Színház

„A darabok előhívják a hozzájuk tartozó környezetet”

2018.05.25. 09:24
Ajánlom
A Nemzeti Színház egyik próbatermében, a készülő díszlet jelzései között ültünk le beszélgetni Ambrus Mária díszlettervezővel, aki állandó alkotótársával, Zsótér Sándor rendezővel ismét egy Brecht-darabon dolgozott. A gömbfejűek és a csúcsfejűek apropóján a pályáról faggattuk.

Ez már a sokadik Brecht-mű, amelyet Zsótér Sándorral színpadra állítanak, ráadásul 2012-ben egyszer már elkészítették a Színművészetin. Szereti Brechtet?

Nem. Nagyon tisztelem és azt hiszem, értem is. A gömbfejűeket, korai írásait és néhány tandrámáját szeretem, de „kiforrott” művei, a „nagy” darabok, mint a Kurázsi mama és gyermekei, vagy Arturo Ui feltartóztatható felemelkedése nem állnak közel a szívemhez, nem bírom körmönfont okfejtésüket, az érv-láncokat. Természetesen ezeket is tiszteletreméltónak tartom, valószínűleg nincs a világon még egy szerző, aki olyan csavaros gondolkodással tudna élni a színdarabokban, mint Brecht. Szeretem, hogy a darabjainak bátran választ egzotikus helyszíneket és nyelveket, amelyek nem is léteznek, mint egyes tandrámáiban; vagy semmi közük az adott műhöz, mint A szecsuáni jólélek esetében, amit Kínában helyezett el, de játszódhatna bárhol, ahol kapitalizmus van.

Ambrus Mária

Ambrus Mária (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

A gömbfejűekről azt mondják, nem tartozik a brechti kánonhoz, elég kevésszer is játszották. Ön miért tartja jó darabnak?

A helyszín Yahoo ország. Túltermelési válság van („az ember ellen szökkent szárba a gabona”). A megoldást a háború jelentené, de ennek útjában áll a szegények készülődő lázadása. Az alkirály és tanácsosa Iberin nevű ideológusához fordul, aki a népet jókra és rosszakra osztja fel, majd a két oldalt egymásra uszítja. A felosztás alapja az emberek fejformája: a jók a kerek fejűek, a rosszak a hegyes fejűek, a válság oka pedig a hegyes fejűekben keresendő. Mint tudjuk, ilyen különbség az emberek fejét illetően nincs. Mégis jó megoldásnak bizonyult a lázadás letörésére, utat nyitva a háborúnak. Brecht különben több darabjában leírta a háború elkerülhetetlenségét és gazdasági szükségszerűségét, ezt bizonyítja a történelem is. Rémmese – olvasható a 2012-es egyetemi vizsgaelőadás alcímében, a valóságban gyökerező irreálissá növekedő élethelyzeteket pontosan közvetítik a szavak. A darab 1931-33 között íródott, párhuzamosan a történelemmel.

Egy munka kezdetén, amikor először kézbe veszi a művet, mire figyel, hogyan nyílik meg önnek a darab?

Zsótér Sándor azt kérte tőlem, hogy miközben olvasom a darabot, legyen mellettem fehér papír és ceruza, és ha befejeztem, azonnal rajzoljam le, ami először eszembe jut. Ez nem is olyan könnyű. Néha megteszem, mert tetszik a módszer, és előfordul hogy a megoldás belőle származik. Olvasás közben nem a majdani helyszín jár a fejemben, hanem képek jutnak eszembe, gyakran képzőművészeti alkotások.

A darabok előhívják a hozzájuk tartozó környezetet,

legyen az mesterséges tér vagy valós helyszín. A Vágyvillamosban az Uránia mozi tetőtéri kazánháza jelent meg, a Mi történt, miután Nóra elhagyta a férjét... című előadásban pedig a Magyar Rádió egyik stúdióját másoltam le. Mindkét megoldás Zsótér Sándor vágyát követte. Nagyon sok függ az adott tér fizikai adottságaitól: a méreteitől, a színétől, a karakterétől. A közelmúltban többször dolgoztunk a Nemzeti Színház Kaszás Attila Termében, ennek meghatározó eleme a Soroksári útra néző nagy ablaksor – erre is építhetünk, de nem kötelező tudomásul venni.

Ambrus Mária

Ambrus Mária (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

Mire figyel a díszlet megalkotásakor, mi mindennek kell megfelelni?

A színpad vagy a stúdióterem csupasz, fekete terében is megtörténhet az előadás, de szerintem ez nem lehet mindig így, szüksége van egy előadásnak saját térbeli környezetre. Legyen jelentése, ami kapcsolódik a darabhoz. A színészeket segítse a játékban.

Előfordul, hogy egy díszlet kihívást jelent a művész számára.

