Szilárda

Vidnyánszky mesét mond

2015.06.07. 10:00

Programkereső

A Nemzeti Színház Isten ostora-előadásával folytatódik a POSZT versenyprogramja. "Ahogy olvasom a »Nagy Úr«-at, megújul a kor, melynél mozgalmasabbat és a helyét kereső emberiségre jellemzőbbet nem látott a világ" - írta Bánffy Miklós 1912-es darabjáról Tamási Áron.

2014-ben ünnepeltük Bánffy Miklós, a polihisztor erdélyi gróf születésének 140. évfordulóját. Ennek alkalmából mutatta be a Nemzeti Színház Bánffy A nagyúr című drámája alapján készült színpadi művet, az Isten ostorát, Vidnyánszky Attila rendezésében.

Isten ostora
Isten ostora

Balogh Tibor válogató gondolatai: "»...nektek barbár az, akit nem ismertek« - mondja Attila. Termetét, ápoltságát, viselkedését százféleképpen írták le. Amennyi okkal rettegték, ugyanannyival rajongtak érte a meghódolók. Aztán egy gyönge pillanatában bekerítette a szerelmes halál. Vidnyánszky mesét mond - a sajátját -, és ezzel bővíti a legendáriumot. Az irónia és az áhítat mezsgyéjén egyensúlyozva, a Szarvassá változott fiú és Borbély Szilárd Halotti pompája kompozíciójának medrében halad, s közben felfedez a maga számára egy új nőalakot, a kamaszkora szertelenségében megragadt, játékból fatalista amazonét..."

A végzetes szerelem "vadromantikus" története mögé két civilizáció, a Kelet és a Nyugat drámai találkozásának hatalmas tablóját írta meg Bánffy Miklós. Attila, a hunok királya hatalma csúcsán áll: uralma alá hajtotta a fél világot, de nem pusztította el Rómát. Meghódoltak előtte a gótok is. A fogoly Mikolt gót hercegnőt (Trokán Anna) bosszú és gyűlölet fűti meggyilkolt szülei és leigázott népe miatt. Ám a tomboló bosszúvágy mélyén Mikolt szívében szenvedélyes szerelem rejtőzik, amelyet magának sem képes beismerni. Attila első találkozása a vad, titokzatos nővel az ő szívét is rabul ejti. Beteljesül-e a szerelem, beteljesül-e a bosszúvágy? Cselszövés és árulás után a két ember a nászéjszakára készül.

Isten ostora
Isten ostora

Az előadásban a bizánci követet alakító Reviczky Gábor egy interjúban elmondta, Vidnyánszky Attila színházát ő nem költői színháznak, hanem totális színháznak nevezné. " Attila olvasottságának, hihetetlen felkészültségének, hatalmas zenei műveltségének köszönhetően biztos kézzel vitte színpadra ezt a drámát. Benne van ebben az előadásban az egész világ: minden művészeti ág, irodalom, zene, színház, mozgás, építészet, tudomány, hatalom, hit, huncutság, emberi gyarlóság... Minden. Igaz, a próbák során én nem mindig tudtam követni az eseményeket, de aztán minden értelmet nyert."

A rendező így jellemzi a főhőst, akit az előadásban Mátray László, a Nemzeti Színház újdonsült társulati tagja alakít: "Attila olyan személyiség, akit a körülötte lévő legendák, tévhitek, a meglévő történelmi adatok, hogy keletről megy nyugatra, a halálának különleges, romantikus volta igazi színpadi hőssé, mozihőssé emel. Ezer dolgot ezerféleképpen lehetne róla mesélni" - mondta Vidnyánszky Attila. Elmondta: az előadásban szereplő, Attiláról mesélt iszonyatos történeteket történelmi könyvekből, kódexekből, a róla élő legendákból válogatva illesztette a darabba. Az előadást a nagyszínpadon mutatják be a függöny mögötti térben: a nézőtér is a színpadon kapott helyet. A rendező elmondta: az anyag indokolta az arénaszerű teret, hiszen a főhős Rómából érkezik. "Ilyen térben még nem dolgoztam, inspiráló számomra, kihívást jelent az új helyzet" - jegyezte meg. Miközben a játéktér elég nagy, a közönséggel való intim közelség megteremtésére is lehetőséget ad, a majd 300 néző közel érezheti magához a játszókat, az eseményeket.

Szabó Zsuzsa írja Attila karakteréről a 7óra7 kritikájában: "Bár az első felvonásban Attila szinte végig nincs jelen, érezhetően uralja a világot, róla szól minden. Saját népével együtt mindenki őt rettegi, róla beszél, csapatainak közeledése óriási káoszt kavar, ördögi leírásokkal vannak teli a róla szóló hírek és krónikák. A legenda ereje legszebben akkor mutatkozik meg, mikor megérkezik: láthatjuk, a róla szóló leírásoknak majdhogynem az ellenkezője igaz. A keresztény papok azonban, mikor Attila az orruk előtt áll, akkor is rémhíreket üvöltöznek. Maga az elrabolt gót hercegnő, Mikolt is a hallottak alapján kialakult képet gyűlöli és szereti egyszerre. A Mátray László által megjelenített Attila élő alakja valóban emelkedettebb lesz gyáva, hitvány, kicsinyesen gonoszkodó, ide-oda alkudozó, érdekhajhász ellenségeihez képest. Egyszerű, sallangoktól mentes, ezért rejtélyes, de magabiztos és szigorú viselkedése és ítélkezése érthetően kelthet legendákat."