Színház

75 éves Pogány Judit, aki a színpadon sohasem félt

2019.09.10. 15:55
Ajánlom
Szeptember 10-én ünnepli hetvenötödik születésnapját Pogány Judit Kossuth-díjas színésznő, aki saját bevallása szerint ma azokból a gyermekkori álmodozásokból táplálkozik a színpadon, amikbe szorongó gyermekként menekült.

Exhibicionista gyermekből zárkózott kislány

„Apró gyerekként is színész akartam lenni. Háromévesen már olyan exhibicionista voltam, hogy amikor vendégek voltak nálunk, (…) felmásztam a zongoraszékre, elkezdtem játszani és énekelni, (…) és amikor megéreztem, hogy már rám figyelnek, az fantasztikus élmény volt” – mesélte a 168 órának adott interjúban Pogány Judit, akinek gyerekkora tragédiákkal volt kikövezve. Mérnök édesapja, aki a városi szimfonikus zenekarnak is tagja volt, az államosítás után nincstelenné vált, politikai okokból még börtönbe is került. Szabadulása után is csak családjától távol kapott munkát. „Édesapám és édesanyám rajongva szerették egymást, de apám nyolcéves koromban meghalt, édesanyám akkor idegösszeroppanást kapott, hosszú időre kórházba került. Ma már tudom, hogy ez volt egész életem legnagyobb fordulata” – mondta Pogány Judit erről az időszakról. Ekkor bátyjával budapesti rokonok vették magukhoz, ő pedig saját bevallása szerint nagyon zárkózott kislány lett:

„Álmodozó voltam. Nagyon keveset aludtam, az éjszaka nagy részében ébren voltam, és csak szőttem magamban a történeteket, amelyeknek rendre én voltam a főszereplője. Verseket írtam, előfordult, hogy napokon át nem aludtam egy percet sem. Két életem volt: egy a valóságban, egy a történeteimben”.

pogany-154845.jpg

Pogány Judit Isbel hercegnő (Weöres S.: Szent György és a sárkány) 1979. (Fotó/Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár)

A színpadon sohasem félt

A középiskolát intézeti tanulóként Békéscsabán végezte. „A színpadon soha nem féltem. Békéscsabán volt egy csodálatos igazgatónk, Kovács Gyuszi bácsi, aki mindenkiből kipiszkálta még a tehetség morzsáját is, állandóan szavalóversenyekre küldött, szerepeltetett. (…) Végül rábeszélt, hogy jelentkezzem a színművészetire” – árulta el a kezdetekről Pogány Judit. A színművészetire végül nem jutott be (ahogy mondja, nem is nagyon készült a felvételire), így forgalmista lett a kaposvári vasútállomáson, ahol ő volt az egyedüli nő 18 férfi mellett. Ezután bérszámfejtőként majd adminisztrátorként dolgozott a helyi bíróságon. Egy amatőr színészcsoporttal jelentkezett a Ki mit tud? tévés vetélkedőre, s a műsort látva a kaposvári Csiky Gergely Színház 1965-ben segédszínésznek szerződtette. „Azt mondták, nagyon jó, amit a színészetről gondolok.

Meg hasznos is lehet egy társulatban, hogy valakit bármikor be lehet vetni gyerekszerepekben. Tizennégynek néztem ki, ha kellett, még annyinak se, pedig huszonegy múltam” – fogalmazott.

A sírós kislány kiugrása

Tehetségét 1968-ban fedezte fel a friss diplomás rendezőként érkező Zsámbéki Gábor. „A János vitézben a falusi lányok között volt egy kislány, aki igazi öklömnyi könnyeket hullatott, amikor elbúcsúztatták a huszárnak álló legényeket. Az a sírós voltam én. A következő évadban Zsámbéki rám osztotta a Várj, míg sötét lesz egyik főszerepét. Komoly kiugrás lett belőle” – fogalmazott a lendületes pályakezdésről. Itt, Kaposváron ismerkedett meg későbbi férjével, Koltai Róberttel is. 1970-ben már színészi besorolást kapott. Az ország kulturális vezetése 1978-ban a sikeres kaposvári és a szolnoki színház vezető művészeinek szerződtetésével próbálta megújítani a válsággal küszködő fővárosi Nemzeti Színházat, és a Nemzeti főrendezőjének kinevezett Zsámbéki Pogány Juditot is vitte magával. A színésznő két év múlva visszatért Kaposvárra, ahol 1995-ig játszott, ezután szabadúszó lett, 2004-ben csatlakozott az Örkény István Színház társulatához.

