Színház

50 éve halt meg Ifj. Latabár Árpád

2011.12.01. 16:28
Ajánlom
1961. december 1-jén halt meg ifj. Latabár Árpád, a népszerű színész-dinasztia tagja, akit a közönség és a szakma is "hosszú Latyiként" emlegetett.

Bátyja Latabár Kálmán, a legnépszerűbb magyar komikusok egyike volt, a testvérpár gyakran szerepelt együtt. Magassága meghatározta egész pályafutását, hiszen jegenyeszerűen magasodott ki pályatársai közül. Kettősükben ő volt a megfontoltabb, mindig neki jutott a komolyabb-komorabb szólam, de ezt sosem bánta, mert a szakmai féltékenység teljesen hiányzott belőle. Keményen dolgozott egész életében, de soha nem lett olyan népszerű, mint bátyja. Inkább karakterszínészként nyújtott nagy alakításokat, útkeresése a híres famíliában sajnálatosan korai haláláig tartott. 1903. november 22-én született Sátoraljaújhelyen. Apja, idősebb Latabár Árpád csapodár természet volt, aki Árpád születése után nem sokkal elszökött felesége mellől. Árpád "természetesen" maga is színész lett, bár formális képzésben soha nem részesült, maga tapasztalta ki a nevettetés technikáját, hogy miként lehet a közönségre hatást gyakorolni. Színpadra először 16 évesen állt, szárnypróbálgatásai közben volt tanonc filmlaboratóriumban, készült operatőrnek és újságírónak. (Utóbbiból később annyi valósult meg, hogy afrikai turnéjukról cikksorozatban tudósított a Pesti Hírlapban). 1923-tól a Várszínházban és a Fővárosi Operettszínházban is fellépett, partnere legtöbbször Kálmán bátyja volt. 1924-ben megpróbált egyedül érvényesülni és Ungvárra szerződött, majd felvidéki magyar városokban vendégszerepelt. 1928-tól bátyjával zenés artistaszámokkal turnéztak külföldön, a kritikusok szuperlatívuszokban méltatták és a legnagyobbakhoz, Chaplinhez és Buster Keatonhoz hasonlították őket. Bécsben is rendkívüli sikereket arattak, 1932-ben Max Reinhardt a berlini Grosses Schauspielhausba hívta meg őket. Világkarrier előtt álltak, ők azonban hazajöttek, mert magyar színészek akartak lenni.

1931-ben a Magyar Színházban Honthy Hanna oldalán játszottak a Lámpalázban, 1933-tól a három Latabár - apa és két fia - többször is együtt lépett fel. Árpád 1934-ben Hágában, 1937-ben Genovában tett újabb kísérletet arra, hogy önállóan is sikeres legyen, de az eredmény nem elégítette ki. Hazatérve inkább szerepekre szerződött, s 1939-ben a Magyar Színházban az Erzsébet című Huszka-operettben aztán mát egyedül neki tapsolt a közönség. Az írói vénával is megáldott Latabár Árpád több bohózatot dolgozott át, ő fordította le Verneuil: Mamám, a kisasszony című bohózatát a Medgyaszay és a Modern Színpad számára és bátyja szerepeit is testvérére igazította. Kálmánnal szinte egybeforrt pályafutásuk, nem csak szakmailag, de érzelmileg is szorosan kötődtek egymáshoz. A második világháború után a Fővárosi Operettszínház tagja lett, de számos más színházban is fellépett. Emlékezetes alakítást nyújtott a Múzsák múzsája, a Száz piros rózsa, a Kata, Kitty, Katinka című darabokban. Humoros karakterszerepeit fanyar öniróniával, káprázatos mozgástechnikával tette egyedivé. Ötvennyolc évesen, 1961. december 1-jén halt meg Budapesten.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Nyomozás az Operában – akcióban a jogi osztály

Noha az egyik legfelemelőbb érzés kétségkívül a művészeket illeti, amikor a színpadon megcsillogtathatják tudásukat, majd fürdőzhetnek a közönség jól megérdemelt elismerésében, mégis, ahhoz, hogy ez létrejöhessen, többek között az Opera jogi csapatának hathatós közreműködésére is szükség van.
Színház

Végigsöpör a tao-változások előszele a színházi szakmán

Az Orlai Produkciós Iroda és a Veres1Színház is csatlakozott a vészharangot megkongató magánszínházakhoz, akik a társasági adókból történő kultúratámogatási lehetőség megszűnése miatt kerültek nehéz helyzetbe.
Színház

A Magvető Café-ban is elmaradnak a tervezett bemutatók januártól

A kulturális tao-támogatás megvonása a Magvető Cafét is érzékenyen érinti. Közleményükben arról írnak, januártól biztosan elmaradnak a tervezett saját előadások.
Vizuál

A nap, amikor Picasso fénnyel festett

A spanyol zseni soha nem hagyta magát keretek közé szorítani, így gyakran a képkeretet is elhagyta és különböző izgalmas matériákra alkotott, üvegre, vagy éppen levegőbe.
Zenés színház

A hazai zenés színház „mindenese”: Szemenyei János

Színész és zeneszerző egy személyben, aki igazi otthonát a zenés színpadokon találta meg. Szemenyei János Kult50-ben megjelent portréja.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Gyerekszínháznak is beteheti a kaput a kultúr-tao megszűnése

„Várjuk a Jó tündért, aki megmenti az értékes előadásainkat, színészeinket” – írja közleményében a Dumaszínház Gyerekhajó.
Színház hír

Új vezetőket választottak a színházi kritikusok

A Színházi Kritikusok Céhe tisztújító közgyűlésén Turbuly Lillát választották meg elnöknek.
Színház ajánló

Szélütés, amnézia és egy kis fű - Görbe tükröt tart elénk a Centrál új bemutatója

Pokorny Lia, Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Péter főszereplésével, Szikszai Rémusz rendezésében egy kortárs amerikai darab, a Tökéletlenek ősbemutatóját tartja december 14-én a Centrál Színház. Az éjfekete humorú, fergeteges komédiában semmi nem az, aminek látszik, és senki nem az, akinek mondja magát.
Színház london

Egyenesen a londoni Nemzeti Színházból - NTLive

Tovább folytatódik a londoni National Theatre Live színházi közvetítés-sorozata az Urániában. Legközelebb Marc Haddon autista „detektívregényét”, A kutya különös esete az éjszakában című előadást, és két Shakespeare-darabot, a Macbeth-et és a Lear királyt kínálja a program.
Színház kult50

Szikszai Rémusz: "A hídszerepet szeretem"

A magyar és román színjátékhagyomány, a független alkotói lét és a kőszínházi tagság között, a színészet és a rendezés között is hidat képez. Szikszai Rémusz Kult50-ben megjelent portréja.