Konstantin

Női sorsok a Tháliában

2018.03.08. 10:00

Programkereső

Szerelem, csalódás, önzés, önfeláldozás és tévedések sorozat – a görögöktől a 19. századig.

Női sorsok, bepillantás az emberi kapcsolatok árnyalataiba. Jellemezhetnénk így az idei Határon Túli Magyar Színházak Szemléjét, hiszen a nagyszínpadi produkciók nemcsak érzelmekben bővelkednek, hanem igyekeznek megmutatni az emberi jellem sokszínűségét is. Semmi sem kizárólag fekete és fehér azokban a zseniális klasszikusokban, melyek színre kerülnek. Itt van mindjárt William Shakespeare remeke, a Tévedések vígjátéka. Bonyodalom, humoros helyzetek, félreértések és két ikerpár, akik a pokoli játékból keresik a kiutat. Az előadás végére már a néző is csaknem az őrület szélére sodródik, a szereplőkkel együtt.

Az emberi viszonyok alapvető kérdéseit tárgyalja Molnár Ferenc egyik leggyakrabban játszott műve, a Liliom. Két faluról városba költözött cselédlány keserves történetének lehetünk tanúi. Míg egyikük egy tisztességes, szerény férfit talál, a másik beleszeret egy agresszív, felelőtlen hintáslegénybe. Molnár darabja a 20–30-as évek Budapestjének atmoszféráját idézi. Vásári komédia, de tragédia is, amely az önfeláldozást, a kiszolgáltatottságot, az érzelmek irányíthatatlanságát ragadja meg. Liliom szerepében Mátray Lászlót láthatjuk.

Boldogság utáni vágy, szeretet és gyűlölet hullámzása Ibsen drámájában, a Hedda Gablerben. Nem véletlen, hogy Ibsen töretlenül népszerű nálunk és Európában, sokszor nyúlnak írásaihoz. Tükröt tart elénk, felhívva figyelmünket a kiút lehetőségére, vagy váratlanul arcon üt, mint a Hedda Gabler.

A szépségének és kiváltságosságának tudatában lévő, jómódú katonatiszt lányaként felcseperedő Hedda Gabler házasságra lép Jörgen Tesman művelődéstörténésszel. A munkájának maximálisan elkötelezett férj és egész élethelyzete azonban kimondhatatlanul untatja, sőt idegesíti. Unalmában és a magas társadalmi kategóriában élők gondtalan idealizmusával az emberi életformákat probléma nélkül rangsorolja és értékeli, a környezetében lévő, nála gyengébb akaratúakon pedig hatalmát gyakorolja. Önző idealizmusa – amely a halált is erkölcsi felvállalásnak minősíti – azonban nemcsak fenyegeti a körülötte levőket, hanem egyenesen emberéleteket követel. A sajátját is beleértve.

Bűn-e szeretni azt, akit nem szabad? Kérdezi az ógörög tragédiából ihletődött francia klasszikus szövegében a Figura Stúdió Színház előadása. A tragikus küzdelem a Phaedraban a hősnő önnön lelkében zajlik, aki saját szerelmi szenvedélye ellen próbál küzdeni. Phaedra az egyik legnagyobb görög hérosz, Thészeusz asszonya. Feleség egy olyan világban, ahol a lányokat rabolni szokták, hajóval szöktetni őket a szigetvilágon át, s ha a szerelem lángja alábbhagy, hát csendben magukra hagyni egy palota hideg falai között... Látszólag nyugodt világ ez: minden egyensúlyban. A vad, sziklás tájakat rettenthetetlen hősök tisztítják meg a veszélyektől, a kikötőkben pedig hűséges asszonyok várják férjeiket. Phaedra azonban szeret. És már nem Thészeuszt, aki hét tengeren át szöktette őt egykor: szívébe más férfi arcát csempészte a szerelem kíméletlen istene.

Káosz – vagyis finn nők az idegösszeomlás szélén. Sofia, Emmi és Júlia. Három hétköznapi nő nem mindennapi csapdákkal teli élete. Három habitus, három válasz az élet kihívásaira, három zsákutca. A gátlásos tanítónő, a gyakorlatias újságírónő és a saját érzelmeit is nehezen kordában tartó pszichoterapeuta. Mindegyiküknek valahol elakadt az élete. Szeretetre vágynak, sikerre, boldog, gondtalan életre, s valahogy minden félresikerül. Vajon tudnak-e segíteni egymáson azok a barátnők, akik a maguk bajaira sem igazán találnak megoldást?

A darab érdekessége, hogy a három szereplőnek – Varga Lívia, Rab Henrietta és Szabadi Emőke – saját figurájukon túl még számtalan szereplőt kell megjeleníteniük a színpadon, köztük több férfialakot is.

Támogatott tartalom