Auguszta

Csehov, oroszos ecsettel

2015.06.11. 12:00

Programkereső

Többnyire Cseresznyéskertként él a magyar színházi köztudatban Csehov 1904-ben született színműve, amely most a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulatának előadásában elevenedik meg a POSZT-on.

Mint Csehov valamennyi drámai művében, itt is egy helyzetre épül a cselekmény: öt viharos év után hazaérkezik Párizsból Ljubov Andrejevna Ranyevszkaja földbirtokosnő, és megindultan tapasztalja, hogy a szeretett családi ház, az otthon, ugyanolyan békés harmóniát áraszt, mint régen. A hazatérés öröme azonban nem tarthat sokáig, mert Lopahin, a család egykori jobbágyának fia, aki mára újgazdag kereskedővé vált, szomorú hírt közöl: ha nem fizetik ki a felhalmozott adósságot, elárverezik a birtokot és a meggyeskertet. Bár Csehov szerint komédiának készült, a magány, a vesztett illúziók, az elmúlás drámája a Meggyeskert, melyben a mindenkori ember erőtlensége, tehetetlensége szólal meg. Tükröt tart, melyben láthatóvá válik törekvéseink sikertelensége, melyben saját életünk kudarcai is felsejlenek.

Meggyeskert
Meggyeskert

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház előadásának főbb szerepeiben D. Albu Annamária, Benedek Ágnes, Kovács Kati, Szakács László, Pálffy Tibor, Nagy Alfréd, Erdei Gábor, Gajzágó Zsuzsa és Derzsi Dezső látható. A produkció a válogatók közös javaslatára került be az idei versenyprogramba. Perényi Balázs gondolatai: "Az obligát Csehov igazán másképpen, és még csak nem is szétszedve, kifordítva vagy ellene játszva. Értő és alapos elemzés, ezzel illeszkedik a magyar színházi tradícióba, ugyanakkor friss, eleven és eredeti formanyelven mesél, így meg is újítja a tekintélyes csehovi játékhagyományt. A fiatal marosvásárhelyi rendezőhallgató összetéveszthetetlen és egységes stílust ad a kitűnő sepsiszentgyörgyi társulat játékának. Térspecifikus előadás, kíváncsian várom, hogyan találják meg Pécsett a helyét."

A rendező, Sardar Tagirovsky Oroszországban született. A fiatal alkotó jelenleg Budapesten él, a Maesteén Társulat vezetője, különböző kísérleti jellegű színházi előadások, projektek, műhelymunkák ötletgazdája, szervezője, rendezője. Több színházi és televíziós szerepben kipróbálta magát és olyan neves színházi alkotóktól tanult, mint Paolo Antonio Simioni, Oleg Zsukovszkij és Ascher Tamás. 2012-ben sikeresen felvételizett a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem színházrendezői szakára, Bocsárdi László osztályába. Most először rendezett erdélyi kőszínházban, annak a sorozatnak a keretén belül, amely teret biztosít fiatal alkotóknak, hogy bemutatkozhassanak a közönség és a színházi szakma előtt.

Sardar Tagirovsky szerint Csehov jós volt. "Korunk társadalmi jelenségeit fogalmazta meg műveiben, a Meggyeskert rólunk is szól. Döbbenetes, hogy milyen pontosan írja le azt, amiben ma élünk. Pedig a történet (ami félig-meddig személyes ihletettségű) már több, mint száz éves" - jegyzi meg a rendező.

Bogdán László a Háromszék oldalán megjelent kritikájában arra keresi a választ, mitől más a fiatal rendező Csehov-képe, az előadás idejére újjávarázsolt, száz évvel ezelőtti orosz világ, mint az álata addigi látott előadásoké. "Kétségtelenül szereti hőseit, de kegyetlenül ábrázolja őket álomvilágukban, amely csapdaként zárul köréjük. Nincs menekvés. Helyettük mások jönnek és számukra se lesz... Csehov magyar színpadokon eddig Cseresznyéskert címmel játszott drámája egy saját benső ellentmondásaitól megrendült birodalom krízisét jeleníti meg, mintegy megelőlegezve az 1905-ös forradalmat. De továbbmennék, azáltal, hogy a rendező pontos képet rajzol szereplői, urak és cselédek totális, tragikomikus, de megrendítő életképtelenségéről, száz év után mintha arra is válaszolna, hogy miért is esett Oroszország a darab megírása után másfél évtizeddel a bolsevikok kezébe" - írja a kritikus.