Az Örkény Színház Arturo Ui előadásában például a színpadot betöltő, nagy karfiolt faragtunk ki hungarocellből, rajta, benne mozogtak a színészek. Volt, aki élvezte és volt, aki szenvedett tőle. Valószínű, hogy a kézenfekvő jel nem volt elég erős az általa támasztott fizikai nehézségekkel és a megszokottól való eltéréssel szemben. A Nemzetiben ma is repertoáron van a Galilei élete című előadás, a díszletben a színészek fel-le ugrálnak a négyemeletes házat mintázó díszletben, ami egy 4 méter 40 centi magasságú terembe készült, tehát egy emelet valamivel több mint 1 méter magas. Egy alkalommal becsületből magam is végigmásztam a járásokat. Csodálatos, ahogy a színészek szükségből erényt tudnak kovácsolni abban az előadásban.

Ambrus Mária

Ambrus Mária (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

Kikéri a színészek véleményét is a díszletek megtervezésekor?

A pályán eltöltött huszonhét év alatt nem sokat tudtam meg arról, hogy mit jelent egy színművész számára a díszlet. Nagyon kevés színésszel beszéltem erről, egyedül a Krétakör Peer Gynt előadása előtt éreztem úgy, hogy magyarázattal tartozom nekik – pedig mindig tartoznék vele.

Valamilyen értelemben máig civil maradtam,

másképp vagyok jelen a próbákon, nem „bel-színházi” nyelven beszélek. Most, A gömbfejűek olvasópróbáján nagyon kellemes meglepetés volt, hogy a művészek kérdeztek a makettről. Ez persze a dolog természetéből is fakad, a jelmeztervező például a testükkel foglalkozik, ami sokkal szorosabb viszonyt feltételez, mint a díszleteket előállító tervezővel: valaki, valahol, műhelyekben ki tudja, mit csinál, aztán egyszer csak behozzák a „cuccot”. A színházi üzemmenetben – nagyon kevés kivétellel – későn érkeznek a színházi előadásokhoz a díszletek, örül mindenki, köztük én is, ha nem okoznak zavart a próbajelzések után, vagyis nincs ideje a résztvevőknek, hogy élő kapcsolatot teremtsenek a környezetükkel, amit hirtelen kapnak.

A jelmezeket – egy-két kivételtől eltekintve, amikor ön készítette el – Benedek Mari tervezi Zsótér Sándor előadásaiban. Hogyan hangolják össze a díszletet a jelmezekkel?

Van egy erős közvetítő: Zsótér Sándor. Természetesen közvetlenül is beszélünk egymással a darabról, a színekről, a formákról. Általában a díszletterv elkészülte után kezdődik a jelmeztervezés, sokszor a jelmezek szelídítik, pontosabbá teszik a díszleteket, miközben együtt élnek az előadásban. Az Örkény Színház Meggyeskert című előadásában hálás voltam, amiért a díszlet komorabb karakterét, szürke- ezüst- barna- zöld színvilágát felderítették Benedek Mari meggyruhái. Az Orpheusz és Eurüdiké opera vonatruhái is a díszlet-jelmez tökéletes egységét teremtették meg.

Udvaros Dorottya A gömbfejűek és a csúcsfejűek c. előadás egyik jelenetében

Udvaros Dorottya A gömbfejűek és a csúcsfejűek c. előadás egyik jelenetében (Fotó/Forrás: Eöri Szabó Zsolt / Nemzeti Színház)

Ön eredetileg építész, a munkáit hosszútávra tervezte, ezzel szemben díszlettervezőként a pillanat építésze.

Igen, arra készültem és azt tanultam, hogy időtálló anyagokból hosszú életű építményeket tervezzek. Az építészet csodálatos foglalkozás, nagyon bonyolult gazdasági és társadalmi összefüggésekbe kötve. A munkákhoz jutás kiszámíthatatlan.

Valahol ma sem tiszta a lelkiismeretem, hogy föláldoztam az örökéletű betont az „eldobó” papírépítészetért.

Vágytam arra, hogy valami könnyebbet, szabadabbat, rövid idő alatt megvalósulót csináljak, hogy játékosan, „szemetekből” dolgozhassak. Egy angol folyóirat kiírt egy babaház-tervpályázatot építészek számára. Nem volt könnyű, egy nagyobb kutyaól méretű babaházat kellett elküldeni Londonba, de a munka jó volt, érdekes volt elkészíteni, örömet okozott. Ez a megtapasztalt szabadság vonzott később a díszletek felé. Zsótér Sándor felkérésére kezdtem díszletet tervezni 1991-ben. Az első előadásunk A kaktusz virága volt a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban. Elképesztőnek találtam, hogy a terv elfogadásakor senki sem tett föl keresztkérdéseket, ami az én szakmámban természetes lett volna, maga volt a szabadság. És még az is csodálatos, amit elsőre nem hittem, hogy ott a következő.

És a hűség máig megmaradt, más rendezővel sosem dolgozott együtt. Mi ennek az oka?