Az „átélős” színész sérülékenysége

Saját bevallása szerint az igazi, színészt próbáló feladat számára a gyenge, sérült, kiszolgáltatott emberek megjelenítése.

„Képes vagyok olyan koncentrációval, olyan fantáziával gondolni a megjelenítendő személyre, hogy egy időre eggyé válok vele. Ezt a képességet valószínűleg még a kislánykori álmodozások időszakából hozom magammal.

Persze gyerekként fogalmam sem volt róla, hogy éjszakánként tulajdonképpen folyamatosan helyzetgyakorlatokat végzek. Sajnos pont az ilyen úgynevezett „átélős” színészek sokkal sérülékenyebbek, mint az inkább „bravúrosan” játszó típus” – árulta el a 168 órának adott interjújában. Pogány Judit Örkény Macskajátékában többször is játszotta Orbánnét, kiemelkedő alakítást nyújtott Werner Schwab Elnöknők című darabjában Ernaként, a Pedig én jó anya voltam című monodrámáját börtönökben is előadta. A Rózsavölgyi Szalonban Grecsó Krisztián Mellettem elférsz című regényének színpadi változatában szerepelt. Az Örkény Színházban jelenleg is tucatnyi előadásban látható, különös élmény volt számára, hogy az idei évad végén a Színművészeti Egyetem egyik vizsgaelőadásán Esterházy Péter szövegeit mondhatta.

Az ország kis Vukja 

Számos film, tévés és rádiós szerep fűződik nevéhez, és szinkronszínészként is kedvelt. Ő kölcsönözte hangját a kis róka Vuknak, a Pom Pom meséi című filmben több mint száz hangon szólalt meg, a Bogyó és Babóca című mesesorozatban minden szereplőt ő szinkronizált. Olyan népszerű filmekben is látható volt, mint az Eldorádó, a Legényanya, a Mese habbal, a Sose halunk meg, az Ámbár tanár úr, a Hippolyt és a Meseautó. Drámai szerepekben is remekel, Tarr Béla Panelkapcsolat című filmjében férjével, Koltai Róberttel alakítottak boldogtalan lakótelepi párost, játszott az osztrák Michael Haneke A lázadás című filmjében is. Lugossy Lászlóval 1975-ben forgatta az Azonosítás című filmet, mely a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon Ezüst Medve-díjat nyert, Gothár Péter első játékfilmjében, az Ajándék ez a napban a legjobb női alakítás díját érdemelte ki Velencében. 2012-ben pedig megkönnyeztük alakítását Kovács Zsolt partnereként Tóth Barnabás Újratervezés című kisfilmjében.

Jelenleg Szigetszentmiklóson él seregnyi állat társaságában, kedvtelése a bohócfigurák gyűjtése.

(forrás: MTI, 168 óra)

„… a szeretet sokkal erősebb a halálnál”

Kapcsolódó

„… a szeretet sokkal erősebb a halálnál”

Händel bizonyára elégedetten nyugtázta fentről, mekkora sikert aratott Therodora-jának magyarországi premierje vasárnap este a Zeneakadémián. Az 1750-ben, Londonban bemutatott oratórium a komponista életében ugyanis egyáltalán nem számított népszerűnek, noha jó néhány kortárs – maga a zeneszerző is – tisztában volt a mű kimagasló értékeivel. Händel egyszer például egyenesen úgy nyilatkozott, hogy a Theodora második felvonásának zárókórusát tartja élete legsikerültebb művének.

