Szilárda

„A közbátorságot hozzuk vissza a közéletbe”

2016.05.11. 13:57 Módosítva: 2016-05-11 13:57:32

Programkereső

Március végén mutatott be Fehér Szarvas címmel Zilahy Lajos-átiratot az Udvari Kamaraszínház, Andrási Attila színrevitelében. Az előadást legközelebb május 19-én láthatja a közönség a Duna Palotában. A rendezővel, a színház művészeti vezetőjével a darabról és egy frissen kapott elismerésről is beszélgettünk.

- Az Udvari Kamaraszínház a napokban elnyerte a Világ Magyarságáért díjat, amellyel az összmagyarság összefogásának és nemzettudatának erősítése érdekében végzett kiemelkedő művészeti tevékenységet ismerik el. Mennyiben vállalt feladata ez a színházuknak?

- Céljaink között szerepelt, ám nem ezt tűztük ki elsődleges feladatunknak. Az Udvari Kamaraszínházat azért hoztuk létre, hogy formát adjon azon igyekezetünknek, amely a magyar történelem mozgalmas fordulópontjainak izgalmas előadásokban történő megjelenítését célozta meg. Ezen igyekezetemben többek között Shakespeare volt az egyik vezérlő csillag, aki előszeretettel vitte színre az őt megelőző évszázad angol történelmét.

Andrási Attila a Fehér Szarvas próbáján
Andrási Attila a Fehér Szarvas próbáján
Fotó: Udvari Kamaraszínház

- Az előadásaikban elsősorban a 20. század történelmi sorsfordulóira koncentrálnak. Miért érezték ezt fontosnak?

- A szóban forgó évszázad mozgalmas és izgalmas időszak volt, amiről kevés színdarab készült. Szinte ordít a drámaírókért. A probléma abban áll, hogy túl közelinek érezzük. A távolival szívesebben bajlódik a művész ember. Én személy szerint nem átallok a közelebbivel bíbelődni. Többek között a Monarchiával és annak felbomlásával, hiszen az, ami egykor volt, a mai napig meghatározza Közép-Európa önképét. A történelem nem más, mint a jelenünket eredményező múltunk.

- Hogyan fogadták a színház alapítását a magyarkanizsaiak, illetve a délvidéki magyarság?

- Azért vagyunk magyarkanizsai színház, mivel 2002-ben, az alapításunk idején ez volt az egyetlen olyan délvidéki település, amely vette a bátorságot ahhoz, hogy befogadjon bennünket. A határon túl a közbátorságot hozzuk vissza a közéletbe, ugyanis olyan témákat érintünk, amelyekről ott nem túl szerencsés beszélni, példának okáért arról, hogyan szakították el szülőföldünket a hazánktól. Ezzel kapcsolatban a Virágvasárnap színrevitelekor döbbentem rá, hogy a szóban forgó témában még mindig a kommunizmus virágnyelvén értekezünk: körülírunk, nem beszélünk! Egy régi kínai közmondás úgy tartja, „ha a szavak elvesztik értelmüket, megszűnik a szabadság”. Elkezdtük a szavakat értelemszerűen használni. A téma érthetőbb lett az szembenállások élesebbek. A színpadot belengte a dráma szelleme, amely maga az összeütközés. A Virágvasárnapot ma is játsszuk, jó ideje túl vagyunk a századik előadáson. Színre vittük Felvidéken és Délvidéken, Erdélyben és Őrvidéken. Mindenhol mély nyomot hagyott ez az eredetileg szabadkai történet, a különböző országok és helyszínek ellenére, a teljesen azonosan reagáló közönségben.

Fehér Szarvas
Fehér Szarvas
Fotó: Udvari Kamaraszínház

- A színház alapításakor drámapályázat kiírását is megfogalmazták, hogy a szóban forgó drámák megszülessenek. Milyen eredményekről tud beszámolni?

- Délvidéken az Aracs folyóirat jelentette meg a számunka íródott drámákat. Kizárólag ősbemutatókat tartunk, vagy mi írjuk meg a darabokat, vagy meghívunk rá szerzőket, mint például korábban Síposhegyi Pétert, vagy Pozsgai Zsoltot, akinek egy még be nem mutatott drámáját, a Zergetáncot tervezzük színre vinni. Céljaink között szerepel, hogy a pályázatot nagyobb lélegzetvételűvé tegyük és az egész magyar nyelvterületre szóló kiírást tegyünk közzé.

- Május 19-én lesz legközelebb látható a Fehér Szarvas című előadásuk a Duna Palotában. Milyen történelmi helyzetben játszódik a darab?

- A múlt század húszas éveinek eleje. Erdély, az impérium váltás, majd Budapest, az erdélyi menekültek. Mindez az utolsó koronázott királyunk, IV. Károly két visszatérési kísérlete között. De egyik előadásunk sem pusztán a történelemről szól, ebben is – ahogy a többiben is – mélyen benne lüktet a szerelem. Egy házasságot mutat be, amelyen átgázol a történelem. Egy szépasszonyról szól, aki a varázsa fogságába ejtett férfiakat úgy irányítja, mint gyakorlott karnagy a jól idomított zenekart. A Fehér Szarvas egy összeesküvésről is szól, amely vissza akarja hozni a királyt, helyre állítani a Monarchiát és egy titkosszolgálati akcióról, hogy ez ne történhessen meg. Ebben az előadásban suhanva forog az összeomlás körhintája, véletlenszerűen taszítván a méltót sárba, emelvén az alantast akár magas méltóságra. Eredetileg Zilahy Lajos Fehér Szarvasából akartam kiindulni, de végül írtam egy új színdarabot. Az idők változnak és velük változunk mi is. A színház is. Úgy érzem, ésszerűbb ma másképp elmesélni egy akkori történetet.

Fehér Szarvas
Fehér Szarvas
Fotó: Udvari Kamaraszínház

- Mi vagy ki ez a címben jelölt Fehér Szarvas?

- Az álom, amit először Hunor és Magor űzött, és azóta valahol mindannyian űzzük, amikor azt a Magyarországot keressük, kutatjuk, amelyben megnyugszik nyugtalan lelkünk.

- Mikor láthatja az előadást a délvidéki közönség?

- A Fehér Szarvas délvidéki bemutatója május 22-én lesz Zentán, a színházban. Nagyszínházi előadásról van szó, tehát vidéken csak a megfelelő játszóhellyel rendelkező településeken tudjuk előadni, de kisebb előadásainkkal a községeket is felkeressük. A színházak adókból működnek. A vidékiek is adóznak. Hozzájuk is el kell vinni a színházat. Joguk van hozzá. A kultúra mindenkinek jár.