Színház

A darab, ami egyszerre hat intellektusra, rekeszizmokra és könnycsatornákra

A 2020-2021-es évad első bemutatója Peter Shaffer Amadeusa a József Attila Színházban. Ennek kapcsán beszélgettünk a rendezővel, Koltai M. Gáborral a darabról.

Kultikus film, kultikus darab és méltán híres előadások. Mennyire tudsz elvonatkoztatni a látott feldolgozásoktól?

Az én dolgom a szövegből, a zenéből és a színészből kiindulni, illetve ezt megelőzően a dramaturggal, a tervezővel és a koreográfussal folytatott közös munkából. Egymásból  építkezünk, nem pedig mások feldolgozásaiból. A filmnek amúgy is egészen más a szövete, mint a darabnak, máshová esnek a hangsúlyok, másból formálja a figurákat és a helyzeteket, és természetesen másfajta eszközökkel él: több helyszínnel, több szereplővel, mellőzi Salieri nézőkhöz intézett elbeszélését, ami a darab meghatározó keretét adja ‒ a filmből tehát legfeljebb néhány frappáns mondatot vagy párbeszédet lehet átemelni. Át is emeltünk párat, ez nem ritkaság az Amadeus-előadások esetében. Korábbi színházi feldolgozásokkal foglalkozni pedig nem az én dolgom: azok mások elemzéseiből, vízióiból és közös munkájából születtek. A 2017-es londoni előadás, amit az interneten láttam, kétségkívül sok mindenre ráébresztett: főleg arra, hogy

ehhez az anyaghoz nemcsak meghatott tisztelettel lehet nyúlni, nemcsak veretes melodrámát lehet belőle csinálni, hanem könnyed, szórakoztató, látványos, mindemellett roppant részletgazdag és némely pontokon erősen drámai előadást is.

De nem tehertételként éltem meg ezt a felismerést, hanem ellenkezőleg: felszabadította a képzeletemet, és a darabban rejlő lehetőségek közül a giccstől a játékosság felé irányított át.

KoltaiM_ElodA_FilaB_ChajnoczkiB-154554.jpg

Koltai M. Gábor (Fotó/Forrás: József Attila Színház)

Miben lesz más a Te Amadeusod?

Anélkül, hogy szándékosan törekednék bármilyen más előadástól való görcsös különbözésre, úgy képzelem, hogy a mi Amadeusunk játékosabb, könnyedebb és hangulatában változatosabb lesz, mint amilyennek a hazai nézők egy része talán megszokta ezt a darabot. Shaffer Mozartja és Salierije valójában ugyanannyira bohócszerep is, mint amennyire drámai: hiszen

a bohócban rejlő komikum valójában abból a tragikus helyzetből fakad, hogy a figura folytonos konfliktusban áll az őt körülvevő világgal.

Mozart és Salieri egyszerre tragikus hős és mulatságos pojáca: a folyton csetlő-botló, harsány és otromba clown meg a mélységesen szomorú fehér bohóc. Remélem, hogy ez a kettősség átsejlik majd az előadáson. Másfelől a József Attila Színházban kerül színre először a szerző átdolgozott befejezése. Shaffer 1999-ben újraírta Mozart és Salieri végső összecsapását, kivette belőle azt a szálat, amelyben az álarcos Salieri lép fel a „Requiem” megrendelőjeként, és egy sokkal gúnyosabb és izgalmasabb helyzetet írt helyette, amelyben a két figura megpróbál elszámolni közös múltjával. Ez a nagyjelenet most kerül először színre Magyarországon.

TasnadiBEnce-154639.jpg

Tasnádi Bence (Fotó/Forrás: József Attila Színház)

Mi számodra a darab legfontosabb momentuma, üzenete, gondolata?

Az Amadeus számos kérdést felvet a művészet és a kultúrpolitika viszonyáról, a zsenialitás természetrajzáról vagy arról, össze kell-e függenie egymással a művészi tehetségnek és az erényes életnek.

De a legfőbb erénye nem abban rejlik, hogy ezeket a gondolatokat különösen elmélyülten vagy árnyaltan járná körül (valójában inkább csak felvillantja őket, és amikor megpróbálja komolyan venni magát, az nem mindig áll jól neki) ‒ hanem abban, hogy mindezt látványos és érzéki színházként tálalja, amely egyformán hat az intellektusra, a rekeszizmokra és a könnycsatornákra. És roppant kontúros portrét rajzol két nagy művészről, akiknek ugyan kevés közük van a valódi Mozarthoz vagy Salierihez, de ettől még izgalmas és ellentmondásos embereket lehet belőlük teremteni a színpadon.

