Az Ég fia
Jelenet Az Ég fia című mongol előadásól (Fotó/Forrás: MITEM)
Mongol Nemzeti Dráma Színház, Ulánbátor, Mongólia
április 25. 19:00
április 26. 19:00
Mongol nyelven magyar és angol felirattal
Szerző: Cognemeh Bitogtohiin
Rendező: Namnan Naranbaatar
Az Ég fia – Mongólia első történeti állama, Hunnu urának történetét meséli el, amely a Hun Birodalom megalakulásának 2220. évfordulójára készült. Bemutatója óta folyamatosan hatással van a mongol állami ünnepi szertartásokra éppúgy, mint a nemzeti öltözködési kultúrára, és hozzájárult a mongol nemzeti öntudat felélesztéséhez. Időközben számos fontos felfedezés született a Hun Birodalom történetének kutatásában régészeti ásatások révén, és az új generációknak is egyre nagyobb az igényük a hun kor történetéről szóló alkotás megtekintésére. A Mongol Állami Akadémiai Drámai Színház előadásában a mongol színművészek három nemzedékének legkiválóbbjai lépnek fel.
Az ördögi átváltozás
Jelenet Az ördögi átváltozás című mexikói előadásból (Fotó/Forrás: MITEM)
Mexikói Nemzeti Színház Társulata, Mexikóváros, Mexikó
Spanyol, maja és náhuatl nyelven, magyar és angol felirattal
április 29. 19:00
április 30. 19:00
Szerző: Carlos Pascual
Rendező: Martín Acosta
Miután Spanyolország a 16. században meghódította Mexikót, széles körű térítés indult a bennszülött lakosság katolizálására. A domonkos és ferences rendek színházi eszközökkel igyekeztek terjeszteni a Biblia tanításait, és rávezetni az őslakosokat, hogy hagyjanak fel az emberáldozattal. A két rend azonban eltérő stratégiákat alkalmazott: a ferencesek utópisztikus emberiségábrázolása szembekerült a domonkosok inkvizítori cenzúrájával, akik el akarták törölni az ősi, kozmológiai szellemi hagyományokat. Az ördögi átváltozás felteszi a kérdést, hogy sikerrel járt-e Mexikó spirituális meghódítása.
A vakok
Jelenet A vakok című török előadásból (Fotó/Forrás: MITEM)
Török Nemzeti Színház, Szkopje, Észak-Macedónia
Török nyelven magyar és angol felirattal
április 30. 19:00
Szerző: Maurice Maeterlinck
Rendező: Qendrim Rijani
Egy elszigetelt területen tizenegy vak ember küzd azért, hogy megtalálják az utat a visszatéréshez. Időnként túllépnek fizikai vakságukon, és egy labirintusszerű utazásra indulnak, követve saját lépteiket. Lépésről lépésre újra élik emlékeiket. Arra invitálnak, hogy velük együtt megtapasztaljuk élményeiket, kérdéseket tegyünk fel magunknak, és válaszokat találjunk azokra. Ezek a kérdések segítenek felfedezni az élőlényekben rejlő fizikai és identitásbeli különbségek szépségét azon a világon, amelyen mindannyian osztozunk. Mert a világunk egy olyan hely, amelynek legmélyebb és legszebb vonásait a sokféleség és az emberi élet mulandósága teremti meg.
Az Ararát-hegy legendája
Jelenet Az Ararát-hegy legendája című török előadásból (Fotó/Forrás: MITEM)
Isztambuli Városi Színház, Isztambul, Törökország
Török nyelven, magyar és angol felirattal
május 6. 19:00
Szerző: Yaşar Kemal
Rendező: Yiğit Sertdemir
A pásztorok minden évben összegyűlnek az Ararát-hegy melletti Küp-tó partján, hogy fuvolán eljátsszák az Ararát-hegy haragját. Miután egy szürke ló jelenik meg Ahmet ajtaja előtt, a vén szúfi úgy ítéli meg, hogy a lovat Isten ajándékának kell tekinteni. Mahmut Han vezér viszont nem hajlandó tiszteletben tartani a hagyományt. Visszaköveteli a lovát, börtönbe veti a vén szúfit, porig égeti a falut, melynek lakói ellenszegültek akaratának. Közvetítőként Musa Beyt küldi a haragja elől elmenekülő falusiakhoz. Később azonban őt és Ahmetet is halálra ítéli. Semmit sem tud a lánya, Gülbahar és Ahmet között kibontakozó szerelemről…
Janovics
Jelenet a Janovics című kolozsvári előadásból (Fotó/Forrás: Bíró István / MITEM)
Kolozsvári Állami Magyar Színház, Kolozsvár, Románia
Magyar nyelven angol felirattal
május 6. 19:00
május 7. 19:00
Szerző: Vecsei H. Miklós–Németh Nikolett
Rendező: Ifj. Vidnyánszky Attila
