Árpád

A színpadi szex árnyalatai

2015.02.27. 06:58

Programkereső

Szerkesztőségünket sem hagyta hidegen A szürke ötven árnyalata és a körülötte felcsapott botrány: a témát továbbgondolva megvizsgáltuk, a magyar színpadokon mekkora szerephez jutott az elmúlt években a provokáció és az erotika. MAGAZIN

A magyar mozikban minden korábbinál nagyobbat kaszáló Szürkének mindenki ismeri legalább az alapsztoriját, és a társadalomtudósoktól kezdve a nőjogi aktivistákig mindenkinek megvan róla a véleménye. Az ellentáborban található, kifinomultabb művészetkedvelők főként azzal érvelnek, hogy az erotika és a kizsigerelő párkapcsolatok témájában sokkal jobb és velősebb műremekeket termelt mind a könyvszakma, mind a filmipar. Mi a helyzet a színházban? Ha az erotika és a botrány ekkora marketingeszköz, éltek-e vele a magyar színházak? Az elmúlt évek színházi termését elnézve úgy tűnik: nem nagyon, de a közízléssel szembemenő, nemiségről új hangon, nyersen fogalmazó előadások akadtak azért. Időrendben haladva összegyűjtöttük a tíz legmeghatározóbb előadást.

1. Vagina Monológok
(Thália Színház, rendező: Bozsik Yvette, 2001)

Eve Ensler amerikai írónő az elsők között beszélt a női szexualitásról szélesebb körben a kilencvenes években, 1996-ban bemutatott színdarabját több mint 20 országban játszották és játsszák folyamatosan. Az intim szőrtelenítéstől kezdve a kiszolgáltatottságig és nemi erőszakig a női szexualitás rengeteg oldaláról mesél monodramatikus formában a valós történeteken alapuló darab, amely Magyarországon pedig több bemutatót is megélt: 2002-ben Bozsik Yvette rendezésében, Fullajtár Andrea, Udvaros Dorottya, Létay Dóra, Pálmai Anna és Gryllus Dorka főszereplésével mutatták be a Thália Színházban, ezzel egyidejűleg vidéken is játszani kezdték. Miután a Thália levette a műsoráról, 2009-ben a Belvárosi Színház tűzte műsorára Nyertes Zsuzsa, Xantus Barbara és Dévényi Ildikó előadásában, Moravetz Levente rendezésében.

Xantus Barbara - Vagina monológok (Forrás: PORT hu, Szerző: Puskel Zsolt)
Xantus Barbara - Vagina monológok (Forrás: PORT hu, Szerző: Puskel Zsolt)

2. Mark Ravenhill: Shopping and Fucking
(Thália Színház, rendező: Alföldi Róbert, 2002)

Mark Ravenhill kortárs angol drámaíró szintén 1996-os, Európa-szerte körülrajongott botránydarabja négy peremre sodródott fiatal életén keresztül a fogyasztás morális értékeket felülíró variációit veszi sorra az ételtől kezdve a kábítószeren át az emberi testig (és testnyílásokig). A homoszexualitás, a meztelenség, a családon belüli pedofília, az anális szex és az onanizáció kendőzetlen, de mégiscsak imitált (ennek ellenére sokkoló) ábrázolását vetített pornójelenetek egészítették ki az előadásban, premier plánban láthatunk például péniszt vaginába hatolni, férfit maszturbálni. A történetben fontos szerepet kap egy fiatal fiú prostituált aranyeres feneke és a hozzá köthető jelenet, amelyben Hujber Ferenc anális szexben részesíti Száraz Dénest. A Thália Színház lerobbant stúdiójában a provokatív látottakhoz a függöny mögött megbújva Váczi Eszter és a Szörp zenekar szolgáltatta a lágy zenét ellenpontként, az angol sokak szerint remek fordítása pedig Varró Dánielhez kötődött.

Shopping and Fucking (Forrás: Színház folyóirat, fotó: Tóth Anett)
Shopping and Fucking (Forrás: Színház folyóirat, fotó: Tóth Anett)

3. Szorokin: A jég
(Krétakör Színház/Nemzeti Színház, rendező: Mundruczó Kornél, 2006)

Mundruczó Kornél 2006-ban készített előadást Szorokin könyvéből, melyet előbb a Trafóban, majd 2008-ban a Nemzeti Színházban is bemutattak. A mai Oroszországban játszódó történetben a szív testvériségének szektája keresi a hozzájuk tartozókat, hogy azok a szeretet parancsa szerint éljenek a továbbiakban. A prostituálttól a menedzserig sokféle embertípus felvonul a színpadon, amelyen a szépen szóló ismertetővel ellentétben majdnem minden megtörténik, ami a testtel a perverzió és a brutalitás jegyében megtörténhet: csoportos és magányos közösülés elölről és hátulról, pucér genitáliák és használt gumik nézők orra előtt mutogatása. Az egyik leghírhedtebb jelenetben a stricit játszó Rába Roland beleülteti a prostituáltat játszó Péterffy Borit egy borosüvegbe. Az előadás a nézők gyomrát kikezdte, a kritikusok ellenben el voltak tőle ragadtatva.

