Színház

A bennünk létező ördög

2015.06.08. 13:00
Ajánlom
Bulgakov remekművének, A Mester és Margarita színpadi változatát Rusznyák Gábor rendezésében adja elő a Csokonai Színház társualata.

Bulgakov több mint tíz éven keresztül dolgozott A Mester és Margaritán, amelynek 1928 és 1940 között számos változata született. A mű ma is ismert verziója nem sokkal az író halála előtt készült el, amelyet a már beteg Bulgakov ágyban fekve diktált le feleségének.

Bulgakov Mester és Margaritája többrétegű, polifon alkotás. Egyszerre, társadalmi szatíra, egy nagy író élete a diktatúrában, emberiség történet, szerelem-történet, Jézustörténet, mester és tanítvány történet, amelyben a sátán nem gonosz, ellenben az emberek azok: számítók, nyerészkedők, csalók. Számtalan film és színházi feldolgozás készült már belőle. A debreceni szintén egy új változat, próbálkozás-kísérlet arra, hogy mit és hogyan lehet az alapműből átültetni a színház világába. Itt és most. A Mester szerepében a Kaszás Attila-díjra jelölt Mészáros Tibor látható, Margaritát Krajcsi Nikolett alakítja, míg Wolandot Szalma Tamás előadásában láthatjuk.

Balogh Tibor válogató gondolatai: "A dramaturgia tartozik a világnak egy vérbeli színpadra alkalmazással. Ihlető mozzanatokban bővelkedő regény, a rendezői tévelygés melegágya. Lehet a címszereplő Mester egoista-depressziós félzseni, s a Krisztust halálra ítélni kényszerülő Pilátus gyáva kukac. Rusznyák Gábor figyelmes olvasó, mindenkit a szerző kijelölte helyzetben szerepeltet. Az ernyedékeny Mester Bulgakov, az emberiséget a saját gyarlóságával szembesíteni merész és erős Woland pedig az író éneszménye. Mire a pécsi néző elé kerül, eséllyel lehet gondolkodásba sodró tempójú, pörgő ritmusú az előadás."

A Woland szerepében látható Szalma Tamás elmondta: "Volt szerencsém már Lucifert is játszani Az ember tragédiájában. Van összecsengés a két szerep között, viszont különböznek is - elsősorban abban, hogy Woland a bennünk létező ördög. Ugyanakkor nem biztos, hogy ő a bennünk létező rossz. Sokkal inkább egy tükör. Ebből a szempontból olyan, mint Lucifer - a társunk."

Szabó Zsuzsa a Színház című folyóirat kritikájában megjegyzi, hogy a rendezés egy alapvetően veszélyes fogással él. "Egy elbeszélőre bízza a történet nagy részének elmesélését, mindig vigyázva arra, hogy a narrátor észrevétlen maradjon, viszont az elmesélt történetből minél több mindent megmutassanak. A narrátornak egy ideig csak a hangját halljuk, közben mégis látjuk, hogy egy hálóruhás alak folyamatosan jár-kel a színpadon. Ahhoz viszont, hogy azt a következtetést levonjuk, hogy ő a történet mozgatója, sok minden hiányzik, így ez a narrátori bújócska további támasz nélkül csupán tovább bonyolítja a történetet. Főleg azért, mert a már említett nyegle karmester is sokszor vezényli, és láthatatlanul vagy éppen segíti, vagy éppen gáncsolja a szereplőket. Arról nem is beszélve, hogy minden szál mozgatója maga az ördög, Woland. Persze az is igaz, hogy egy narrátor szerepeltetése a regény hangulatának visszaadásához nélkülözhetetlennek tűnő részek szempontjából előnyös megoldásnak tűnik. Így azok nem vesznek el, de viszont sok minden más között a fontosabb motívumok észrevétlen maradnak, és a kérdés az, hogy mennyire tesz ez jót a történetnek" - fejtette ki a kritikus.

