1. Oidipusz

Robert Wilson színházat, táncot és zenét ötvöző rendezése egyszerre idézi meg az ókori görög tragédiákat és próbál illeszkedni a modern színházi formákhoz. A színpadon új műfaj születik – egy kórusmű vizuális installációja –, áttörve időbeli, földrajzi és kulturális határokat. A történet, amely azt a kérdést feszegeti, hogy az ember képes-e szembeszállni saját múltjával és származásával, illetve el tudja-e viselni az igazságot, még évezredek múltán is érvényes.

A darab alapját a szophoklészi dráma adja, melyet az alkotók a klasszikus és modern olasz fordítással vegyítettek – utóbbi változat számos különböző nyelvű kortárs szöveggel gazdagodott.

Jelenet az Oidipuszból (Fotó/Forrás: MITEM)

2. Nóra

Henrik Ibsen klasszikusának színpadi adaptációja elrugaszkodik a valóságtól és egy félig virtuális térbe helyezi el Nóra Helmer történetét. A nő egy folyamatos „kóma-állapotba” sodródik, melynek folytán elképzelt valóságokba, régi traumákba, ismétlődő bántalmazásokba hajszolja magát. Saját hazugságai börtönében él, ám életterének beszűkülésével mégis ráeszmél arra, hogy hazugságainak börtönéből ki kell szabadulnia. De vajon aki ennyi ideig élt a saját babaházában, ki tud-e törni végleg ebből a közegből?

Az előadás, melyet Botond Nagy jegyez rendezőként, a Magyar Színházak 33. Kisvárdai Fesztiválján elnyerte a legjobb rendezésnek járó díjat.

Jelenet a Nórából (Fotó/Forrás: Bíró István)

3. Mester és Margarita

Mihail Bulgakov műve közel négy évtizedig nem jelenhetett meg teljes terjedelmében, azonban mióta a ’70-es években napvilágot látott a komplett mű, a legnagyobb klasszikusok között tartják számon. Bonyolult viszonyrendszere és több síkon mozgó cselekménye miatt azonban minden alkalommal kihívás elé állítja a színpadi adaptáció alkotóit. Alekszandar Popovszki rendezése kilép a hagyományos színpadi keretek közül és kitágítja a teret, egészen közel hozva a nézőkhöz a bulgakovi világot. Ebben az értelmezésben Ivan Nyikolajevics, a „Hontalan” őrültsége mégsem annyira egyértelmű, a Mester és Margarita kapcsolata több, mint egy rajongó szerelem története, Woland és Poncius Pilátus pedig éppoly valóságos, mint a bármelyik ember.

Jelenet a Mester és Margaritából (Fotó/Forrás: Eöri Szabó Zsolt / Nemzeti Színház)

4. Misericordia

Emma Dante drámájában az emberi test központi szerepet játszik. Milánóban bemutatott új előadása három nő történetét beszéli el, akik magukhoz vettek és közösen nevelnek egy visszamaradott gyereket, Arturót. A produkció a maga valóságában mutatja meg a hétköznapi élet nehézségeit, egyszerre mutatva meg a finomságot és brutalitást, vegyítve a humort a komolysággal. „Számomra ez a három nő három Párka, három mitológiai lény, akik képesek csodát tenni a szeretet és a tűrőképesség segítségével.”

Jelenet a Misericordiából (Fotó/Forrás: Nemzeti Színház)

5. Raszputyin

Szőcs Géza drámája a történelmi valóságot helyezi fókuszba Raszputyin elrajzolt figuráján keresztül. A főhőst ugyanis nem a maga valóságában látjuk, hanem a társadalom szűrőjén keresztül – így lesz egyszerre isteni és végtelenül emberi, szent és bűnös. Miközben a rendező, Sardar Tagirovsky megpróbál új oldalról közelíteni egy kollektíven elfogadott történelmi narratíva felé, megadja a lehetőséget a nézőnek arra, hogy a saját tapasztalatai mentén mérje fel a történelmet, annak igazságait és igazságtalanságait.

Jelenet a Raszputyinból (Fotó/Forrás: MITEM)

+1 Senkié és mindenkié

Bérczes László szervezésében különleges emlékestet láthatnak a nézők, melynek fókuszában Törőcsik Mari munkássága, magával ragadó személyisége áll. Bár egyetlen estébe szinte lehetetlen belesűríteni mindazt, ami színésznőt a legnagyobbak közé repítette, ahogy Bérczes fogalmaz, „egyszerűsége, hitelessége, életszeretete példa lehet”. Ezen az estén a legkülönbözőbb alkotók nyújtanak kezet egymásnak, és idézik fel egy kivételes pályafutás momentumait: Alföldi Róberttől Vidnyánszky Attiláig, Básti Julitól Udvaros Dorottyáig, Anatolij Vasziljevtől a Sztalker Csoportig, Bodrogi Gyulától a Törőcsik-ösztöndíjas fiatalokig minden generáció megemlékezik róla.

Fejléckép: jelenet az Oidipuszból (forrás: MITEM)