4. John Ford: Kár, hogy kurva
(Magyar Színház, rendező: Koltai M. Gábor, 2010)

Vérfertőzés és a szó szoros értelmében vett vérontás: a Magyar Színház előadásának már a plakátja is előlegezte a provokációt. Az 1633-ban írt, mégis kortalan szenvedélytörténetben báty és húga folytat egymással testi kapcsolatot, a titkos viszonyt viszont megzavarják a lány számára időközben aktuálissá váló kérők. A testvérek közti szexualitást nemcsak társadalom és vallás üldözi, hanem a legfelvilágosultabb értékrend szerint is óriási tabu mind a mai napig, a késő reneszánsz idején játszódó darab mégsem kizárólag a tiltott és explicit erotika, hanem a ritka véres jelenetek miatt is kerülhetett fel a listánkra. A szolga kitépi és megrágcsálja a nevelőnő szemét, a fiútestvér késhegyre tűzi és a többiek elé veti húga húskocsonyaként rezgő szívét, a shakespeare-i ármánykodás pedig egy gigantikus mészárlással zárul, melynek brutalitását már csak a felhasznált művér mennyisége miatt is egy Tarantino-filmhez hasonlították a kritikusok.

Kár, hogy kurva - plakát
Kár, hogy kurva - plakát

5. Francia rúdugrás
(Centrál Színház-Manna-Orlai Produkciós Iroda, rendező: Mohácsi István, 2011)

A most is futó vérbő tizennyolcas karikás színdarab már a nevében is elrejt pár erotikus utalást: deklaráltan a szexről szól, a beharangozó szerint azoknak, akiknek kevés a Káma Szútra, és arról, amit még a chatszobában sem merünk megbeszélni. A történet szerint egy viharos éjjelen a szexuál-parapszichológushoz két fiatal pár érkezik, hogy rendbe tegyék omladozó kapcsolatukat, később csatlakozik hozzájuk egy túlfűtött titkárnő is. A szexuális sokszögeket bemutató előadásáról kritikusunk úgy fogalmazott:a szerző jó érzékkel ismerte fel, hogy a magyar nézőt több évtizeddel az első színpadi bazmeg elhangzása után is elbűvöli az obszcenitás, ennek megfelelően pedig biztos sikerrecepttel a zsebében léptette a nagykorúság világába a hálószobák virágnyelvét. Tévedés ugyanis ne essék: a darab egyetlen valódi poénfaktorát a szexualitás tabujának körbetáncolása és fokozatos ledöntése jelenti."

Urbán Tibor, Herczeg Adrienn, Kovács Patrícia - Francia rúdugrás (Forrás PORT.hu, Szerző: Puskel Zsolt)
Urbán Tibor, Herczeg Adrienn, Kovács Patrícia - Francia rúdugrás (Forrás PORT.hu, Szerző: Puskel Zsolt)

6. Nehéz istennek lenni
(Trafó Kortárs Művészetek Háza, rendező: Mundruczó Kornél, 2011)

Az emberkereskedelemről szóló darab, amelyet a gyömrői gyorsforgalmi út melletti raktárépületben adtak elő, több okból is alaposan próbára teszi a nézők tűrőképességét. A semmi közepén álló kamionban zajlik a prostituáltak csereberéje és megalázása, ide érkezik meg a földönkívüli Rumata, hogy a szörnyűségekbe avatkozva rendet tegyen. Ahogyan azonban Isten is magára hagyta a teremtés után a világot, és ahogy a jelenben a társadalom sem tesz semmi a prostitúció ellen, úgy Rumata sem tesz semmit. Kötőtűvel való magzatelhajtás, nemi erőszak, meztelen, kiszolgáltatott testek: a másik elnyomása és a test tárgyiasítása a lehető legkonkrétabban és legbrutálisabban tárul a közönség elé, akit Rumata meg is szólít, hogy álljanak az egyik megszorult lány helyébe. Az interaktív gesztusra érkező nulla reakció a saját közönyével is szembesíti az embert - nem véletlen, hogy ez az előadás az elmúlt évek legfelkavaróbb előadásai közé tartozik.

7. David Ives: Vénusz nercben
(Pesti Színház, rendező: Marton László, 2012)

Az egyik legnépszerűbb kortárs amerikai drámaíró darabjában Thomas, a rendező meghallgatást tart új darabjának főszerepére, erre a válogatásra téved be Vanda, és kezdetét veszi egy ellentmondásokkal teli kapcsolat. Thomas egy Sacher-Masoch nevű szerző klasszikus erotikus regényét, a Vénusz nercbent viszi színre, és már a szerző neve sejteti Thomas perverz kis titkát (Sacher-Masoch - szado-mazo). Thomas nercek és a dominajáték iránti vonzalmát a Vandával való közös munka leplez le, kapcsolatuk rávilágít az igazi vágyakra, az elfojtásokra és sérülésekre. Marton László rendezése a jóízlés határain belül marad, vér és testnedvek nem kerülnek felszínre, a lélektani folyamatok, a dominancia és a szado-mazo problematika miatt azonban ez a színdarab kapcsolódik leginkább a Szürke-trilógiához.

