntjük

2013.12.30. 09:00

Programkereső

A Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, érdemes művész 70 éve, 1943. december 30-án született. 1989-től 2010-ig a Katona József Színház igazgatói pozícióját töltötte be, jelenleg rendezőként erősíti a társulatot, legutóbbi rendezésében, A nép ellenségében debütált Kulka János a Katona színpadán.

Zsámbéki Gábor Pécsen született, színészcsaládból származik. Édesanyja, Almássy Judit korán visszavonult a pályától. Édesapja, Zách János az 1956-57-es szezonban, fia későbbi sikereinek városában, Kaposváron volt direktor.

Zsámbéki Gábor - Színházcsinálók
Zsámbéki Gábor - Színházcsinálók

Gyerekszínészként kezdte, 1957-ben a Németh Antal rendezte A mi kis városunk című Wilder-darabban egész családjával együtt is szerepelt, majd a Várkonyi Zoltán vezette Művész Színházban játszott. Négyévesen már Szabó Sándor és Komlós Juci partnere volt, de nem voltak színészi ambíciói. Érettségi után egy évet díszletezőként dolgozott az akkori Katona József Színházban. A rendező szakra első próbálkozásra felvették, főiskolai éveiben (1963-1968) Nádasdy Kálmán volt rá nagy hatással.

Friss diplomásként 1968-ban Kaposvárra került, ahol tíz évet töltött el. 1968-ban rendezője, majd hét év múlva igazgatója lett a Csiky Gergely Színháznak. 1970-ben Komor István lett a főrendező, akkor kezdték kialakítani a színház törzsgárdáját és akkor indult el a legendás kaposvári művészi munka. Az együttes révén néhány év alatt az ország egyik legizgalmasabb, legszínvonalasabb teátruma lett a kaposvári színház.

Zsámbéki Gábor
Zsámbéki Gábor

Zsámbéki Gábor azok közé tartozott, akinek segítségével a színházi élet irányítói szerették volna megújítani, korszerűsíteni Budapesten a Nemzeti Színházat, így 1978-ban vezető rendezőnek szerződtették, meghatározó posztra került Szolnokról Székely Gábor is. Kaposvári és szolnoki színházi eredményeik azonban nem voltak integrálhatóak, állandósultak a szakmai és politikai konfliktusok. Miután 1982-ben megkezdődött a visszarendeződés, a két vezető rendező elhagyta a színházat. Néhány hónappal később azonban lehetőséget kaptak egy önálló társulat létrehozására és birtokba vehették a Petőfi Sándor utcai színházépületet, ami korábban a Nemzeti Színház kamaraszínháza volt.

A Katona József Színházban Székely Gábor igazgatói, Zsámbéki Gábor művészeti vezetői megbízást kapott. A Katonában igazi társulatot teremtettek, modern, színvonalas, izgalmas alkotóműhelyt hoztak létre. Székely Gábor 1989-ben távozott a teátrumból, azután Zsámbéki Gábor töltötte be az igazgatói posztot 2010 végéig. Miután már nem pályázott újra, 2011. február 1-jén Máté Gábor váltotta az igazgatói székben.

2012-ben, a Szünet nélkül! címmel megrendezett konferencián:

Zsámbéki Gábor 1979 óta tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, 1990 óta egyetemi tanár. 1993-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagjává választották. 1990-ben egyik alapítója a párizsi Európai Színházi Szövetségnek (UTE), majd 1996-tól 2002-ig elnöke. 2008-ban társulatával együtt kilépett a szervezetből, s a Mitos21 nemzetközi színházi társuláshoz csatlakozott.

Néhány kiemelkedő rendezése: Csehov: Sirály, Gogol: A revizor, Jarry: Übü király, Moliere: Tartuffe, Spiró: Koccanás, Euripidész: Médeia, Moliere: Mizantrop. Számos magyar darab ősbemutatóját rendezte; Sütő: Egy lócsiszár virágvasárnapja, Kornis: Halleluja, Schwajda: Szent család; Spiró: Az imposztor, Csirkefej, Koccanás, Weöres: Octopus, avagy Szent György és a Sárkány históriája, legutóbb Ibsen: A nép ellensége. Külföldön is rendezett, többek között Csehszlovákiában, Kubában, Finnországban, Németországban, Izraelben és Norvégiában.

Fullajtár Andrea és Zsámbéki Gábor
Fullajtár Andrea és Zsámbéki Gábor

Művészetét számos díjjal ismerték el: Jászai Mari-díj (1973), érdemes művész (1981), Pro urbe Budapest (1993), Hevesi Sándor-díj (1999), a színikritikusok díját többször is elnyerte. 1988-ban - Székely Gáborral megosztva - Kossuth-díjat kapott a Katona József Színház alkotóműhelyének létrehozásáért, a társulatteremtő és színésznevelő munkájukért, igényes műsorpolitikájukért és magas színvonalú rendezéseiért. 2004-ben a Művészetek és az Irodalom Lovagja címet adományozta neki a francia kulturális miniszter. 2010-ben Budapest díszpolgára lett, 2011-ben a Fővárosi Önkormányzat Budapest Értékei Díjjal tüntette ki. Idén a Színházi Kritikusok Céhének életműdíját vehette át.