Mindig megkönnyezzük: Újratervezés Pogány Judittal és Kovács Zsolttal

Mindig megkönnyezzük: Újratervezés Pogány Judittal és Kovács Zsolttal

Nézd meg online az Oscar-díj egyik előszobájában állomásozó Susotázs című kisfilm rendezőjének korábbi rövidfilmjét is – ha még nem láttad, azért, ha pedig igen, akkor pontosan tudod, miért!

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

„A szolgája vagyok a könyveknek” - Interjú Gálos Viktor fotóssal

Hatvan egérfogó, kétszáz tojás, egy halfarok, esetleg egy kiszuperált tévé porcelánnyuszival, felkészülésként pedig több ezer oldalnyi szépirodalmi szöveg elolvasása – alig két hét alatt. Gálos Viktor fotós mesél a néhol vidám, néhol szürreális munkáról, ami a Libri irodalmi díj köteteinek fotói mögött áll.
Klasszikus

A mi Kodályunk – A héten kerül a mozikba a zenetudósról szóló dokumentumfilm

Az elmaradt márciusi premier helyett július 9-től látható Petrovics Eszter zenés ismeretterjesztő filmje.
Plusz

Kőbányára kell utaznunk a legújabb Kolodkóért

A gerillaszobrász két új alkotásával gazdagodott Budapest: ezúttal a Dreher Sörgyárak története ihlette meg Kolodko Mihályt.
Színház

A nyáron is látható az év egyik legfelkavaróbb előadása Molnár Piroskával

A dokumentumfilmként, majd könyv változatban is megjelent, mélyen elgondolkodtató Egy német sorsot február elején, nagy szakmai és közönségsikerrel mutatta be az Orlai Produkciós Iroda Molnár Piroska tolmácsolásában, Máté Gábor rendezésében. Az előadás – ami igazi kuriózum, hiszen a színésznő élete első monodrámáját játssza – júliusban és augusztusban hét alkalommal látható a Hatszín Teátrumban.
Zenés színház

Schiller és Verdi tette halhatatlanná: 475 éve született Don Carlos

A 16. században élt spanyol infáns nevét Schiller drámája és az ennek nyomán született Verdi-opera tartotta fenn, de a történeti igazsághoz egyiknek sincs sok köze.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

Télig tart a nyár Szentendrén

A Szentendrei Teátrum augusztusban két ősbemutatóval indul és a nyár végével sem zárul. A kőszínházi évadban további bemutatók és előadások várják a közönséget Szentendrén.
Színház kultkikötő

Mindenki kedvenc játék mackója a Balatonra érkezik!

Mindenki kedvenc játék mackója ismét életre kel a színpadon. A Marék Veronika népszerű mesesorozata nyomán készült Boribon nyaral című zenés bábelőadást Mórocz Adrienn, színész, bábszínész játssza.
Színház ajánló

A nyáron is látható az év egyik legfelkavaróbb előadása Molnár Piroskával

A dokumentumfilmként, majd könyv változatban is megjelent, mélyen elgondolkodtató Egy német sorsot február elején, nagy szakmai és közönségsikerrel mutatta be az Orlai Produkciós Iroda Molnár Piroska tolmácsolásában, Máté Gábor rendezésében. Az előadás – ami igazi kuriózum, hiszen a színésznő élete első monodrámáját játssza – júliusban és augusztusban hét alkalommal látható a Hatszín Teátrumban.
Színház ajánló

Csányi Sándor egyszemélyes vígjátéka vasárnap újra a MOMkultban!

Újraindul a színházi élet a MOMkultban is, július 12-én dupla Hogyan értsük félre a nőket? előadással várják a nézőket, 17.00 és 20.00 órai kezdéssel is megtekinthető Csányi Sándor önálló estje.
Színház hír

Idén is meghirdették a STAFÉTA pályázatot

Az ötödik alkalommal kiírt pályázat célja független színházi, tánc, újcirkusz és összművészeti kezdeményezések támogatása Budapesten.