Színház

„A darabok előhívják a hozzájuk tartozó környezetet”

2018.05.25. 09:24
Ajánlom
A Nemzeti Színház egyik próbatermében, a készülő díszlet jelzései között ültünk le beszélgetni Ambrus Mária díszlettervezővel, aki állandó alkotótársával, Zsótér Sándor rendezővel ismét egy Brecht-darabon dolgozott. A gömbfejűek és a csúcsfejűek apropóján a pályáról faggattuk.

Ez már a sokadik Brecht-mű, amelyet Zsótér Sándorral színpadra állítanak, ráadásul 2012-ben egyszer már elkészítették a Színművészetin. Szereti Brechtet?

Nem. Nagyon tisztelem és azt hiszem, értem is. A gömbfejűeket, korai írásait és néhány tandrámáját szeretem, de „kiforrott” művei, a „nagy” darabok, mint a Kurázsi mama és gyermekei, vagy Arturo Ui feltartóztatható felemelkedése nem állnak közel a szívemhez, nem bírom körmönfont okfejtésüket, az érv-láncokat. Természetesen ezeket is tiszteletreméltónak tartom, valószínűleg nincs a világon még egy szerző, aki olyan csavaros gondolkodással tudna élni a színdarabokban, mint Brecht. Szeretem, hogy a darabjainak bátran választ egzotikus helyszíneket és nyelveket, amelyek nem is léteznek, mint egyes tandrámáiban; vagy semmi közük az adott műhöz, mint A szecsuáni jólélek esetében, amit Kínában helyezett el, de játszódhatna bárhol, ahol kapitalizmus van.

Ambrus Mária

Ambrus Mária (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

A gömbfejűekről azt mondják, nem tartozik a brechti kánonhoz, elég kevésszer is játszották. Ön miért tartja jó darabnak?

A helyszín Yahoo ország. Túltermelési válság van („az ember ellen szökkent szárba a gabona”). A megoldást a háború jelentené, de ennek útjában áll a szegények készülődő lázadása. Az alkirály és tanácsosa Iberin nevű ideológusához fordul, aki a népet jókra és rosszakra osztja fel, majd a két oldalt egymásra uszítja. A felosztás alapja az emberek fejformája: a jók a kerek fejűek, a rosszak a hegyes fejűek, a válság oka pedig a hegyes fejűekben keresendő. Mint tudjuk, ilyen különbség az emberek fejét illetően nincs. Mégis jó megoldásnak bizonyult a lázadás letörésére, utat nyitva a háborúnak. Brecht különben több darabjában leírta a háború elkerülhetetlenségét és gazdasági szükségszerűségét, ezt bizonyítja a történelem is. Rémmese – olvasható a 2012-es egyetemi vizsgaelőadás alcímében, a valóságban gyökerező irreálissá növekedő élethelyzeteket pontosan közvetítik a szavak. A darab 1931-33 között íródott, párhuzamosan a történelemmel.

Egy munka kezdetén, amikor először kézbe veszi a művet, mire figyel, hogyan nyílik meg önnek a darab?

Zsótér Sándor azt kérte tőlem, hogy miközben olvasom a darabot, legyen mellettem fehér papír és ceruza, és ha befejeztem, azonnal rajzoljam le, ami először eszembe jut. Ez nem is olyan könnyű. Néha megteszem, mert tetszik a módszer, és előfordul hogy a megoldás belőle származik. Olvasás közben nem a majdani helyszín jár a fejemben, hanem képek jutnak eszembe, gyakran képzőművészeti alkotások.

A darabok előhívják a hozzájuk tartozó környezetet,

legyen az mesterséges tér vagy valós helyszín. A Vágyvillamosban az Uránia mozi tetőtéri kazánháza jelent meg, a Mi történt, miután Nóra elhagyta a férjét... című előadásban pedig a Magyar Rádió egyik stúdióját másoltam le. Mindkét megoldás Zsótér Sándor vágyát követte. Nagyon sok függ az adott tér fizikai adottságaitól: a méreteitől, a színétől, a karakterétől. A közelmúltban többször dolgoztunk a Nemzeti Színház Kaszás Attila Termében, ennek meghatározó eleme a Soroksári útra néző nagy ablaksor – erre is építhetünk, de nem kötelező tudomásul venni.

Ambrus Mária

Ambrus Mária (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

Mire figyel a díszlet megalkotásakor, mi mindennek kell megfelelni?

A színpad vagy a stúdióterem csupasz, fekete terében is megtörténhet az előadás, de szerintem ez nem lehet mindig így, szüksége van egy előadásnak saját térbeli környezetre. Legyen jelentése, ami kapcsolódik a darabhoz. A színészeket segítse a játékban.

Előfordul, hogy egy díszlet kihívást jelent a művész számára.

