Színház

60 éves lett a legényanya

2014.02.17. 10:05
Ajánlom
A Katona József Színház alapító tagja, akit a legendás beszédtanár, Montágh Imre terelt a színészi pálya felé. Eperjes Károly Kossuth-díjas színész, rendező, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja február 17-én töltötte be hatvanadik életévét. GALÉRIA

Eperjes Károly a Fertő-tó melletti Hegykő községben született. Tanár szülei papnak szánták, keresztény, katolikus neveltetést kapott. Az érettségi után Székesfehérváron számítástechnikai műszerészként dolgozott és a Videotonban focizott, de nem volt elégedett életével. Egy este a városban bolyongva meglátott egy plakátot, amelyen a helyi színjátszó körbe kerestek jelentkezőket, és elment a felvételire. Bekerült, itt ismerkedett meg a beszédtanár Montágh Imrével, aki felfigyelt tehetségére, és arra buzdította, hogy jelentkezzen a főiskolára. Eperjes be is adta jelentkezési lapját - a Gyógypedagógiai Főiskola logopédus szakára, s csak hónapok után tisztázták, hogy a tanár úr a Színművészeti Főiskolára gondolt.

Másodjára felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol Major Tamás és Székely Gábor tanítványa volt. 1980-ban szerzett diplomát, a pályát a kaposvári Csiky Gergely Színházban kezdte, egy év múlva a Nemzeti Színház szerződtette. E társulatból vált ki és alakult meg 1982-ben a Székely Gábor és Zsámbéki Gábor vezette Katona József Színház, amelynek Eperjes Károly is alapító tagja volt. 1987-ig maradt a nagyhatású teátrum művésze, majd a Radnóti Színházhoz szerződött, s 1988-ban szabadfoglalkozású színész lett.

1993-1997 között a Művész Színház, a Thália Színház, a Kelemen László Színkör tagja volt, 1998-ban az Új Színházhoz szerződött, a társulatot azután hagyta el 2012-ben, hogy Dörner Györgyöt nevezték igazgatónak. 2010-től a Veszprémi Petőfi Színház művészeti tanácsadója volt, 2011-ben sikertelenül pályázta meg a győri színház igazgatói székét. 2013-tól az immár Vidnyánszky Attila vezette Nemzeti Színház művésze, emellett rendez is, legutóbb Veszprémben és Békéscsabán dolgozott. Színpadi szerepei a százhoz közelítenek, alakításaiból teljes átélés árad. Csaknem húsz éve járja az országot "Az igazat mondd, ne csak a valódit!" című, a 20. századi, Istent kereső magyar költők verseiből összeállított önálló estjével.

Részlet A legényanya című filmből:

A filmes szakma korán felfigyelt széles repertoárjára, jellegzetes beszédmódjára, és számos főszerepet osztottak rá. Több tucat filmben játszott, többek közt a Könnyű testi sértés, az Uramisten, a Redl ezredes, A nagy generáció, a Hanussen, A legényanya, a Meteo, a Magyar rekviem, a Csapd le csacsi!, az Indián tél, A turné, a 6:3, a Glamour, a Rokonok, a Mansfeld és a Liberté '56, az Eszter hagyatéka és Az ajtó című filmekben.

Különösen emlékezetes alakítást nyújtott Bereményi Géza alkotásaiban: A tanítványok (1985) címűben egyetemi hallgatót, az Eldorádóban (1989) a piac királyát, a Hídember című nagyszabású filmjében (2002) a legnagyobb magyart, gróf Széchenyi Istvánt alakította. 1984 és 1999 között négyszer nyerte el a Filmszemle díját a legjobb férfi főszereplő kategóriában, s 1985-ben a Chicagói Filmfesztiválon is megkapta a legjobb férfialakítás díját.

Eperjes Károly fiatal színészként súlyos tüdőembóliát kapott, az orvosok már lemondtak róla, az utolsó kenetet is megkapta, de sikerült felgyógyulnia. Ő ezt figyelmeztetésnek tartja addigi életmódja miatt, ezután mélyült el igazán katolikus hite. Nyíltan vallja, hogy a megtérés, a hit nem magánügy, nem öntörvényű, hanem Isten-törvényű módon kíván élni. Bizonyság erre a 2003-ban megjelent Thália és teológia című könyv is, mely két hívő ember, a pap Bolberitz Pál, a filozófia professzora és Eperjes Károly párbeszéde társadalmi, emberi, hitbéli kérdésekről.

A színművész nem kívánt direkt módon politizálni, de 1994-ben nem akart kitérni Orbán Viktor és Áder János kérése elől, ezért felkerült a Fidesz listájára, és így bejutott az Országgyűlésbe. Ahogy azt előre jelezte, rövid időn belül lemondott mandátumáról, illetményét egy keresztény kiadónak adta.

