Színház

„A cél mindenki számára közös” – kerekasztal beszélgetést szervezett a Magyar Teátrumi Társaság

2021.02.09. 17:00
Ajánlom
Háromszekciós kerekasztal beszélgetést szervezett a Magyar Teátrumi Társaság, melynek témája a színházi közvetítések létjogosultsága, megvalósítási formái, valamint jogi és kommunikációs kérdései voltak.

A Karinthy Színházból közvetített eseményen elsőként Légrádi Gergely az eSzínház vezetője, az Alapítvány a Magyar Színházakért alapítója, Radnai Márk rendező, a SzínházTV művészeti vezetője, Somfai Péter, a Budapesti Operettszínház műszaki igazgatója és Lakatos Gergely a Zeneakadémia főmérnöke, a Magyar Színháztechnikai Szövetség elnöke válaszolt Szabó László kérdéseire. Az beszélgetés témája maga a stream volt, pontosabban az, hogy mennyire van létjogosultsága az online közvetítéseknek a nyitás után, illetve milyen lehetőségek állnak a színházak rendelkezésére, ha elérhetővé akarják tenni a produkciókat.

A teátrumokat ugyanis váratlanul érte a zárás, nem voltak felkészülve arra, hogy online játszásra kell átállniuk. Azt azonban minden meghívott vendég úgy véli, hogy hosszútávon igenis tud majd együtt létezni a stream és az élő előadás.

„Az élő színház varázsát semmi nem váltja ki”

– mondták, hozzátéve, hogy mindemellett az online tér izgalmas, és rengeteg formai újítást hozhat magával.

Egy olyan fejlesztési ponton áll most a közvetítés kérdése, ahol komolyan el kell gondolkodni a megvalósítási formákon. Ugyanis a nézők már megszoktak egy minőséget, viszont ez a magas színvonal olyan költséggel jár, amit bizonyos színházak egyszerűen nem fognak tudni kifizetni. Már most vannak erre a helyzetre megoldási javaslatok, például a technikai megvalósítás terén, a kisebb teátrumok hozott eszközökkel is dolgozhatnak, nem kell feltétlenül saját rendszert kiépíteniük.

A másik nehézséget maga a platform jelentette és jelenti, ugyanis nem volt rá gyakorlat, így felület sem, hogy hol és milyen feltételekkel lehet egy-egy előadást az online térbe áthelyezni, lehetőség szerint úgy, hogy az alkotói szándék és az adott produkció ne sérüljön. Ráadásul ha valami hiba történik – például megszakad az internet kapcsolat – az egyaránt rossz a színháznak, a szolgáltatónak és a nézőnek is. „A végeredmény, a cél mindenki számára közös” – vallották az alkotók. Ám, hogy ez anyagilag mennyire megtérülő, arról már megoszlanak a vélemények.

147739134_10222583180802655_3821756140981053852_o-164657.jpg

A Magyar Teátrumi Társaság második beszélgetésének résztvevői (Fotó/Forrás: Szabó László / Facebook)

Egy egészen másik oldalról közelített a második beszélgetés, amely inkább a színpad irányából közelített Szabó Ágnes, a Gózon Gyula Kamaraszínház igazgatója, Dolhai Attila, a Budapesti Operettszínház színművésze és Rátóti Zoltán, a Nemzeti Színház tagjának részvételével.

A művészek, bár jó kezdeményezésnek tartják a streamet, inkább az élő előadás oldalán teszik le a voksukat, egyetértve abban az előző beszélgetés résztvevőivel, hogy az élő színházat semmi nem pótolhatja. Ráadásul a felvétel részben más színészi játékot igényel, finomabb eszközökkel dolgoznak a közelik miatt. Közönség hiányában az azonnali reakciók is eltűntek, ez főként a zenés színháznál feltűnő, ahol a számok végén elhangzó taps és a csöndek az előadás szerves részét képezik.

A nézőknek is hiányzik, hogy bemenjek, hiszen sokuknak ez egyfajta szertartás, ami a közvetítéssel nem pótolható. Így

a stream leginkább azoknak jó, akik egyébként nem tudnák megoldani, hogy személyesen jelen legyenek a színházban.

Különösen égető kérdés a fiatalabb korosztály megszólítása, akiket az életkori sajátosságok miatt időről időre elveszít a színház. Az ő elérésük majdhogynem lehetetlen, viszont meg kell próbálni. Erről is szólt a beszélgetés harmadik szekciója.

Barabás Nóra, a szolnoki Szigligeti Színház marketingese, Farkas Attila Erik, a Magyar Teátrumi Társaság jogtanácsosa, Szokolay Zsolt, az Interticket üzletfejlesztési igazgatója és Weidinger Amelie, a Budapesti Operettszínház kommunikációs és marketing osztályvezetője a jogi és kommunikációs lehetőségeket vette számba.

Ettől a két területtől a változás igen gyors reakciót követelt, hiszen gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra kellett átállni az online közvetítésekre. Itt most a legfontosabb kérdéssé az átjárhatóság vált stream és élő színház között.

A színházak egyértelműen többletközönséget várnak a közvetítéstől, ez pillanatnyilag – ha a külföldi számokat nézzük, ahol az eladott jegyek 7 százaléka származik a határon túlról – működő stratégia.

