Színház

50 éve mutatták be Örkény István Macskajátékát

2021.01.15. 11:10
Ajánlom
1971. január 15-én mutatta be a szolnoki Szigligeti Színház Örkény István Macskajáték című színművét. A darab, amely azóta is töretlen sikerrel fut a magyar színpadokon, a 20. Század legismertebb és legtöbbet játszott tragikomédiájává vált.

„A Macskajáték meséjét énelőttem már több ezren elmesélték. Két ember szereti egymást, de akadályok lépnek föl, s a csábító harmadik minden női varázsát latba vetve magához láncolja a férfit, s a boldog pár oltár elé lép… Ez a szerelmi háromszög csak abban különbözik elődeitől, hogy szereplői nem tizen-, nem is huszon-, hanem hatvan-egynéhány évesek. Mindnyájan akarunk egymástól valamit. Csak az öregektől nem akar már senki semmit. De ha az öregek akarnak egymástól valamit, azon mi nevetünk.” – írta a dráma bevezetőjében Örkény, aki a Tótékhoz hasonlóan ezúttal is az egyik kisregényét dolgozta át 1969-ben.

A Macskajáték önálló könyvként ugyan csak 1972-ben jelent meg a Magvető Könyvkiadó Rivalda-sorozatában, de

a szerző már évekkel korábban, a Tóték sikerét látva megígérte a Szigligeti Színháznak, hogy ha valaha ír egy új darabot, azt nekik adja.

Az átdolgozásban Radnóti Zsuzsa dramaturg segítette az írót.

macska_szolnok3-162101.jpg

A Macskajáték 1971-es szolnoki előadásának egyik jelenete (Fotó/Forrás: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Fotótár MTI )

Hogy Örkény a Macskajátékot eredetileg mégsem a Szigligeti Színház színpadára szánta, arra abból lehet következtetni, hogy a kisregény átdolgozását Gyurkó László, a 25. Színház igazgatója kezdeményezte. Azonban a szerzőnek ez nem tetszett, de végül elkészült az átírat első változata. Örkény „oratorikus jellegűnek” minősítette daraboz, és a társulat nem is tudta eljátszani, így végül nem tűzték műsorra.

A szolnoki színház előadása az évad egyik legjobban várt bemutatója volt, és hatalmas sikert aratott.

Székely Gábor rendezésében a darab a külföldi színpadokat is meghódította, Örkény maga a brüsszeli vendégjátékot találta a legszebbnek.

macska_ka9080_1-111016.jpg

Macskajáték a Pesti Színházban (Fotó/Forrás: orkenyistvan.hu)

A Macskajátékot olyan népszerű művészek vitték sikerre, mint Hegedűs Ágnes (Orbánné), Koós Olga (Ilus), Lukács József (Józsi) és Gyimesi Pálma (Paula). Nem sokkal később a fővárosban is bemutatásra került, a Pesti Színház 1971. március 6-án tűzte műsorára Sulyok Mária főszereplésével. Paula szerepében Simor Erzsi, Egérkeként pedig Halász Judit volt látható. 1977-ben ugyanezzel a szereposztással készített belőle tévéjátékot Székely Gábor.

Amikor a nemzetközi sikert látva egy interjúban megkérdezték Örkényt, hogy milyen élményből született a Macskajáték ezt válaszolta:

„Hogy milyen élményből? Semmilyenből. Kitaláltam. A képzeletemből.”

Sulyok Mária a Macskajátékban

Fejléckép: jelenet a Pesti Színház előadásából (forrás: orkenyistvan.hu)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Rost Andrea beadta pályázatát a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjára

Az énekesnő közösségi oldalán erősítette meg a hírt: indul a Magyar Állami Operaház főigazgatói pályázatán, amelynek március 28-án jár le a határideje.
Zenés színház

„El kell kezdeni az Operaház értékének visszaállítását” – Miklósa Erika is beadta pályázatát az Opera élére

Március 28-án van a Magyar Állami Operaház főigazgatói tisztségére kiírt pályázat beadási határideje. Miklósa Erika opera-énekesnő a közösségi médiában tette közzé, hogy indul a pályázaton.
Klasszikus

Keller András pályázik a Zeneakadémia rektori posztjára

Az idei évben jár le Dr. Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektorának megbízatása. Keller András hegedűművész, karmester, a Concerto Budapest zeneigazgatója egy interjúban megerősítette: ő is indul a pályázaton.
Színház

Üt, mint egy Pintér Béla-i óraszerkezet – kritika a Szutyok stuttgarti bemutatójáról

Pintér Béla színdarabjai között vannak olyanok, amelyek mindeddig „házon belül” maradtak. Másokat színre vittek határon innen és túl, magyarul és idegen nyelven. Bár a Szutyok annak idején talán „csak itt, csak most” jellegű drámaszövegnek tűnhetett, az élet nem ezt igazolta, hanem az ellenkezőjét.
Zenés színház

Alpaslan Ertüngealp zongoraművész-karmester is pályázik az Opera élére

A Magyarországon élő, törökországi görög származású művész a közösségi oldalán osztott meg egy fényképet a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjára beadott pályázatáról.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház

Galambos Erzsi 91 évesen lép fel Rátonyi Róbert emlékestjén

A Rátonyi Róbert Színház gálát szervez névadója születésének századik évfordulója alkalmából. Az eseményen a társulat színművészei és más előadóművészek lépnek fel, de jelen lesznek a család tagjai is az Uránia Nemzeti Filmszínházban, március 31-én.
Színház ajánló

Sok-sok kacagás melletti megrendítő pillanatok – ezt ígéri a Sírpiknik 

A Sírpiknik című darabot Guelmino Sándor rendezésében mutatják be a József Attila Színházban április 15-én. A darab a barátságról, az élet szeretetéről és az újrakezdés lehetőségeiről szól. 
Színház ajánló

Világszínházi ünnepre készül a MITEM

A 2014 óta évente megrendezésre kerülő Madách Nemzetközi Színházi Találkozót idén a Színházi Olimpia keretén belül valósul meg. Április 16. és június 18. között tizenkilenc ország hatvannyolc előadása szerepel a fesztivál 2023-as programjában.
Színház ajánló

Amikor a férfi szüli a gyereket – Tasnádi István új bemutatójával ismét tabukat dönget

Tasnádi István maga állítja színpadra a Tapasztalt asszony című darabját, amely a hagyományos férfi és női szerepeket gondolja újra. Az Orlai Produkció előadását március 31-én mutatják be a Jurányiban.
Színház kritika

Üt, mint egy Pintér Béla-i óraszerkezet – kritika a Szutyok stuttgarti bemutatójáról

Pintér Béla színdarabjai között vannak olyanok, amelyek mindeddig „házon belül” maradtak. Másokat színre vittek határon innen és túl, magyarul és idegen nyelven. Bár a Szutyok annak idején talán „csak itt, csak most” jellegű drámaszövegnek tűnhetett, az élet nem ezt igazolta, hanem az ellenkezőjét.