Lázár, Olimpia

Sebestyén Aba: „Dobom a labdát, kapom a labdát”

2017.05.04. 09:17

Programkereső

Sebestyén Aba rendszeresen visszatérő alkotó a Tháliában, ahol legutóbb A főnök meg én meg a főnök címmel vitte színpadra Carlo Goldoni A két úr szolgája című darabjának Hamvai Kornél-féle átiratát. A rendezőt a commedia dell’ arte-ról, a bohócokról és további terveiről kérdeztük.

- Miért épp Goldonira esett a választás?

- Mert nagyon szeretem. Még diákéveim alatt módom volt kipróbálni a commedia dell'arte játszási technikát. Magát a bohóc karaktert is nagyon szeretem, és foglalkoztat, hogy a bohócság – a Zanni –, az újfajta színjátszás mit jelent Goldoninál. A doktori témámat isA bohócok fejlődése és szerepe az előadások folyamatában címmel írtam.

Molnár Piroska, Vida Péter - A főnök meg én meg a főnök
Molnár Piroska, Vida Péter - A főnök meg én meg a főnök
Fotó: Thália Színház

- Goldoni mintegy százhúsz műve közül miért ezt választotta?

- Erre a darabra kaptam meghívást a Thália Színház vezetőségétől, aminek rendkívül örültem. Ez az egyik legtöbbet játszott darabja. Annak is örültem, hogy átirat lett. Hamvai Kornél megőrizte a fő cselekményvonalat, az egész szerkezetet, de a mába helyezte a történetet. Ezért a célok, a miértek és a hogyanok más hangsúlyt kaptak.

Sebestyén Aba
Sebestyén Aba
Fotó: Csatáry-Nagy Krisztina / Thália Színház

- Milyen volt a munka a Thália színészeivel?

- Ismertem a társulatot, bár Molnár Piroskával és Vida Péterrel még nem dolgoztam, de láttam őket több előadásban. Molnár Piroskát akkor ismertem meg személyesen, amikor a Nemzetiben rendeztem a Bányavirágot (Az előadás jelenleg a Játékszínben fut – a szerk.). A csodálója vagyok. Szerencsésnek tartom magam, hogy dolgozhatok vele. Azt a szakmai alázatot, amivel ő dolgozik, tanítani kellene. Mint egy jól felhangolt hangversenyzongora, „tegyünk be egy C-dúr szeptimet” és akkor azt hozza hangban, tartalomban, attitűdben.

Gyönyörűsége a rendezőnek ilyen „hangszeren” dolgozni.

De igazi, jó alkotófolyamat volt a többiekkel is. Én azt szeretem, ha a próbán jó értelemben vett oda-vissza meccselés van. Dobom a labdát, kapom a labdát s így alakul az előadás.

- Rendezései között ez a darab külön színt képvisel. Hogyan sikerült ezt felépítenie?

- Áttanulmányoztam az egész Goldoni-életművet, hogy hogyan fejlődött, mi volt az igénye, mi volt a fontos számára, hiszen Goldoniról úgy beszélhetünk mint a színháztörténet egyik nagy reformeréről, aki megújította a commedia dell' arte-t. Fontos volt számára, hogy a való világból merítsen témát, és igazi jellemek, igazi karakterek jelenjenek meg a darabjaiban, valós problémákkal. Ezért is klasszikus, és ezért is játsszák sokat. Kortársak voltak Molière-rel. Az életének utolsó éveit Párizsban élte, s csodálva nézte Molière drámáit a Comèdie-Française-ben: „Ha egyszer megérhetném, hogy ilyen profi színészek az én vígjátékaimat játszatnák, de csodálatos lenne” – mondogatta. A darab kapcsán sokat olvastam.

A bohócság, a játékosság színészként is, rendezőként is inspirál.

Az a fajta színész vagyok, aki folyamatosan együtt ég azzal ami a színpadon történik. A nyitottság is nagyon sokat számít. Az ember érkezhet prekoncepcióval, érzettel vagy egy felvázolt jelenettel, de a próba mindent eldönt, megváltoztat.

A főnök meg én meg a főnök
A főnök meg én meg a főnök
Fotó: Puskel Zsolt / port.hu

- Anyaszínháza a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház. Hogyan került a Tháliához?

- Csányi Sándort régóta ismerem. az Amerika bölény próbái alatt jó értelemben vett férfias munka folyt, termékeny vitákkal. Három hét után Sándor azt mondta nekem, hogy Aba, nem tudom, hogy ebből mi lesz, de jó együtt dolgozni. Felkért egy újabb rendezésre. Akkor még nem beszéltünk konkrét műről. Mondtam neki, ha már vígjáték, akkor klasszikus vígjátékot szeretnék ezzel a társulattal. Szóba került Molière is, de végül Goldonira esett a választás.

- Sokat foglalkozott az eredeti művel. Elégedett a Hamvai-féle szöveggel?

- Nagyon érdekes volt ez a munka. A szituációkat még konkrétabbá, téttel telítettebbé, gazdagabbá tudta tenni azzal, hogy a történést a mába helyezte. Nagyon érdekes, és mondhatni, új darab született Hamvai átiratában. Fordítási szándékával állt neki, de végül egy új mű született, ami közben megtartja a cselekményt és a szerkezetet.

- Április 29-én m egvolt a bemutató. Most már a közönségen a sor. Milyen feladatok várják?

- Negyedik éve van színpadon a Szeretik a banánt, elvtársak? című előadásom, amit a Játékszín után most a Tháliában játszom. Otthon, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház román társulatánál rendeztem ősbemutatóként Székely Csaba négy egyfelvonásosát.

- Mondhatjuk, hogy Székely Csaba a házi szerzője. A Yorick Stúdióval ön mutatott be először Székely Csaba-művet.

- Valóban, a Bányavirág és a Bányavakság ősbemutatója a nevemhez, a Yorick Stúdióhoz és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházhoz kötődik. Játszottam én is Székely Csaba-darabban, és rendeztem másokkal is, nemcsak a saját társulatommal. Ezt az új darabot pedig – ami miatt sokan csodálkoztak is – nem magyarul mutattam be, hanem románul.

Én is először dolgoztam román társulattal.

Rendkívül izgalmas munka volt, és remélem, lesz folytatása. Emellett tanítok a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen színészmesterséget és rendezést is. A végzős színész osztálynak egy román kortárs szerző, Elise Wilk darabját, a Papírrepülőket rendeztem. Felolvasó színházat is rendeztem Sütő András A szuzai menyegző című darabjából. Ősszel a reformáció évfordulója alkalmából újra ütő András darabot rendezek majd, és játszom Mezei Kinga darabjában, az Olbrin Joachim csodálatos utazásában mégpedig a főkormányzót, ami egy rendkívül érdekes és fontos karakter: egy bohóc.

A beszélgetés eredetileg a Civil Rádió Színpad-kép című műsorában hangzott el.

Névjegy

Sebetyén Aba 1973-ban született Brassóban. 1996-ban végzett a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem színművészet szakán. Színész és rendező, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház tagja, a Yorick Stúdió magyar vezetője. A 2012-es Pécsi Országos Színházi Találkozón Székely Csaba Bányavirág című darabjának rendezésével elnyerte a fődíjat.