„Egy kísérletnek gondolom a Janovics-előadást, mivel ott kezdődik majd, ahol a Barbárok befejeződött. Akár egy sorozat második része, egy láncszem vagy inkább egy kereszteződés. Ahogy a Barbárok, úgy a Janovics sem életrajzi előadás, igyekszik minél távolabb kerülni a színház kereteitől, de a Barbároktól eltérően most az volt a célunk, hogy a főszereplő életének legjelentősebb időszakát meséljük el, Janovics-féle »új formában«.” (Ifj. Vidnyánszky Attila, az előadás rendezője)
Oreszteia
Jelenet az Oreszteia című görög előadásól (Fotó/Forrás: Johanna Weber / MITEM)
Görög Nemzeti Színház, Athén, Görögország
Görög nyelven magyar és angol felirattal
május 9. 18:00
Szerző: Aiszkülosz
Rendező: Theodórosz Terzopulosz
„Miért gyakorol ránk még mindig ilyen félelmetesen nagy hatást az Oreszteia? Az egyik válasz talán az lehet, hogy szükségünk van a mítoszokkal való mélyebb kapcsolatra. Az Oreszteia mítosza veszélyes: az ismeretlen és az idegen világát idézi elénk, rettegést kelt, feltárja a megzabolázhatatlant, az erőszakot és a legmélyebb, megszelídíthetetlen törvényeket. Klütaimnésztra arra hív bennünket, hogy közösen törjük össze a tükröt, amelynek szilánkjaiból, a mítosz gyökereit megőrizve egy új, lidérces kép tárulhat szemünk elé. Célunk mélyre ásni az Oreszteia mítoszában, kutatni a kiszámíthatatlant, a szokatlant és a paradoxont…” (Theodórosz Terzopulosz, az előadás rendezője)
Handzso (A legyező)
Jelenet Handzso (A legyező) című olasz előadásból (Fotó/Forrás: Anna Germani / MITEM)
Centro Teatro Attivo, Milánó, Olaszország
Szöveg nélkül
május 12. 18:00
Szerző: Misima Jukio
Rendező: Mattia Sebastian Giorgetti
A sokoldalú művész és a Toga SCOT Suzuki Company társigazgatója, Mattia Sebastian Giorgetti vizionárius rendezése az innováció és a hagyomány határán gondolja újra a Handzsót. Giorgetti egy fiatal művész gyötrelmes várakozását viszi színre – megrendítő kifinomultsággal tárva elénk szerelem, identitás és őrület örök témáit. Misima Jukio szövege nem korlátozódik a történetmesélésre: az emberi lélek legmélyebb és legellentmondásosabb rétegeinek felfedezésére hív minket. A japán szerző 1955-ben íródott mesterműve Motokiyo Zeami 14. századi nó-drámáján alapul, és az ősi mítoszok világához nyúl vissza: egyszerre mese és szürreális dráma.
Gertrud
Jelenet a Gertrud című román előadásból (Fotó/Forrás: Florin Ghioca / MITEM)
I.L. Caragiale Nemzeti Színház, Bukarest, Románia
Román nyelven magyar és angol felirattal
Szerző: Radu F. Alexandru
Rendező: Silviu Purcărete
május 23. 19:00
Radu F. Alexandru újraértelmezi William Shakespeare rejtélyes dán hercegének, Hamletnek a történetét, s miközben az eredeti mű számos bizonytalanságát felszámolja, a darab már ismert szereplőinek új jelentést és árnyalatokat ad. Gertrúd, az anyakirályné, akit eddig az eredeti bűn hordozójaként ismertünk, mint ördögi elme szerepel ebben a házasságtörésről, hazugságról, gyilkosságról és hatalomról szóló drámában. Ki a király gyilkosa? Büntetést érdemel vagy megbocsájtást? Apa gyilkolt apát? Csupa válaszra váró kérdés a gyanús indítékokkal és feszültségteli pillanatokkal teli történetben.
Cyrano (Egy szerelem komédiája)
Jelenet a Cyrano (Egy szerelem komédiája) című izraeli előadásból (Fotó/Forrás: Sergey Demyanchuk / MITEM)
Gesher Színház, Tel-Aviv-Jaffa, Izrael
Héber nyelven, magyar és angol felirattal
május 25. 19:00
Szerző: Edmond Rostand
Rendező: Rimas Tuminas
Cyranonak mindene megvan a boldog élethez: éles elme, ragyogó katonai karrier, hatalmas szív. De miért gondolja mégis, hogy méltatlan Roxán szerelmére? Talán azért, mert az orra éppoly nagy, mint a szíve? Ékesszólását a jóképű Christiannak, egy fiatal katonának kölcsönzi, aki járatlan a szerelem költészetében, nem birtokolja annak magasztos nyelvezetét, a fiú így a Cyrano által írt gyönyörű szerelmeslevelekkel nyeri el Roxán szívét. De vajon meddig tartható fenn ez a bonyolult viszony? Rimas Tuminas egy rendkívül összetett drámát tár elénk, amely a szabadság, a szerelem, a halál, a társadalommal való konfliktus és a háború témáit járja körül.
További információ és jegyvásárlás ide kattintva! >>>
Támogatott tartalom.
Fejléckép: Jelenet a Cyrano (Egy szerelem komédiája) című izraeli előadásból (fotó / forrás: Sergey Demyanchuk / MITEM)
hírlevél