Jogilag azonban néhol problémásnak tűnik a dolog, mert a jogtulajdonosok egy része szkeptikusan fogadta a közvetítés ötletét, egy másik része pedig külföldi illetőségű, így ilyen jellegű akadályok is állnak egy-egy előadás streamelése előtt. Ezek a folyamatok azonban egyre gördülékenyebbé válnak.

Ugyancsak kényes pont a jegyárak és mennyiségek kérdése, hiszen előfordulhat, hogy egy jeggyel többen is nézik ugyanazt az előadást. Ez azonban nem jogsértő, és nem is visszakövethető, és ha hiba történik, ugyanaz a jogi eset áll fenn egy élő és egy online előadás esetében.

Azon viszont már dolgoznak, hogy a jegyek átruházhatóak legyenek,

ajándékba lehessen adni, sőt hosszú távú célként felmerült egy hibrid rendszer kialakítása is, amelyben egyazon előadásra válthatóak majd jegyek két felületre – online és a színházba – is.

Fejléckép forrása: Szabó László / Facebook

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

Feljelentés áldozata lett az Anyáim története

Elmaradt az Ars Sacra Filmfesztivál versenyprogramjába meghívott film vetítése szombat este a Tabán moziban. A rendezők egy nappal a vetítés előtt tudták meg, hogy többen feljelentették a fesztivál szervezőit, és petíciót indítottak a szivárványcsaládok örökbefogadásáról szóló film vetítése ellen. 
Vizuál

A tudattalan titkos tempója - interjú Enyedi Ildikóval

Az Ezeregyéjszaka-szerűen dús, titokzatos szerelmi történet álarcában, Enyedi Ildikó új filmje, A feleségem története – Füst Milán regényéhez hűen – az élet összetettségéről, titokzatosságáról, uralhatatlan jellegéről mesél. A vetítés után kérdeztük a rendezőt.
Színház

„Csodálatos ez a bohóc-létezés” – Beszélgetés Mertz Tiborral

Szeptember 18-án mutatta be Székely Csaba Öröm és boldogság című drámáját a Budaörsi Latinovits Színház, Alföldi Róbert rendezésében. Mertz Tiborral, az előadás egyik szereplőjével beszélgettünk kíváncsiságról, társulati létezésről és véleménynyilvánításról.
Vizuál

Küldetés teljesítve – Lenyűgöző filmek sorát kínálta az idei CineFest 

Kilenc film. Ennyi fért abba a három napba, amelyet Miskolcon tölthettünk a CineFest Filmfesztivál vendégeként. Bár a versenyprogramnak csupán a töredékét láttuk, mégis varázslatos filmek emlékeit őrizzük magunkban - köztük a fődíjas és a közönségdíjas alkotásokét is. Fesztiválbeszámoló.
Vizuál

Szabó Eszter nyerte el a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat 

Hatodik alkalommal adták át a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat, amit az alapító ír házaspár azzal a céllal hozott létre, hogy támogassa a kortárs magyar képzőművészeket, és jelenlétüket erősítse a nemzetközi művészeti világban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Mécs Károly végleg visszavonul

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész pályafutásának hatvan éve alatt számos helyen megfordult, jelenleg egy előadásban látható, utána visszavonul.
Színház magazin

Aki tudott szeretni – Törőcsik Mari visszatért a Nemzetibe

Szeptember 21-én nagyszabású gála keretében helyezték el az emlékezés sárga rózsáit egy ikonikus fotel mellé Törőcsik Mari pályatársai és barátai a Nemzeti Színházban. A nézőtéren meghatott csend, a színpad elé kifeszített kivetítőn egy mondat – „Tudni kell szeretni” – és egy távolba révedő arc… Marié.
Színház videó

Emberiségtörténettel ünnepli a Vörösmarty Színház a magyar dráma napját

A Vörösmarty Színház tavaly, a pandémia idején nagy vállalkozásba kezdett: négy kortárs drámaíró részvételével ott folytatják, ahol Madách Imre Az ember tragédiáját befejezte, 20-21. századi színekkel egészítve ki az emberiségtörténetet.
Színház hír

Spiró György „sötét kalandregénye” és Garaczi László karanténdrámája nyerte a Kortárs Magyar Dráma-díjat

A Radnóti Zsuzsa alapította kuratórium 2019 óta díjjal jutalmazza a legkiemelkedőbb drámaírókat, hagyományosan február 24-én. Az apropót Örkény István Tóték című drámájának bemutatója adja, amely 1964. február 24-én volt. Idén Spiró György és Garaczi László vehette át az elismerést a Rózsavölgyi Szalonban, ezúttal a magyar dráma napján, szeptember 21-én.
Színház interjú

„Csodálatos ez a bohóc-létezés” – Beszélgetés Mertz Tiborral

Szeptember 18-án mutatta be Székely Csaba Öröm és boldogság című drámáját a Budaörsi Latinovits Színház, Alföldi Róbert rendezésében. Mertz Tiborral, az előadás egyik szereplőjével beszélgettünk kíváncsiságról, társulati létezésről és véleménynyilvánításról.