Az Örkény Színház Arturo Ui előadásában például a színpadot betöltő, nagy karfiolt faragtunk ki hungarocellből, rajta, benne mozogtak a színészek. Volt, aki élvezte és volt, aki szenvedett tőle. Valószínű, hogy a kézenfekvő jel nem volt elég erős az általa támasztott fizikai nehézségekkel és a megszokottól való eltéréssel szemben. A Nemzetiben ma is repertoáron van a Galilei élete című előadás, a díszletben a színészek fel-le ugrálnak a négyemeletes házat mintázó díszletben, ami egy 4 méter 40 centi magasságú terembe készült, tehát egy emelet valamivel több mint 1 méter magas. Egy alkalommal becsületből magam is végigmásztam a járásokat. Csodálatos, ahogy a színészek szükségből erényt tudnak kovácsolni abban az előadásban.

Ambrus Mária

Ambrus Mária (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

Kikéri a színészek véleményét is a díszletek megtervezésekor?

A pályán eltöltött huszonhét év alatt nem sokat tudtam meg arról, hogy mit jelent egy színművész számára a díszlet. Nagyon kevés színésszel beszéltem erről, egyedül a Krétakör Peer Gynt előadása előtt éreztem úgy, hogy magyarázattal tartozom nekik – pedig mindig tartoznék vele.

Valamilyen értelemben máig civil maradtam,

másképp vagyok jelen a próbákon, nem „bel-színházi” nyelven beszélek. Most, A gömbfejűek olvasópróbáján nagyon kellemes meglepetés volt, hogy a művészek kérdeztek a makettről. Ez persze a dolog természetéből is fakad, a jelmeztervező például a testükkel foglalkozik, ami sokkal szorosabb viszonyt feltételez, mint a díszleteket előállító tervezővel: valaki, valahol, műhelyekben ki tudja, mit csinál, aztán egyszer csak behozzák a „cuccot”. A színházi üzemmenetben – nagyon kevés kivétellel – későn érkeznek a színházi előadásokhoz a díszletek, örül mindenki, köztük én is, ha nem okoznak zavart a próbajelzések után, vagyis nincs ideje a résztvevőknek, hogy élő kapcsolatot teremtsenek a környezetükkel, amit hirtelen kapnak.

A jelmezeket – egy-két kivételtől eltekintve, amikor ön készítette el – Benedek Mari tervezi Zsótér Sándor előadásaiban. Hogyan hangolják össze a díszletet a jelmezekkel?

Van egy erős közvetítő: Zsótér Sándor. Természetesen közvetlenül is beszélünk egymással a darabról, a színekről, a formákról. Általában a díszletterv elkészülte után kezdődik a jelmeztervezés, sokszor a jelmezek szelídítik, pontosabbá teszik a díszleteket, miközben együtt élnek az előadásban. Az Örkény Színház Meggyeskert című előadásában hálás voltam, amiért a díszlet komorabb karakterét, szürke- ezüst- barna- zöld színvilágát felderítették Benedek Mari meggyruhái. Az Orpheusz és Eurüdiké opera vonatruhái is a díszlet-jelmez tökéletes egységét teremtették meg.

Udvaros Dorottya A gömbfejűek és a csúcsfejűek c. előadás egyik jelenetében

Udvaros Dorottya A gömbfejűek és a csúcsfejűek c. előadás egyik jelenetében (Fotó/Forrás: Eöri Szabó Zsolt / Nemzeti Színház)

Ön eredetileg építész, a munkáit hosszútávra tervezte, ezzel szemben díszlettervezőként a pillanat építésze.

Igen, arra készültem és azt tanultam, hogy időtálló anyagokból hosszú életű építményeket tervezzek. Az építészet csodálatos foglalkozás, nagyon bonyolult gazdasági és társadalmi összefüggésekbe kötve. A munkákhoz jutás kiszámíthatatlan.

Valahol ma sem tiszta a lelkiismeretem, hogy föláldoztam az örökéletű betont az „eldobó” papírépítészetért.

Vágytam arra, hogy valami könnyebbet, szabadabbat, rövid idő alatt megvalósulót csináljak, hogy játékosan, „szemetekből” dolgozhassak. Egy angol folyóirat kiírt egy babaház-tervpályázatot építészek számára. Nem volt könnyű, egy nagyobb kutyaól méretű babaházat kellett elküldeni Londonba, de a munka jó volt, érdekes volt elkészíteni, örömet okozott. Ez a megtapasztalt szabadság vonzott később a díszletek felé. Zsótér Sándor felkérésére kezdtem díszletet tervezni 1991-ben. Az első előadásunk A kaktusz virága volt a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban. Elképesztőnek találtam, hogy a terv elfogadásakor senki sem tett föl keresztkérdéseket, ami az én szakmámban természetes lett volna, maga volt a szabadság. És még az is csodálatos, amit elsőre nem hittem, hogy ott a következő.

És a hűség máig megmaradt, más rendezővel sosem dolgozott együtt. Mi ennek az oka?

