Az Ég fia

Jelenet Az Ég fia című mongol előadásól (Fotó/Forrás: MITEM)

Mongol Nemzeti Dráma Színház, Ulánbátor, Mongólia

április 25. 19:00

április 26. 19:00

Mongol nyelven magyar és angol felirattal

Szerző: Cognemeh Bitogtohiin

Rendező: Namnan Naranbaatar

Az Ég fia – Mongólia első történeti állama, Hunnu urának történetét meséli el, amely a Hun Birodalom megalakulásának 2220. évfordulójára készült. Bemutatója óta folyamatosan hatással van a mongol állami ünnepi szertartásokra éppúgy, mint a nemzeti öltözködési kultúrára, és hozzájárult a mongol nemzeti öntudat felélesztéséhez. Időközben számos fontos felfedezés született a Hun Birodalom történetének kutatásában régészeti ásatások révén, és az új generációknak is egyre nagyobb az igényük a hun kor történetéről szóló alkotás megtekintésére. A Mongol Állami Akadémiai Drámai Színház előadásában a mongol színművészek három nemzedékének legkiválóbbjai lépnek fel.

Az ördögi átváltozás

Jelenet Az ördögi átváltozás című mexikói előadásból (Fotó/Forrás: MITEM)

Mexikói Nemzeti Színház Társulata, Mexikóváros, Mexikó

Spanyol, maja és náhuatl nyelven, magyar és angol felirattal

április 29. 19:00

április 30. 19:00

Szerző: Carlos Pascual

Rendező: Martín Acosta

Miután Spanyolország a 16. században meghódította Mexikót, széles körű térítés indult a bennszülött lakosság katolizálására. A domonkos és ferences rendek színházi eszközökkel igyekeztek terjeszteni a Biblia tanításait, és rávezetni az őslakosokat, hogy hagyjanak fel az emberáldozattal. A két rend azonban eltérő stratégiákat alkalmazott: a ferencesek utópisztikus emberiségábrázolása szembekerült a domonkosok inkvizítori cenzúrájával, akik el akarták törölni az ősi, kozmológiai szellemi hagyományokat. Az ördögi átváltozás felteszi a kérdést, hogy sikerrel járt-e Mexikó spirituális meghódítása.

A vakok

Jelenet A vakok című török előadásból (Fotó/Forrás: MITEM)

Török Nemzeti Színház, Szkopje, Észak-Macedónia

Török nyelven magyar és angol felirattal

április 30. 19:00

Szerző: Maurice Maeterlinck

Rendező: Qendrim Rijani

Egy elszigetelt területen tizenegy vak ember küzd azért, hogy megtalálják az utat a visszatéréshez. Időnként túllépnek fizikai vakságukon, és egy labirintusszerű utazásra indulnak, követve saját lépteiket. Lépésről lépésre újra élik emlékeiket. Arra invitálnak, hogy velük együtt megtapasztaljuk élményeiket, kérdéseket tegyünk fel magunknak, és válaszokat találjunk azokra. Ezek a kérdések segítenek felfedezni az élőlényekben rejlő fizikai és identitásbeli különbségek szépségét azon a világon, amelyen mindannyian osztozunk. Mert a világunk egy olyan hely, amelynek legmélyebb és legszebb vonásait a sokféleség és az emberi élet mulandósága teremti meg.

Az Ararát-hegy legendája

Jelenet Az Ararát-hegy legendája című török előadásból (Fotó/Forrás: MITEM)

Isztambuli Városi Színház, Isztambul, Törökország

Török nyelven, magyar és angol felirattal

május 6. 19:00

Szerző: Yaşar Kemal

Rendező: Yiğit Sertdemir

A pásztorok minden évben összegyűlnek az Ararát-hegy melletti Küp-tó partján, hogy fuvolán eljátsszák az Ararát-hegy haragját. Miután egy szürke ló jelenik meg Ahmet ajtaja előtt, a vén szúfi úgy ítéli meg, hogy a lovat Isten ajándékának kell tekinteni. Mahmut Han vezér viszont nem hajlandó tiszteletben tartani a hagyományt. Visszaköveteli a lovát, börtönbe veti a vén szúfit, porig égeti a falut, melynek lakói ellenszegültek akaratának. Közvetítőként Musa Beyt küldi a haragja elől elmenekülő falusiakhoz. Később azonban őt és Ahmetet is halálra ítéli. Semmit sem tud a lánya, Gülbahar és Ahmet között kibontakozó szerelemről…

Janovics

Jelenet a Janovics című kolozsvári előadásból (Fotó/Forrás: Bíró István / MITEM)

Kolozsvári Állami Magyar Színház, Kolozsvár, Románia

Magyar nyelven angol felirattal

május 6. 19:00

május 7. 19:00

Szerző: Vecsei H. Miklós–Németh Nikolett

Rendező: Ifj. Vidnyánszky Attila

„Egy kísérletnek gondolom a Janovics-előadást, mivel ott kezdődik majd, ahol a Barbárok befejeződött. Akár egy sorozat második része, egy láncszem vagy inkább egy kereszteződés. Ahogy a Barbárok, úgy a Janovics sem életrajzi előadás, igyekszik minél távolabb kerülni a színház kereteitől, de a Barbároktól eltérően most az volt a célunk, hogy a főszereplő életének legjelentősebb időszakát meséljük el, Janovics-féle »új formában«.” (Ifj. Vidnyánszky Attila, az előadás rendezője)