A rendező szerint a Mester és Margarita kiválasztottságában egyik legfontosabb szempont, hogy bűnt követtek el. "Ahhoz, hogy az emberek kapcsolatba kerüljenek Wolanddal, föltétlenül szükséges, hogy bűnösek legyenek. Margarita bűne, hogy házasságtörést követett el, a Mesteré pedig, hogy részt vett ebben a bűnös kapcsolatban, és hogy elégette a regényét. Az összes ember közül ők ketten azok, akik rögtön megértik, hogy kivel is találkoztak valójában, és egyedül ők képesek Wolandot ördögként látni, értelmezni. Ez az összes többi ember számára felfoghatatlan. Woland mindenkinek felajánlja a lehetőséget, hogy nézzen szembe magával. Nagyon fontos számomra, hogy ő nem lelkeket vásárol, nem akarja megrontani az embereket. Ő eleve romlott lelkekkel foglalkozik, akiknek megadja a lehetőséget, hogy megtisztuljanak, vagy legalább belássák azt, hogy miben bűnösök" - tette hozzá Rusznyák Gábor.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Rabul ejtette a franciák szívét, most Carreras partnere: Pasztircsák Polina

Violetta szerepében óriási sikert aratott a Toulouse-i Operaház szezonnyitó Traviata előadásában Pasztircsák Polina. A fiatal szopránnal beszélgettünk, aki titkos álmát és zenei idolját is elárulta nekünk.
Klasszikus

Baráth Emőke női zeneszerző műveiből készített új lemezt

A 17. velencei énekes-zeneszerzőnő művei szerepelnek Baráth Emőke és az Il Pomo d’Oro új lemezén, amely az Erato kiadásában jelenik meg.
Klasszikus

Yo-Yo Ma követte Joshua Bell példáját, és egy montreali metróban adott koncertet

Egy Bach-darab mellett Leonard Cohen Hallelujah című dalát is eljátszotta, a közönség vele énekelt.
Zenés színház

„Volt bennem nosztalgia” – Musicalt énekel új lemezén Dolhai Attila

A rajongók és Dolhai Attila kedvenceiből állt össze az a dupla album, amellyel az énekes négy év után visszatér a musical műfajához.
Jazz/World

Sötét sarkok a modern jazzben

Mitől sötét a darkjazz, milyen attribútumai vannak, és mi köze van a filmművészethez? Jazztörténeti sorozatunk következő epizódja.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház interjú

„Semmiben nem tudunk szót érteni egymással”- interjú Debreczeny Csabával

Reginald Rose 12 dühös ember című darabját mutatja be az Átrium december 20-án, Császi Ádám rendezésében. A bírósági tandráma a lélektani realizmust ötvözi a krimi feszültségével, Debreczeny Csabával, a Négyes esküdt alakítójával beszélgettünk.
Színház hír

Vidnyánszky Attila marad a Magyar Teátrumi Társaság élén

A hétfői tisztújító közgyűlésen új tagok felvételéről is döntöttek, így 68-ra bővült a Magyar Teátrumi Társaság tagsága.
Színház hír

Ónodi Eszter és Rudolf Péter a közönség kedvencei

Az interneten, valamint a Bethlen Téri Színházban leadott közönségszavazatok eredménye alapján átadták az idei Arany Medál-díjakat.
Színház interjú

„A dráma a lételemem” – Interjú Dobó Katával

Olasz neorealista film színpadon, amerikai színdarab filmen. Dobó Kata főszerepet játszik Ettore Scola filmklasszikusának, az Egy különleges napnak színpadi változatában a Hatszín Teátrumban, nyáron pedig megrendezte első filmjét, a Kölcsönlakást, amelyre már nem kell sokat várni.
Színház magazin

Grafika, azaz az első találkozás

Egy színház darabválasztása komplex feladat. A mű üzenetén túl fontos az is: vajon eladható-e?