Eperjes Károly 1986-ban Jászai Mari-díjat, 1990-ben Magyar Művészetért díjat, 1999-ben Kossuth-díjat, 2006-ban Prima díjat kapott. 1991-ben a kísérleti színházak kairói világtalálkozóján a legjobb férfi alakítás díját és a kritikusok különdíját kapta. 2009-ben a veszprémi színház nézői által megszavazott Petőfi-díjban részesült és a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjává választották. 2011-ben Budapest díszpolgára lett.

1977-ben kötött házasságából egy fiú és egy leány született. A színművészt a szakmában mindenki Szamócaként, avagy Szamiként ismeri, a név még a középiskolában ragadt rá, amikor kollégiumi nevelőtanára egy jól sikerült tanár-paródiája után azt mondta neki: "Őrült Szamóca". Hobbija a foci, a nyolcvanas években a színészválogatott csapatkapitánya is volt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Fidelio Tours

Tudod, hol áll Petőfi, Erkel és Anne Frank fája?

Naponta sétálunk el óriási törzsű, sokat megélt fák mellett, ám szinte sosem gondolunk bele, hogy mennyi történetet, mennyi legendát hordozhatnak magukban. Ha a fák mesélni tudnának, talán többet mondanának, mint a legtöbbet megélt nagyszülők. Most összegyűjtöttünk 8 híres fát, amelyeknek érdemes megismerni a történetét.
Plusz

Fáy Miklós: Férfias erények

Fáy Miklós kritikus ezúttal a Robert Capa Központ új kiállításával, a Zeneakadémia szeptemberi Bartók-hangversenyével, Az öreg halász és a tenger új kiadásával, valamint egy Maria João Pires összkiadással foglalkozik.
Zenés színház

„Most vagyok abban az időszakban, amikor már van jogom megformálni ezt a szerepet”

A Bánk bán című opera minden magyar szívében különleges helyet foglal el. Az egyik legjelentősebb operánk ezúttal a Coopera szervezésében, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon kel életre, Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező kezei nyomán. Az előadás egyik főszereplőjét, Gertrudot a Magyar Állami Operaház népszerű mezzoszopránja, Mester Viktória alakítja majd, akivel a készülő produkció kapcsán beszélgettünk.
Zenés színház

Mutatjuk az első képeket a Puskás musicalből!

Puskás, a musical címmel nagyszabású zenés színházi produkció készült Szente Vajk rendezésében. A legismertebb magyar életéről szóló darab előzetes bemutatója augusztus 20-án lesz az Erkel Színházban.
Klasszikus

A koronavírus ellen harcol, most koncertet ad a Medikus Zenekar

A koronavírus-járvány kezdete óta először lép színpadra teljes létszámmal a Medikus Zenekar augusztus 18-án a Pesti Vármegyeháza Díszudvarában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

„Az én Kisvárdám” – Közkedvelt művészek mesélnek kisvárdai emlékeikről

Az összetartozás évében különösen fontos a magyarországi és a határon túli kulturális, színház szakmai találkozás. Ezzel a sorozattal a szervezők erre szeretnék felhívni a figyelmet.
Színház hír

Új magyar musical a dunaújvárosi Bartók Színházban

Az Őze Áron vezette Kamaraszínház az egymásra figyelés gesztusát is kifejezi azzal, hogy a „Város Évadát” nyitja meg ősztől. Az új évadban tizenkét bemutatót tartanak.
Színház ajánló

Kortárs magyar drámák mustrája Szentendrén

A Szentendrei Teátrum fogadta be idén a Színházi Dramaturgok Céhe Nyílt Fórum rendezvényt, amelyre augusztus 9-14. között várják az érdeklődőket felolvasószínházi előadásokkal.
Színház magazin

Cenzúra, zaklatások, vallatások – Janovics Jenő és a Kolozsvári Nemzeti Színház

A kolozsvári magyar színjátszás történetének egyik legnehezebb korszaka volt a két világháború közötti időszak, az a 22 év, amikor először kellett kisebbségi színházként – a túlélés legfőbb szempontját szem előtt tartva – megmaradnia. Ezeket az éveket a fennmaradáson túl az a szándék mozgatta, hogy az adott politikai-gazdasági helyzet korlátai között a magyar színjátszás megtalálja a maga és a közönsége számára is megfelelő hangot. Az impériumváltás időszakát Janovics Jenő visszaemlékezései alapján tárjuk föl. Ő igazgatta az akkor Országos Nemzeti Színház nevet viselő kolozsvári színházat, amely Magyarország második nemzeti színháza volt.
Színház ajánló

Csányi Sándor egyszemélyes vígjátéka augusztusban is a MOMKultban!

Augusztus 23-án és 29-én dupla Hogyan értsük félre a nőket? előadással várják a nézőket a MOMkultban, mindkét nap 17.00 és 20.00 órai kezdéssel is megtekinthető Csányi Sándor önálló estje.