A Karinthy Színházból közvetített eseményen elsőként Légrádi Gergely az eSzínház vezetője, az Alapítvány a Magyar Színházakért alapítója, Radnai Márk rendező, a SzínházTV művészeti vezetője, Somfai Péter, a Budapesti Operettszínház műszaki igazgatója és Lakatos Gergely a Zeneakadémia főmérnöke, a Magyar Színháztechnikai Szövetség elnöke válaszolt Szabó László kérdéseire. Az beszélgetés témája maga a stream volt, pontosabban az, hogy mennyire van létjogosultsága az online közvetítéseknek a nyitás után, illetve milyen lehetőségek állnak a színházak rendelkezésére, ha elérhetővé akarják tenni a produkciókat.
A teátrumokat ugyanis váratlanul érte a zárás, nem voltak felkészülve arra, hogy online játszásra kell átállniuk. Azt azonban minden meghívott vendég úgy véli, hogy hosszútávon igenis tud majd együtt létezni a stream és az élő előadás.
„Az élő színház varázsát semmi nem váltja ki”
– mondták, hozzátéve, hogy mindemellett az online tér izgalmas, és rengeteg formai újítást hozhat magával.
Egy olyan fejlesztési ponton áll most a közvetítés kérdése, ahol komolyan el kell gondolkodni a megvalósítási formákon. Ugyanis a nézők már megszoktak egy minőséget, viszont ez a magas színvonal olyan költséggel jár, amit bizonyos színházak egyszerűen nem fognak tudni kifizetni. Már most vannak erre a helyzetre megoldási javaslatok, például a technikai megvalósítás terén, a kisebb teátrumok hozott eszközökkel is dolgozhatnak, nem kell feltétlenül saját rendszert kiépíteniük.
A másik nehézséget maga a platform jelentette és jelenti, ugyanis nem volt rá gyakorlat, így felület sem, hogy hol és milyen feltételekkel lehet egy-egy előadást az online térbe áthelyezni, lehetőség szerint úgy, hogy az alkotói szándék és az adott produkció ne sérüljön. Ráadásul ha valami hiba történik – például megszakad az internet kapcsolat – az egyaránt rossz a színháznak, a szolgáltatónak és a nézőnek is. „A végeredmény, a cél mindenki számára közös” – vallották az alkotók. Ám, hogy ez anyagilag mennyire megtérülő, arról már megoszlanak a vélemények.
A Magyar Teátrumi Társaság második beszélgetésének résztvevői (Fotó/Forrás: Szabó László / Facebook)
Egy egészen másik oldalról közelített a második beszélgetés, amely inkább a színpad irányából közelített Szabó Ágnes, a Gózon Gyula Kamaraszínház igazgatója, Dolhai Attila, a Budapesti Operettszínház színművésze és Rátóti Zoltán, a Nemzeti Színház tagjának részvételével.
A művészek, bár jó kezdeményezésnek tartják a streamet, inkább az élő előadás oldalán teszik le a voksukat, egyetértve abban az előző beszélgetés résztvevőivel, hogy az élő színházat semmi nem pótolhatja. Ráadásul a felvétel részben más színészi játékot igényel, finomabb eszközökkel dolgoznak a közelik miatt. Közönség hiányában az azonnali reakciók is eltűntek, ez főként a zenés színháznál feltűnő, ahol a számok végén elhangzó taps és a csöndek az előadás szerves részét képezik.
A nézőknek is hiányzik, hogy bemenjek, hiszen sokuknak ez egyfajta szertartás, ami a közvetítéssel nem pótolható. Így
a stream leginkább azoknak jó, akik egyébként nem tudnák megoldani, hogy személyesen jelen legyenek a színházban.
Különösen égető kérdés a fiatalabb korosztály megszólítása, akiket az életkori sajátosságok miatt időről időre elveszít a színház. Az ő elérésük majdhogynem lehetetlen, viszont meg kell próbálni. Erről is szólt a beszélgetés harmadik szekciója.
Barabás Nóra, a szolnoki Szigligeti Színház marketingese, Farkas Attila Erik, a Magyar Teátrumi Társaság jogtanácsosa, Szokolay Zsolt, az Interticket üzletfejlesztési igazgatója és Weidinger Amelie, a Budapesti Operettszínház kommunikációs és marketing osztályvezetője a jogi és kommunikációs lehetőségeket vette számba.
Ettől a két területtől a változás igen gyors reakciót követelt, hiszen gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra kellett átállni az online közvetítésekre. Itt most a legfontosabb kérdéssé az átjárhatóság vált stream és élő színház között.
A színházak egyértelműen többletközönséget várnak a közvetítéstől, ez pillanatnyilag – ha a külföldi számokat nézzük, ahol az eladott jegyek 7 százaléka származik a határon túlról – működő stratégia.
Jogilag azonban néhol problémásnak tűnik a dolog, mert a jogtulajdonosok egy része szkeptikusan fogadta a közvetítés ötletét, egy másik része pedig külföldi illetőségű, így ilyen jellegű akadályok is állnak egy-egy előadás streamelése előtt. Ezek a folyamatok azonban egyre gördülékenyebbé válnak.
Ugyancsak kényes pont a jegyárak és mennyiségek kérdése, hiszen előfordulhat, hogy egy jeggyel többen is nézik ugyanazt az előadást. Ez azonban nem jogsértő, és nem is visszakövethető, és ha hiba történik, ugyanaz a jogi eset áll fenn egy élő és egy online előadás esetében.
Azon viszont már dolgoznak, hogy a jegyek átruházhatóak legyenek,
ajándékba lehessen adni, sőt hosszú távú célként felmerült egy hibrid rendszer kialakítása is, amelyben egyazon előadásra válthatóak majd jegyek két felületre – online és a színházba – is.
Fejléckép forrása: Szabó László / Facebook
hírlevél