Zsótér Sándor mellett tanultam a szakmát, nem vágytam arra, hogy mással is dolgozzam. Persze, túl sok kísértés sem volt, néhány felkérést kaptam korábban más rendezőktől, de természetesen nemet mondtam. Az évek alatt Sándor beletanult a díszlettervezésbe, időnként olyasmiket vesz észre, amiket én nem. Éles szeme van, és térben is lát. Soha nem volt olyan, hogy feltétel nélkül elfogadta volna a terveimet, mindig megnézi, megfelelő-e neki a játékhoz, ad-e valami pluszt vagy inkább akadályoz. Olyan viszont hála istennek nem fordult elő, hogy valamit a próbafolyamat alatt kellett volna jelentősen átalakítani, inkább a tervgazdálkodásban hiszünk.

A gömbfejűek és a csúcsfejűek c. előadás díszletének "vázlata"

A gömbfejűek és a csúcsfejűek c. előadás díszletének "vázlata" (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

Itt ülünk A gömbfejűek díszletében. Hogyan fordította le képi világra a darabot?

Yahoo ország fővárosát látjuk: kávéházat, a bíróság épületét, apácakolostort, bordélyt. Mindenképpen azt szerettem volna, hogy ne absztrakt díszlet legyen, hanem ábrázoljon valamit a rémmese helyszínéből. Ismert városképek, ideális várostervek között keresgéltem, végül egy játékváros mellett döntöttünk a világhírű olasz építész, Aldo Rossi grafikáiból és épületeiből merítve. A Gobbi Hilda Színpadon csak az utolsó hat napon lehet majd próbálni, ezért itt most csak jelzéseket látunk, a majdani díszlet térbeli vázlatát. A lócsontváz jele például egy körhinta-ló, amit eléggé megkedvelték a színészek a próbák során. Majd meglátjuk, végül melyik győz.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Liszt Ferenc szépunokája ez a csodakamasz zongoraművész

Ahogy a középkorú és idősebb generációk birtokba vették a közösségi médiát, úgy futott fel Michael Andreas Häringer karrierje is. A most tizenhét éves zongoraművész nem csak ragyogó tehetség, de kivételesen népszerű is.
Vizuál

Mutatjuk, hol találja a ma 75 éve elhunyt Róth Miksa alkotásait!

Sőt, galériánkban azokat az enteriőröket is, amelyek már elpusztultak. Róth elsőként ismerte fel a monarchiában a Tiffany-üveg alkalmazásában rejlő lehetőségeket, és mesteri szintre emelte az üvegművészetet. 1944. június 14-én halt meg Róth Miksa üvegfestő és üvegmozaik-készítő.
Könyv

12 izgalmas kötet a Könyvhétről

Mi ezeket a könyveket szeretnénk látni a könyvespolcunkon. Szubjektív válogatás a most megjelenő újdonságokból.
Vizuál

Elhunyt Franco Zeffirelli

A hosszú betegség után elhunyt rendező 96 éves volt. Firenzében helyezik örök nyugalomra – számolt be róla a hvg.hu.
Színház

Két díjnak is örülhet ifj. Vidnyánszky Attila a POSZT-on

Szombat este átadták a 19. Pécsi Országos Színházi Találkozó díjait a Kodály Központban megrendezett ceremónián. A versenyprogramban tíz nap alatt tizennégy előadás vonult fel a díjakról döntő szakmai-, színész-, és közönségzsűri előtt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Kilép a POSZT-ot szervező cégből a Magyar Színházi Társaság

A szervezet azt sérelmezi, hogy nem tudják megfelelően gyakorolni tulajdonosi és ellenőrzési jogukat.
Színház hír

Két díjnak is örülhet ifj. Vidnyánszky Attila a POSZT-on

Szombat este átadták a 19. Pécsi Országos Színházi Találkozó díjait a Kodály Központban megrendezett ceremónián. A versenyprogramban tíz nap alatt tizennégy előadás vonult fel a díjakról döntő szakmai-, színész-, és közönségzsűri előtt.
Színház ajánló

Idén nyáron is Siófokra költözik a Játékszín

Tavaly debütált a budapesti Játékszín előadássorozata a siófoki Színparton. Idén július 6-tól hat szombat estén ismét várják a déli part legnagyobb szabadtéri játszóhelyének közönségét.
Színház ajánló

Shakespeare rafinált történetét próbálják Kaszásdűlőn

A lehetetlen és a valószínűtlen válik valósággá a Tévedések vígjátékában, amelyet Dicső Dániel rendezésében láthat a közönség július 6-án a 3K – Kaszásdűlői Kulturális Központ előtti téren.
Színház poszt

"Nem szabad lenézni a nézőt" - Térey Jánost idézve kezdődött meg a POSZT

Megkezdődött  a 19. Pécsi Országos Színházi Találkozó. A seregszemle a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház előadásával, a Radu Afrim rendezte Egy zabigyerek kék háttér előtt történetet mesél című darabbal nyílt meg csütörtök este Pécsen.