8. Tony Kushner: Angyalok Amerikában
(Nemzeti Színház, rendező: Andrei Şerban, 2012)

Nem kimondottan a nyers szexualitás mutatkozik meg Toni Kurscher darabjában, hanem inkább a felvállalás, a coming out, az önmagunkkal való szembesülés fontossága egy olyan korban, amikor pusztít az AIDS. A homoszexualitásról való nyílt beszéd a magyar közhangulatban önmagában bátor lépés, gyenge idegzetűeknek pedig már maga a betegség is kicsaphatja a biztosítékot. Márpedig az előadás ezt alaposan körbejárja: a karakterek között található az AIDS-ben haldokló meleg férfi; az ő párja, a betegséget el nem fogadó, ezért őt elhagyó zsidó férfi; homoszexualitását elfojtó, házasságot választó, majd abból kilépő, de a coming out után is kínlódó republikánus mormon férfi; gyógyszerfüggő, ideggyenge, mormon férjének coming outjával szembesülő, azt feldolgozni nem tudó nő; fiának homoszexualitásával szembesülő anya; homoszexualitását titkoló zsidó ügyész, aki képes volt rendszereket túlélni, az AIDS-be viszont belehal, és van tisztes polgári foglalkozás után néző transzvesztita. Kritikánkat itt olvashatja.

Angyalok Amerikában - Szabó Kimmel Tamás, Kulka János (Forrás PORT.hu, Szerző: Puskel Zsolt)
Angyalok Amerikában - Szabó Kimmel Tamás, Kulka János (Forrás PORT.hu, Szerző: Puskel Zsolt)

9. A férfiak szexuális világa
(FÜGE Produkció, Jurányi Ház, rendező: Bánki Gergely, Janklovics Péter és Vinnai András, 2014)

Ezt a darabot a férfi Vagina Monológokként is elkönyvelhetnénk. A különbség leginkább a hangvételben mutatkozik meg: a Füge Produkció most is futó előadása inkább szórakoztatóan és viccesen, mintsem sokkoló formában tárja elénk a címben is megjelölt tárgyat három történetet keresztül. Az össze nem függő jelenetekben Bánki Gergely, Janklovics Péter és Vinnai András mesél arról, ami a férfiakat érdekli és érintheti: sörről, dögös csajokról és mellekről, dugásról és a hozzá vezető útról, a szánalomszexről, a férfiidentitás szókimondó, alpári felrajzolásában pedig nagy szerepet kap az önirónia is. Február 27-én és március 19-én megtekinthető a Jurányi Házban!

10. Más nem történt
(PanoDráma Társulat, rendező: Pass Andrea, 2015)

"Más nem történt" - mondja a lány, akinek Sipos tanár úr csak a mellét fogta meg, miután megcsókolta - szól a dokumentumszínház műfajában született előadás ismertetője. Pass Andrea író-rendező és színházpedagógus az egyik budapesti elitgimnáziumban tavaly napvilágra került pedofilbotrány nyomán dolgozza fel a gyerekkel szembeni szexuális visszaélés tematikáját. Mint ismert, Sipos tanár úrról évtizedekkel később derült ki, hogy éveken keresztül szexuális viszonyt folytatott tinédzserkorú tanítványaival. Az előadás nem egy az egyben a valóság rekonstrukciója, hanem a szokásostól eltérően (a PanoDráma tartani szokta magát a szó szerinti feldolgozáshoz) szélesebb keretek között értelmezi a problémát, amelynek súlyát éppen az adja, hogy a gyerekek gyakran nincsenek is tisztában azzal, hogy bűncselekmény és visszaélés történik. A diákok közreműködésével készült darabot március 7-én két alkalommal is előadják a Hátsó Kapu színháztermében.

PanoDráma: Más nem történt (Forrás: PORT.hu, Szerző: Puskel Zsolt)
PanoDráma: Más nem történt (Forrás: PORT.hu, Szerző: Puskel Zsolt)

+1 Pirkad
(Hodworks Társulat, koreográfus: Hód Adrienn, 2013)

Bónuszként egy táncelőadást említünk: a Hodworks legfrissebb produkciójában anyaszült meztelenül táncol két pár. Láthatóvá válik az izzadt bőr teljes felülete, a nemi szervek, fürkész szemek elől eddig rejtve maradt lágy részek. Nem meglepő, hogy teltházzal futott az előadás a Trafóban, hiszen hamar híre ment a pucér táncosoknak. Hód Adrienn koreográfiájának komolyságát azonban az is jelzi, hogy a Pirkadot a 2014-es év 20 legkiemelkedőbb kortárstánc előadása közé választotta a nagymúltú európai kortárstánc hálózat, az Aerowaves.