Színház

A darab, ami egyszerre hat intellektusra, rekeszizmokra és könnycsatornákra

A 2020-2021-es évad első bemutatója Peter Shaffer Amadeusa a József Attila Színházban. Ennek kapcsán beszélgettünk a rendezővel, Koltai M. Gáborral a darabról.

Kultikus film, kultikus darab és méltán híres előadások. Mennyire tudsz elvonatkoztatni a látott feldolgozásoktól?

Az én dolgom a szövegből, a zenéből és a színészből kiindulni, illetve ezt megelőzően a dramaturggal, a tervezővel és a koreográfussal folytatott közös munkából. Egymásból  építkezünk, nem pedig mások feldolgozásaiból. A filmnek amúgy is egészen más a szövete, mint a darabnak, máshová esnek a hangsúlyok, másból formálja a figurákat és a helyzeteket, és természetesen másfajta eszközökkel él: több helyszínnel, több szereplővel, mellőzi Salieri nézőkhöz intézett elbeszélését, ami a darab meghatározó keretét adja ‒ a filmből tehát legfeljebb néhány frappáns mondatot vagy párbeszédet lehet átemelni. Át is emeltünk párat, ez nem ritkaság az Amadeus-előadások esetében. Korábbi színházi feldolgozásokkal foglalkozni pedig nem az én dolgom: azok mások elemzéseiből, vízióiból és közös munkájából születtek. A 2017-es londoni előadás, amit az interneten láttam, kétségkívül sok mindenre ráébresztett: főleg arra, hogy

ehhez az anyaghoz nemcsak meghatott tisztelettel lehet nyúlni, nemcsak veretes melodrámát lehet belőle csinálni, hanem könnyed, szórakoztató, látványos, mindemellett roppant részletgazdag és némely pontokon erősen drámai előadást is.

De nem tehertételként éltem meg ezt a felismerést, hanem ellenkezőleg: felszabadította a képzeletemet, és a darabban rejlő lehetőségek közül a giccstől a játékosság felé irányított át.

KoltaiM_ElodA_FilaB_ChajnoczkiB-154554.jpg

Koltai M. Gábor (Fotó/Forrás: József Attila Színház)

Miben lesz más a Te Amadeusod?

Anélkül, hogy szándékosan törekednék bármilyen más előadástól való görcsös különbözésre, úgy képzelem, hogy a mi Amadeusunk játékosabb, könnyedebb és hangulatában változatosabb lesz, mint amilyennek a hazai nézők egy része talán megszokta ezt a darabot. Shaffer Mozartja és Salierije valójában ugyanannyira bohócszerep is, mint amennyire drámai: hiszen

a bohócban rejlő komikum valójában abból a tragikus helyzetből fakad, hogy a figura folytonos konfliktusban áll az őt körülvevő világgal.

Mozart és Salieri egyszerre tragikus hős és mulatságos pojáca: a folyton csetlő-botló, harsány és otromba clown meg a mélységesen szomorú fehér bohóc. Remélem, hogy ez a kettősség átsejlik majd az előadáson. Másfelől a József Attila Színházban kerül színre először a szerző átdolgozott befejezése. Shaffer 1999-ben újraírta Mozart és Salieri végső összecsapását, kivette belőle azt a szálat, amelyben az álarcos Salieri lép fel a „Requiem” megrendelőjeként, és egy sokkal gúnyosabb és izgalmasabb helyzetet írt helyette, amelyben a két figura megpróbál elszámolni közös múltjával. Ez a nagyjelenet most kerül először színre Magyarországon.

TasnadiBEnce-154639.jpg

Tasnádi Bence (Fotó/Forrás: József Attila Színház)

Mi számodra a darab legfontosabb momentuma, üzenete, gondolata?

Az Amadeus számos kérdést felvet a művészet és a kultúrpolitika viszonyáról, a zsenialitás természetrajzáról vagy arról, össze kell-e függenie egymással a művészi tehetségnek és az erényes életnek.

De a legfőbb erénye nem abban rejlik, hogy ezeket a gondolatokat különösen elmélyülten vagy árnyaltan járná körül (valójában inkább csak felvillantja őket, és amikor megpróbálja komolyan venni magát, az nem mindig áll jól neki) ‒ hanem abban, hogy mindezt látványos és érzéki színházként tálalja, amely egyformán hat az intellektusra, a rekeszizmokra és a könnycsatornákra. És roppant kontúros portrét rajzol két nagy művészről, akiknek ugyan kevés közük van a valódi Mozarthoz vagy Salierihez, de ettől még izgalmas és ellentmondásos embereket lehet belőlük teremteni a színpadon.

Az Amadeus címszerepét Tasnádi Bence, míg Salierit Fila Balázs alakítja. Koltai M. Gábor rendezését október 10-én tűzi műsorra a József Attila Színház.

Bővebb információ ide kattintva>>>

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Koltai M. Gábor / József Attila Színház

Színháztörténetet írt a József Attila Színház

Kapcsolódó

Színháztörténetet írt a József Attila Színház

Vállaltan szubjektív beszámoló a „Színház” tollából. Sokszor leírtuk mi magunk is, ahogy mesélik is rólunk: nem csupán egy színház vagyunk, hanem A JASZ-Család. Nem túlzó a jelző, hisz szeretjük egymást, de néha őrületbe kergetjük a másikat.