Az Amadeus címszerepét Tasnádi Bence, míg Salierit Fila Balázs alakítja. Koltai M. Gábor rendezését október 10-én tűzi műsorra a József Attila Színház.

Bővebb információ ide kattintva>>>

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Koltai M. Gábor / József Attila Színház

Színháztörténetet írt a József Attila Színház

Kapcsolódó

Színháztörténetet írt a József Attila Színház

Vállaltan szubjektív beszámoló a „Színház” tollából. Sokszor leírtuk mi magunk is, ahogy mesélik is rólunk: nem csupán egy színház vagyunk, hanem A JASZ-Család. Nem túlzó a jelző, hisz szeretjük egymást, de néha őrületbe kergetjük a másikat.

József Attila Színház

A József Attila Színház 1956 szeptemberében nyílt meg a Váci úton. Az azóta eltelt hatvan évben komoly változásokon ment át mind az épület-, mind a színház társulata, repertoárja. Évadaink összeállításakor arra törekszünk, hogy értékteremtő előadásaink egyszerre szórakoztassanak és elgondolkodtassanak.  Kínálatunkban elsősorban emberi-polgári értékeket felmutató színművek, vígjátékok és zenés darabok szerepelnek. E sokszínűség mellett mindig kiemelt fontossággal bírt beavató színházi programunk, ami a tizenéveseket szólítja meg. A Gaál Erzsébet Stúdióban egy alternatív színházi gondolatot, underground szellemiséget igyekszünk meghonosítani.

Legolvasottabb

Vizuál

Online nézhető az utóbbi évek egyik legszebb hazai természetfilmje

Tavaly került a mozikba Fehér Zoltán hazánk vadvizeit bemutató filmje, a Vad víz – Aqua Hungarica melyet most már otthonról is megtekinthet a közönség.
Könyv

Vámos Miklós: Zenére legalább annyira szükségünk van, mint tejre és kenyérre

Vámos Miklós ismét megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal Kollár-Klemencz László a Magvetőnél megjelent Öreg Banda című, legújabb családregényét ajánlja olvasóink figyelmébe.
Könyv

Elhunyt Fenákel Judit író, újságíró

Január 13-án, 85 éves korában elhunyt Fenákel Judit, számos regény és novelláskötet szerzője, a Szépírók Társaságának tagja – tette közzé a Múlt és Jövő folyóirat.
Klasszikus

Új vezetőt kapott a Fesztivál Akadémia Budapest

Dr. Egri Gábor kulturális menedzser lett a Fesztivál Akadémia Budapest új igazgatója. A szakember korábban a Müpa értékesítési és marketingigazgatójaként, valamint több hazai és nemzetközi intézmény és projekt vezetőjeként és tanácsadójaként vált ismertté.
Plusz

Újcirkusz-előadás és Bartók arab népdalgyűjtései a Bartók Tavasz programján

Új fellépőket jelentettek be az idei Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek programjából, a fesztiválhoz új helyszínként a Magyar Zene Háza is csatlakozik.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Ismét lehet pályázni az Örkény István Drámaírói Ösztöndíjra

Közzétette az idei Örkény István Drámaírói Ösztöndíj pályázati felhívását és a pályázáshoz szükséges dokumentumokat a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM). A fiatal drámaírók részére meghirdetett pályázat beadási határideje február 14., hétfő.
Színház ajánló

A rákról szól a PanoDráma új dokumentumszínházi előadása

Kár, hogy rák címmel mutatja be új produkcióját a PanoDráma pénteken a Trafó - Kortárs Művészetek Házában. A dokumentumjátékból kiderül, hogy mi történik, amikor egy rettenthetetlen ember találkozik egy rettegett betegséggel.
Színház ajánló

Hunyady Sándor kultikus műve, a Bakaruhában érkezik a Pesti Vigadóba

Az előadás a Szolnoki Szigligeti Színház társulatának vendégjátékában látható a Szó • Szín • Játék sorozatban 2022. február 7-én, este 19:30-kor.
Színház hír

300 milliót kapott Eszenyi Enikő volt munkatársának cége színházra

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Előadó-művészeti többlettámogatás programján megítélt kimagasló összegű támogatást a CSAK! Művészeti Nonprofit Kft. kapta, a támogatás helyszíne Csenger, a színésznő szülővárosa.
Színház hír

Cserhalmi György a Radnótiban tér vissza a színpadra

Hosszú idő után újra színpadra áll Cserhalmi György, aki a Porogi Dorka rendezésében színre kerülő Antigonéban lesz látható, Teiresziasz szerepében.