Etelka, Aletta

Shakespeare, a trágár

2017.06.01. 15:27

Programkereső

Az angol Bárd a káromkodások terén is nagy nyelvújító volt. Hősei rendre csodálatosan cizellált, válogatott szidalmakat vágnak egymás fejéhez – kiválogattuk a legütősebbeket.

Az irodalmi kánonhoz való hozzájárulásán és az Ezt mind Shakespeare-nek köszönhetjük című cikkünkben részletezett, mindenki által használt idiómákon, kifejezéseken kívül a szerző nem kevés imádnivaló mocskolódást is adott a világnak, amiket egyszerűen öröm olvasni és hallgatni.

A brit The Independent egyik kiadványa tavaly a legendás író halálának négyszázadik évfordulója alkalmából nem kevesebb, mint 46 művészien megformált inzultust válogatott össze Shakespeare drámáiból. Aki a szidalmak teljes kollekciójára kíváncsi, itt mindet átböngészheti, mi ezekből is igyekeztünk a legzseniálisabbakat kigyűjteni.

Az avoni hattyú IV. Henrik című drámája tele van alávaló iszákosokkal, így nem meglepő, hogy csak úgy záporoznak benne a trágárságok. Mi ezek közül is bronzérmesnek Falstaff egyik örökbecsű aranyköpését választottuk, amely a következőképpen szól:

„A fene beléd, te éhenkórász, te angolnabőr, te szárított marhanyelv, te ökörcímer, te tőkehal! Ó, csak volna bennem elég szusz, hogy elmondjam, mihez hasonlítasz, te szabórőf, te kardhüvely, te nyílvesszőtok, te nyomorult gyíkleső...”

/Vas István fordítása/

A III. Richárd 1995-ös filmadaptációja
A III. Richárd 1995-ös filmadaptációja
Fotó: A kép forrása: Flamex

Címeres gazemberekkel a III. Richárd is büszkélkedhet, és mind közül a leghitványabb természetesen a címszereplő, akire szerencsétlen Margit, VI. Henrik király özvegye a következő átkokat szórja, kiérdemelve ezzel a második helyet:

„Kutya, figyelj rám! / Ha van az égnek tartalék-csapása, / Mely átkaimat meg tudná haladni, / Őrizze meg, míg bűneid megérnek / És aztán sújtsa le terád, ki a / Szegény világ békéjét megzavartad. / Mardosás férge rágja lelkedet! / Barátaidat tartsd árulóknak, / S az árulókat jóbarátaidnak! / Ne szálljon álom halálos szemedre, / Legföljebb, míg egy-egy lidérces álom / Undok ördögök poklaival ijeszti! / Te torzszülött gnóm, dúló, ronda állat! / Születésedkor bélyegeztek a / Természet rabjának, pokol fiának! / Anyád terhes hasának szégyene! / Atyád ágyékának csúf sarjadéka! / Te becsület rongya!” /Vas István fordítása/

A királydrámák minden gyalázkodása elbújhat azonban a Shakespeare egyik legismertebb tragédiájában, a Lear királyban olvasható szidalomköltemény mögött, amely hosszával és összetettségével egyaránt annyira lenyűgöző, hogy egyértelműen ez, a Kent szájából Oszvaldnak címzett mondat a legendás drámaíró által megalkotott legragyogóbb trágárság.

„Gazember, semmirekellő, tányérnyaló, aljas, hetvenkedő, silány, kócipor, háromöltözékű, százfontos, piszkos harisnyájú gaz kölyök; nyúllal béllett, pofperből élődő gaz kölyök; fajtalan, tükörmászó, kotnyeles, felpiperézett bitang; te három szilvafás rabszolga; te, ki hajhász akarnál lenni, hogy másoknak jó szolgálatot tégy, s nem vagy egyéb, mint keverék gaz lator-, koldus-, gyáva- és kerítőből, fia és örököse egy korcs szukának, kit én egész a sivalkodásig döngetlek most mindjárt, ha csak egy betűt is eltagadsz ezen címeidből. /Vörösmarty Mihály fordítása/

Válogatott szidalmakra ne számítsunk, de Shakespeare (és fordítói) egyéb nyelvi leleményeivel azért megismerkedhetünk a Madách Színház június 9. és július 16. között megrendezendő Szerelmünk, Shakespeare fesztiválján, hiszen újrafordított szonettekkel, gyerekek számára újragondolt Shakespeare-mesékkel és dalnokversennyel is készülnek a szervezők. További részletek ide kattintva olvashatók.

Támogatott tartalom