József Attila Színház

A József Attila Színház 1956 szeptemberében nyílt meg a Váci úton. Az azóta eltelt hatvan évben komoly változásokon ment át mind az épület-, mind a színház társulata, repertoárja. Évadaink összeállításakor arra törekszünk, hogy értékteremtő előadásaink egyszerre szórakoztassanak és elgondolkodtassanak.  Kínálatunkban elsősorban emberi-polgári értékeket felmutató színművek, vígjátékok és zenés darabok szerepelnek. E sokszínűség mellett mindig kiemelt fontossággal bírt beavató színházi programunk, ami a tizenéveseket szólítja meg. A Gaál Erzsébet Stúdióban egy alternatív színházi gondolatot, underground szellemiséget igyekszünk meghonosítani.

Legnépszerűbb

Színház

Nem a szokásos nemzeti ünnep – Tízezres tömeg ment utcára a független Színművészetiért

Háborút nem vívtak, de seregüket felvonultatták a színművészetisek. Hol klasszik tüntetés, hol ’56-ra emlékező előadás volt az ünnepnapra hirdetett megmozdulás, amin több mint tízezren vehettek részt.
Színház

Hamarosan eldől, hogy ki vezetheti tovább a Pécsi Nemzeti Színházat – íme a pályázatok!

Rázga Miklós igazgatói megbízatása jövő év elején lejár, a meghirdetett igazgatói pozícióra pedig a szeptember 28-i határidőig két egyéni és két páros tervezet érkezett. A szakmai bizottság ezekről a pályázatokról október 21-én döntött, de a pécsi közgyűlés határozata még hátravan. Bemutatjuk a pályázókat.
Vizuál

Hatvan éve eltűnt festményt ismert fel szomszédai nappalijában a Met egyik látogatója

Jacob Lawrence sorozatából öt kép hiányzott, ebből kettőnek, köztük a most előkerült darabnak, csupán a címe volt ismert.
Zenés színház

Eladta alapítója portréját a londoni Királyi Operaház, hogy túlélje a járványt

A képet David Hockney, az egyik legkeresetebb élő művész készítette még a hetvenes években. Értékét az is növeli, hogy Hockney alig fest felkérésre. A portrét követően harminc évig nem vállalt hasonló megbízást.
Klasszikus

A tanár és az előadóművész egyensúlya – interjú Farkas Gáborral

Szeptembertől a Zeneakadémia Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének vezetője lett, hazaköltözik Tokióból Farkas Gábor zongoraművész. Lehet, hogy észre sem vettük, hogy távol volt: rendszeresen találkoztunk vele a hazai színpadokon. Mert, miként a zongoraművész vallja, koncertezést és tanítást együtt érdemes művelni.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház interjú

Kováts Kriszta: Az SZFE-s fiataloknak érezniük kell: nincsenek egyedül!

Múltról és jelenről, elismerésekről, kiállásról és természetesen az SZFE ügyről is beszélgettünk Kováts Krisztával. A Jászai Mari-díjas színésznő nemrégiben vehette át – maszkban – a Pro Artis Erzsébetvárosért díjat, amit értékteremtő művészeti tevékenységéért és kimagasló alkotómunkája elismeréseként kapott.
Színház hír

Hamarosan eldől, hogy ki vezetheti tovább a Pécsi Nemzeti Színházat – íme a pályázatok!

Rázga Miklós igazgatói megbízatása jövő év elején lejár, a meghirdetett igazgatói pozícióra pedig a szeptember 28-i határidőig két egyéni és két páros tervezet érkezett. A szakmai bizottság ezekről a pályázatokról október 21-én döntött, de a pécsi közgyűlés határozata még hátravan. Bemutatjuk a pályázókat.
Színház szfe

Nem a szokásos nemzeti ünnep – Tízezres tömeg ment utcára a független Színművészetiért

Háborút nem vívtak, de seregüket felvonultatták a színművészetisek. Hol klasszik tüntetés, hol ’56-ra emlékező előadás volt az ünnepnapra hirdetett megmozdulás, amin több mint tízezren vehettek részt.
Színház szfe

A Fővárosi Törvényszék szerint jogellenes az SZFE sztrájkja

A Színház- és Filmművészetért Alapítvány, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem új vezetése közleményben tudatta, hogy a Fővárosi Törvényszék elsőfokú végzése értelmében jogellenes az egyetem dolgozóinak sztrájkja.
Színház ajánló

1956 színházáról akkor és most – 5+1 darab a forradalomról

Miközben a forradalom hangjai felzúgtak az utcákon, 1956 színházában is zajlott az élet. Október 23-án délelőtt a Nemzeti Színházban Háy Gyula Varró Gáspár igazsága című darabját próbálták, megtartották a Salemi boszorkányok olvasópróbáját, este pedig Schiller Ármány és szerelem című drámája volt műsorra tűzve. Utóbbiban Ferrari Violetta, a kor ünnepelt színésznője játszotta a főszerepet – ekkor még nem tudták, hogy utoljára lép színpadra a Nemzetiben.