1. Heilbronni Katica

„A lehetetlent akarni, mint egyedül érdemes lehetőséget.”

Heinrich von Kleist egyik legismertebb művét, a Heilbronni Katicát Hegymegi Máté állítja színpadra kortárs fordításban, amely Petra-Szabó Gizella nevéhez fűződik. 

A rendező nem először dolgozik a Stúdió K társulatával, korábban színre vitte Kosztolányi Dezső Nero, a véres költő című regényét, valamint Henrik Ibsen drámai költeményét, amelyben Peer Gynt útkeresését a néző a színházi tér mellett, egy elzárt pincerendszerben követheti nyomon. 

Heilbronni Katica olvasópróba (Fotó/Forrás: Stúdió K)

2. A Freeszfe Egyesület előadása: A nép ellensége

Szeretem a városom. A miénk. Közös a víz, a levegő, a szavak.
A víz mérgező, a levegő mérgező, a szavak is mérgezettek.

A városunk egy mérgező mocsárra épült. Szivárog fel a mélyből, átitatja a talajt, szennyezi a forrásokat, a vizeket, a fákat, elönti az utcákat, befolyik az otthonokba, az ágy alá, beissza magát a koponyád belsejébe, megkeseríti a hétköznapokat, a hétvégi ebédet, elsodorja a barátaidat, elszínezi a jövődet, és az emberek pancsolnak.

Nagyokat esznek, nagyokat isznak, te pedig levegő után kapkodsz. Ők fejest ugranak, lubickolnak, alámerülnek, felröhögnek, esznek-isznak, nagy levegőket vesznek. Te fulladozol és az emberek pancsolnak.

Messze innen, Norvégiában, 1882-ben.

3. Nem baj, majd megértem 

Az előadás Bodor Johanna azonos című önéletrajzi regénye alapján készült.

A tizenhét éves Johanna, a bukaresti balettintézet ígéretes növendéke, egyedül marad Ceausescu Romániájában. Névházasság segítségével próbál szabadulni a pokolból és áttelepülni a viszonylag élhetőbb Magyarországra. Választania kell a szerelme és a szülei, az ígéretes karrier és a bizonytalan jövő között. Döntéseket kell hoznia, pedig csak rossz és még rosszabb közül választhat.

Két évig várja, hogy sorsa eldőljön, ezalatt lehallgatják, követik, a hatalom árgus szemmel figyeli, hogy hibázik-e. Miközben mindent kockára tesz, hogy semmit és senkit se veszítsen el, észrevétlenül elveszíti önmagát.

4. Faktor Terminál: Pesti Coco

A Rotschild Klára ruhaszalon (később Különlegességi Női Ruhaszalon, majd Clara Szalon) legendás névadója négy évtizeden keresztül uralta a hazai luxus divatipart. Igaz, a legendák egy részét ő maga gyártotta, ám ez is csak azt mutatja, milyen tudatos személyiség volt.

Lehet-e egy nő egyszerre elismert és szeretetreméltó? Mérlegre tehetők-e egy sikeres karrier mögött álló eredmények és kudarcok? Milyen az, amikor valaki egész életében a tökélyre törekszik, és végül kénytelen saját tökéletlenségével szembesülni?

Faktor Terminál: Pesti Coco (Fotó/Forrás: Trafó)

5. Háy János: Elem

Az előadás a Háy János Elem című novellája nyomán készült, a Szkéné Színház és az Ördögkatlan Fesztivál koprodukciójában. A történet egy idős házaspár hétköznapjaiba nyújt betekintést: mindennapos, sokszor mulatságos zsörtölődéseikbe, fel-felbukkanó emlékképeikbe, a fiatalság fájdalmas elvesztésébe, a fenyegető, rájuk ereszkedő halál közeledésébe, az elmúlás abszurd, felfoghatatlan tényébe…

Elem előadásfotó (Fotó/Forrás: Gálos Mihály Samu)

Fejléckép: A nép ellensége (forrás: A MU Színház Facebook-oldala)