Oreszteia

Jelenet az Oreszteia című görög előadásól (Fotó/Forrás: Johanna Weber / MITEM)

Görög Nemzeti Színház, Athén, Görögország

Görög nyelven magyar és angol felirattal

május 9. 18:00

Szerző: Aiszkülosz

Rendező: Theodórosz Terzopulosz

„Miért gyakorol ránk még mindig ilyen félelmetesen nagy hatást az Oreszteia? Az egyik válasz talán az lehet, hogy szükségünk van a mítoszokkal való mélyebb kapcsolatra. Az Oreszteia mítosza veszélyes: az ismeretlen és az idegen világát idézi elénk, rettegést kelt, feltárja a megzabolázhatatlant, az erőszakot és a legmélyebb, megszelídíthetetlen törvényeket. Klütaimnésztra arra hív bennünket, hogy közösen törjük össze a tükröt, amelynek szilánkjaiból, a mítosz gyökereit megőrizve egy új, lidérces kép tárulhat szemünk elé. Célunk mélyre ásni az Oreszteia mítoszában, kutatni a kiszámíthatatlant, a szokatlant és a paradoxont…” (Theodórosz Terzopulosz, az előadás rendezője)

Handzso (A legyező)

Jelenet Handzso (A legyező) című olasz előadásból (Fotó/Forrás: Anna Germani / MITEM)

Centro Teatro Attivo, Milánó, Olaszország

Szöveg nélkül

május 12. 18:00

Szerző: Misima Jukio

Rendező: Mattia Sebastian Giorgetti

A sokoldalú művész és a Toga SCOT Suzuki Company társigazgatója, Mattia Sebastian Giorgetti vizionárius rendezése az innováció és a hagyomány határán gondolja újra a Handzsót. Giorgetti egy fiatal művész gyötrelmes várakozását viszi színre – megrendítő kifinomultsággal tárva elénk szerelem, identitás és őrület örök témáit. Misima Jukio szövege nem korlátozódik a történetmesélésre: az emberi lélek legmélyebb és legellentmondásosabb rétegeinek felfedezésére hív minket. A japán szerző 1955-ben íródott mesterműve Motokiyo Zeami 14. századi nó-drámáján alapul, és az ősi mítoszok világához nyúl vissza: egyszerre mese és szürreális dráma. 

Gertrud

Jelenet a Gertrud című román előadásból (Fotó/Forrás: Florin Ghioca / MITEM)

I.L. Caragiale Nemzeti Színház, Bukarest, Románia

Román nyelven magyar és angol felirattal

Szerző: Radu F. Alexandru

Rendező: Silviu Purcărete

május 23. 19:00

Radu F. Alexandru újraértelmezi William Shakespeare rejtélyes dán hercegének, Hamletnek a történetét, s miközben az eredeti mű számos bizonytalanságát felszámolja, a darab már ismert szereplőinek új jelentést és árnyalatokat ad. Gertrúd, az anyakirályné, akit eddig az eredeti bűn hordozójaként ismertünk, mint ördögi elme szerepel ebben a házasságtörésről, hazugságról, gyilkosságról és hatalomról szóló drámában. Ki a király gyilkosa? Büntetést érdemel vagy megbocsájtást? Apa gyilkolt apát? Csupa válaszra váró kérdés a gyanús indítékokkal és feszültségteli pillanatokkal teli történetben.

Cyrano (Egy szerelem komédiája)

Jelenet a Cyrano (Egy szerelem komédiája) című izraeli előadásból (Fotó/Forrás: Sergey Demyanchuk / MITEM)

Gesher Színház, Tel-Aviv-Jaffa, Izrael

Héber nyelven, magyar és angol felirattal

május 25. 19:00

Szerző: Edmond Rostand

Rendező: Rimas Tuminas

Cyranonak mindene megvan a boldog élethez: éles elme, ragyogó katonai karrier, hatalmas szív. De miért gondolja mégis, hogy méltatlan Roxán szerelmére? Talán azért, mert az orra éppoly nagy, mint a szíve? Ékesszólását a jóképű Christiannak, egy fiatal katonának kölcsönzi, aki járatlan a szerelem költészetében, nem birtokolja annak magasztos nyelvezetét, a fiú így a Cyrano által írt gyönyörű szerelmeslevelekkel nyeri el Roxán szívét. De vajon meddig tartható fenn ez a bonyolult viszony? Rimas Tuminas egy rendkívül összetett drámát tár elénk, amely a szabadság, a szerelem, a halál, a társadalommal való konfliktus és a háború témáit járja körül.

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Jelenet a Cyrano (Egy szerelem komédiája) című izraeli előadásból (fotó / forrás: Sergey Demyanchuk / MITEM )