Zsótér Sándor mellett tanultam a szakmát, nem vágytam arra, hogy mással is dolgozzam. Persze, túl sok kísértés sem volt, néhány felkérést kaptam korábban más rendezőktől, de természetesen nemet mondtam. Az évek alatt Sándor beletanult a díszlettervezésbe, időnként olyasmiket vesz észre, amiket én nem. Éles szeme van, és térben is lát. Soha nem volt olyan, hogy feltétel nélkül elfogadta volna a terveimet, mindig megnézi, megfelelő-e neki a játékhoz, ad-e valami pluszt vagy inkább akadályoz. Olyan viszont hála istennek nem fordult elő, hogy valamit a próbafolyamat alatt kellett volna jelentősen átalakítani, inkább a tervgazdálkodásban hiszünk.

A gömbfejűek és a csúcsfejűek c. előadás díszletének "vázlata"

A gömbfejűek és a csúcsfejűek c. előadás díszletének "vázlata" (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

Itt ülünk A gömbfejűek díszletében. Hogyan fordította le képi világra a darabot?

Yahoo ország fővárosát látjuk: kávéházat, a bíróság épületét, apácakolostort, bordélyt. Mindenképpen azt szerettem volna, hogy ne absztrakt díszlet legyen, hanem ábrázoljon valamit a rémmese helyszínéből. Ismert városképek, ideális várostervek között keresgéltem, végül egy játékváros mellett döntöttünk a világhírű olasz építész, Aldo Rossi grafikáiból és épületeiből merítve. A Gobbi Hilda Színpadon csak az utolsó hat napon lehet majd próbálni, ezért itt most csak jelzéseket látunk, a majdani díszlet térbeli vázlatát. A lócsontváz jele például egy körhinta-ló, amit eléggé megkedvelték a színészek a próbák során. Majd meglátjuk, végül melyik győz.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Megütközéssel fogadta Bolyki György állításait a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyelőre nem kíván érdemben reagálni Bolyki György lapunknak tett kijelentéseire, ám jelezték, megütközéssel fogadták az interjúban szereplő, a valóságnak nem megfelelő állításokat.
Klasszikus

Beethovent, ahogy kevesen – Jevgenyij Kiszin koncertjéről

Jevgenyij Kiszin az ötvenhez közelítve is csodagyerek maradt. Nem Beethoven-játékosként ismerjük, de olyan órákat okozott a Müpában, amilyent csak a legnagyobbak tudnak.
Vizuál

A nap, amikor Charlie Chaplin 20. lett a Chaplin-hasonmás versenyen

Igaz, vagy csupán legenda – nem tudni. Mindenesetre az alábbi történet olyan, mintha Charlie Chaplin rendezte volna.
Klasszikus

Komolyzene szól a budapesti szórakozóhelyeken

A zene éjszakáján, november 16-án este hat órától éjfélig nyolc frekventált szórakozóhelyen hallhatunk ingyenes komolyzenei koncerteket. A fellépők között találjuk a Budapesti Fesztiválzenekar zenészeit és Fischer Annie-ösztöndíjas muzsikusokat is.
Vizuál

Vecsei H. Miklós: „Nagyon remélem, hogy a Szép csendben bátorságot ad” 

„Végre egy gondolat, ami nem bűnöst és vádlottat hirdet, hanem a viszonyok teljes újragondolását” - mondja Vecsei H. Miklós a Szép csendben című új magyar filmről, amelyből egy nappal a bemutató előtt több filmrészlet is felkerült a netre. Mutatjuk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház interjú

„Nem horgonyoztam le egyik izmusnál sem” – Interjú Nagy Norberttel

Májusban mutatta be a Forte Társulat Elias Canetti Kárpázatát a Szkénében. A főszereplőt, Peter Kient alakító Nagy Norberttel az ősbemutató különleges formanyelvéről, a történetben megjelenő férfi-női viszonyokról, és szöveg aktualitásáról beszélgettünk.
Színház hír

Ilyen lett a felújított kaposvári Csiky Gergely Színház

Átadták a Kaposvár jelképének számító Csiky Gergely Színház felújított és kibővített épületét.
Színház hír

Schell Judit negyvenes férfiakkal néz farkasszemet a Tháliában

Valló Péter először rendez bohózatot: a Legszebb férfikor magyarországi ősbemutatóját december 14-én tartják a Thália nagyszínpadán.
Színház ajánló

A színház mint Agora

A színház is egyfajta agoraként működik, hiszen több művészeti ágat ötvöz. Erre a sokszínűségre helyez hangsúlyt a 2019/2020-as évadban a József Attila Színház.
Színház hír

Előadás közben szakadt le egy londoni színház mennyezete

Többen megsérültek, amikor a londoni Piccadilly Színház mennyezetének egy darabja lezuhant a nézőtérre - írta a BBC csütörtökön.