Színház

A darab, ami egyszerre hat intellektusra, rekeszizmokra és könnycsatornákra

A 2020-2021-es évad első bemutatója Peter Shaffer Amadeusa a József Attila Színházban. Ennek kapcsán beszélgettünk a rendezővel, Koltai M. Gáborral a darabról.

Kultikus film, kultikus darab és méltán híres előadások. Mennyire tudsz elvonatkoztatni a látott feldolgozásoktól?

Az én dolgom a szövegből, a zenéből és a színészből kiindulni, illetve ezt megelőzően a dramaturggal, a tervezővel és a koreográfussal folytatott közös munkából. Egymásból  építkezünk, nem pedig mások feldolgozásaiból. A filmnek amúgy is egészen más a szövete, mint a darabnak, máshová esnek a hangsúlyok, másból formálja a figurákat és a helyzeteket, és természetesen másfajta eszközökkel él: több helyszínnel, több szereplővel, mellőzi Salieri nézőkhöz intézett elbeszélését, ami a darab meghatározó keretét adja ‒ a filmből tehát legfeljebb néhány frappáns mondatot vagy párbeszédet lehet átemelni. Át is emeltünk párat, ez nem ritkaság az Amadeus-előadások esetében. Korábbi színházi feldolgozásokkal foglalkozni pedig nem az én dolgom: azok mások elemzéseiből, vízióiból és közös munkájából születtek. A 2017-es londoni előadás, amit az interneten láttam, kétségkívül sok mindenre ráébresztett: főleg arra, hogy

ehhez az anyaghoz nemcsak meghatott tisztelettel lehet nyúlni, nemcsak veretes melodrámát lehet belőle csinálni, hanem könnyed, szórakoztató, látványos, mindemellett roppant részletgazdag és némely pontokon erősen drámai előadást is.

De nem tehertételként éltem meg ezt a felismerést, hanem ellenkezőleg: felszabadította a képzeletemet, és a darabban rejlő lehetőségek közül a giccstől a játékosság felé irányított át.

KoltaiM_ElodA_FilaB_ChajnoczkiB-154554.jpg

Koltai M. Gábor (Fotó/Forrás: József Attila Színház)

Miben lesz más a Te Amadeusod?

Anélkül, hogy szándékosan törekednék bármilyen más előadástól való görcsös különbözésre, úgy képzelem, hogy a mi Amadeusunk játékosabb, könnyedebb és hangulatában változatosabb lesz, mint amilyennek a hazai nézők egy része talán megszokta ezt a darabot. Shaffer Mozartja és Salierije valójában ugyanannyira bohócszerep is, mint amennyire drámai: hiszen

a bohócban rejlő komikum valójában abból a tragikus helyzetből fakad, hogy a figura folytonos konfliktusban áll az őt körülvevő világgal.

Mozart és Salieri egyszerre tragikus hős és mulatságos pojáca: a folyton csetlő-botló, harsány és otromba clown meg a mélységesen szomorú fehér bohóc. Remélem, hogy ez a kettősség átsejlik majd az előadáson. Másfelől a József Attila Színházban kerül színre először a szerző átdolgozott befejezése. Shaffer 1999-ben újraírta Mozart és Salieri végső összecsapását, kivette belőle azt a szálat, amelyben az álarcos Salieri lép fel a „Requiem” megrendelőjeként, és egy sokkal gúnyosabb és izgalmasabb helyzetet írt helyette, amelyben a két figura megpróbál elszámolni közös múltjával. Ez a nagyjelenet most kerül először színre Magyarországon.

TasnadiBEnce-154639.jpg

Tasnádi Bence (Fotó/Forrás: József Attila Színház)

Mi számodra a darab legfontosabb momentuma, üzenete, gondolata?

Az Amadeus számos kérdést felvet a művészet és a kultúrpolitika viszonyáról, a zsenialitás természetrajzáról vagy arról, össze kell-e függenie egymással a művészi tehetségnek és az erényes életnek.

De a legfőbb erénye nem abban rejlik, hogy ezeket a gondolatokat különösen elmélyülten vagy árnyaltan járná körül (valójában inkább csak felvillantja őket, és amikor megpróbálja komolyan venni magát, az nem mindig áll jól neki) ‒ hanem abban, hogy mindezt látványos és érzéki színházként tálalja, amely egyformán hat az intellektusra, a rekeszizmokra és a könnycsatornákra. És roppant kontúros portrét rajzol két nagy művészről, akiknek ugyan kevés közük van a valódi Mozarthoz vagy Salierihez, de ettől még izgalmas és ellentmondásos embereket lehet belőlük teremteni a színpadon.

