Luca, Ottilia

"Nem a lábak a legfontosabbak a tánchoz"

2015.06.06. 11:00

Programkereső

Nagy József rendezésével startol a POSZT versenyprogramja.

A magyarkanizsai Jel Színház produkciójával veszi kezdetét a 15. Pécsi Országos Színházi Találkozó hivatalos versenye június 6-án. Az előadás az idei két válogató közös javaslatára került be a versenyprogramba. A Tolnai Ottó Wilhelm-dalok című ciklusa alapján készült darab Nagy József és Bicskai István előadásában látható.

Wilhelm-dalok
Wilhelm-dalok

Balogh Tibor válogató írj: "Az 56. Sterija Játékokon, a legrangosabb szerb színházi mustrán négy díjat nyert A kisinyovi rózsa, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Tolnai Ottó műve alapján készült előadása. A kisinyovi rózsa elfekvője egy nirvána-szint, amelyben az ábrándok, gerjedelmek, indulatok, eszmék/rögeszmék nyűgétől megszabaduló tudat állapota épül fel a színpadon. A lebomlás folyamata épül fel, s éppen ebben rejlik a dialektikája. A Wilhelm-dalok filozófus bolondjának alakjában ezt a dialektikát folytatja Tolnai.

Ott felolvasószínházat sejtetően, fekete öltönyben/kosztümben, kottaállványokkal felszerelkezve vonul be a társulat. Igazában akkor érezni, mennyire koherens Tolnai költői világa, amikor a finálé közeledtén egybeáll (kiépül) a csúcs-performance, a nagy puzzle: néhány flamingó csapattá szaporodik a nagy gonddal és méltósággal kirakott magyarkanizsai rámás tükrök által: nem homályosan, hanem ellenkezőleg, metsző/átható élességgel rajzolódik ki minden, mint amikor már árnyéka vész tárgynak-testnek. Merőlegesen a tükrökre egy sor állványos cin. Először eksztatikus cin-dobzene, utóbb a lezáró pianokoncert: a színpadi mennyből a cinre porzik az élet sója. A cintányér teszi a dolgát: visszhanggal pereg a só. Az idő. Ugyanaz az idő, aminek a természetét - a mennyiségi időből (kronosz) a minőségi idővé (kairosz) hajlását - liturgikus keretbe foglalt szeszélyével, Nagy József egyedül jeleníti meg."

Nagy József rajza a Wilhelm-dalokhoz
Nagy József rajza a Wilhelm-dalokhoz

mi az hogy szamovár

mi az hogy szamovár
nagy bárgyú szamár mondja mindig anyám
nagy neki mint a szamárnak csodálkoznak
a béresgyerekek ha kiveszem
és kint felejtem
mi a fene az hogy szamovár
szamárvár tán
körül bőgnek
kik bőgnek kérdi az ángyó
bőgnek az ágyúk
és mind ideszöknek a fehéroroszok
a nikkel szamarakkal

A rendező a Prae.hu-nak adott interjújában elmondta, a Wilhelm-dalok az első olyan rendezése, amelyben a zene és a mozgás mellett a szöveg is szerepet kap. "Voltak irodalmi indítattású produkcióim, de azok nem voltak szövegesek. Ez az első darabom, ahol a szöveg meg is szólal. (...) Mostanában kezdtem el szöveges tervekkel foglalkozni. 30 évig azon dolgoztam, hogy kicsiszoljak valamit, amiben hiszek, és ami számomra a színpadon fontos, ez pedig a zenei idő, a zenei fogalmazás és a vizuális dramaturgia együttese. Ebből próbáltam azt a drámaiságot megfogalmazni, ami nélkül nincs színház (...) Most úgy érzem, a Wilhelm-dalok egy mérföldkő a munkámban, tehát egy új kaput nyitottam ki magamnak" - fogalmazott Nagy József.

Wilhelm-dalok
Wilhelm-dalok

Hajnal Márton a 7óra7-re írt kritikájában megjegyzi: "Nagy József Jel Színháza nem először fordult ehhez a kötethez, ami talán nem is annyira meglepő, hiszen Tolnai a Wilhelm-dalok utolsó versét eleve Nagynak címezte. Az 1992-ben, Franciaországban bemutatott Orfeusz létráiban azonban mindössze egyetlen tőmondat hangzott el, a Nagynak írt vers címe: mi a kő."

de hát wilikém ismét kevered
sőt gyömöszölöd a síkokat
miféle síkokat
hányszor mondtam már az idősíkokat wilikém
azokat gyömöszölöd
a lábatlan még akkor nyerte meg a vermesék
palicsi táncversenyét
amikor megvoltak a lábai
a lábaival nyerte meg
épp az a vicc hogy nem a lábaival
nem a lábak a legfontosabbak a tánchoz
ezt nagy józsi is aláírja nekem