Az Amadeus címszerepét Tasnádi Bence, míg Salierit Fila Balázs alakítja. Koltai M. Gábor rendezését október 10-én tűzi műsorra a József Attila Színház.

Bővebb információ ide kattintva>>>

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Koltai M. Gábor / József Attila Színház

Színháztörténetet írt a József Attila Színház

Kapcsolódó

Színháztörténetet írt a József Attila Színház

Vállaltan szubjektív beszámoló a „Színház” tollából. Sokszor leírtuk mi magunk is, ahogy mesélik is rólunk: nem csupán egy színház vagyunk, hanem A JASZ-Család. Nem túlzó a jelző, hisz szeretjük egymást, de néha őrületbe kergetjük a másikat.

József Attila Színház

A József Attila Színház 1956 szeptemberében nyílt meg a Váci úton. Az azóta eltelt hatvan évben komoly változásokon ment át mind az épület-, mind a színház társulata, repertoárja. Évadaink összeállításakor arra törekszünk, hogy értékteremtő előadásaink egyszerre szórakoztassanak és elgondolkodtassanak.  Kínálatunkban elsősorban emberi-polgári értékeket felmutató színművek, vígjátékok és zenés darabok szerepelnek. E sokszínűség mellett mindig kiemelt fontossággal bírt beavató színházi programunk, ami a tizenéveseket szólítja meg. A Gaál Erzsébet Stúdióban egy alternatív színházi gondolatot, underground szellemiséget igyekszünk meghonosítani.

Legnépszerűbb

Színház

Kétszer is látható lesz Pintér Béla népszerű előadása

Pintér Béla és Társulata online térbe költözik a leállás idején, egyik legnépszerűbb előadásukat, a Szívszakadtigot két alkalommal, december 6-án és 9-én is közvetítik.
Zenés színház

Magyar kontratenor főszereplésével debütál Philip Glass operája Finnországban

Daragó Zoltán alakítja Ehnatont az azonos című Philip Glass operában, amelyet minden remény szerint a jövő évben mutatnak be Helsinkiben.
Könyv

Közösségben alkotni – Könyv mutatja be Fodor Tamás pályájának első szakaszát

Szabadságszigetek címmel írta meg Fodor Tamás és Stúdió „K” történetét Sándor L. István. A kötet december közepén jelenik meg.
Jazz/World

Egyedül a hangszerparkban – Négy dal Barabás Lőrinc készülő lemezéről

A Fidelio közönsége hallhatja elsőként Barabás Lőrinc legújabb számait, amik a következő szólólemezen is szerepelnek majd. Hangerőt fel, húszperces koncert következik az egyik legizgalmasabb jazztrombitástól.
Színház

Ismét verset mondanak a telefonban az Örkény színészei

A társulat tagjai személyre szóló költeményekkel készülnek, amit telefonon mondanak el a programban résztvevőknek.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház interjú

Noé bárkáján – Interjú Rozgonyi-Kulcsár Viktóriával

A járványhelyzet nehéz helyzetbe hozta a kulturális szféra szereplőit, különösen a függetleneket. Az indulásról, aktuális helyzetről és a jövőbeni tervekről beszélgettünk Rozgonyi-Kulcsár Viktóriával, az idén nyolcéves Jurányi Ház megálmodójával.
Színház hír

A nyár beköltözik az otthonokba

A Gózon Gyula Kamaraszínház elhozza a késő nyári napok hangulatát, az ősz eleji utolsó meleg napsugarakat, az elmúlás ígéretét. Jon Fosse különös, komor, de mégis reménnyel teli története most online elevenedik meg, Kozma András rendezésében.
Színház hír

Kihirdették az idei Aase-díj kitüntetettjeit

Az „emlékezetes percek, pillanatok, szavak, mozdulatok főszereplői” díjazására hozta létre végrendeletében Gobbi Hilda az Aase-díjat, amely 1987-es megalapítása óta ismeri el az epizodistákat azzal a meghagyással, hogy évente két színész és két színésznő kaphatja meg a kitüntetést.
Színház gyász

Elhunyt Pécsi Ildikó

80 éves korában elhunyt Pécsi Ildikó, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, Gödöllő díszpolgára – tudatta a város önkormányzata.
Színház hír

Online vezeti tovább Zsámbéki Gábor a Lear király próbáit

A művészek egészségének megóvása érdekében online folytatódnak a Lear király próbái a Katona József Színházban.