Színház

„A darabok előhívják a hozzájuk tartozó környezetet”

2018.05.25. 09:24
Ajánlom
A Nemzeti Színház egyik próbatermében, a készülő díszlet jelzései között ültünk le beszélgetni Ambrus Mária díszlettervezővel, aki állandó alkotótársával, Zsótér Sándor rendezővel ismét egy Brecht-darabon dolgozott. A gömbfejűek és a csúcsfejűek apropóján a pályáról faggattuk.

Ez már a sokadik Brecht-mű, amelyet Zsótér Sándorral színpadra állítanak, ráadásul 2012-ben egyszer már elkészítették a Színművészetin. Szereti Brechtet?

Nem. Nagyon tisztelem és azt hiszem, értem is. A gömbfejűeket, korai írásait és néhány tandrámáját szeretem, de „kiforrott” művei, a „nagy” darabok, mint a Kurázsi mama és gyermekei, vagy Arturo Ui feltartóztatható felemelkedése nem állnak közel a szívemhez, nem bírom körmönfont okfejtésüket, az érv-láncokat. Természetesen ezeket is tiszteletreméltónak tartom, valószínűleg nincs a világon még egy szerző, aki olyan csavaros gondolkodással tudna élni a színdarabokban, mint Brecht. Szeretem, hogy a darabjainak bátran választ egzotikus helyszíneket és nyelveket, amelyek nem is léteznek, mint egyes tandrámáiban; vagy semmi közük az adott műhöz, mint A szecsuáni jólélek esetében, amit Kínában helyezett el, de játszódhatna bárhol, ahol kapitalizmus van.

Ambrus Mária

Ambrus Mária (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

A gömbfejűekről azt mondják, nem tartozik a brechti kánonhoz, elég kevésszer is játszották. Ön miért tartja jó darabnak?

A helyszín Yahoo ország. Túltermelési válság van („az ember ellen szökkent szárba a gabona”). A megoldást a háború jelentené, de ennek útjában áll a szegények készülődő lázadása. Az alkirály és tanácsosa Iberin nevű ideológusához fordul, aki a népet jókra és rosszakra osztja fel, majd a két oldalt egymásra uszítja. A felosztás alapja az emberek fejformája: a jók a kerek fejűek, a rosszak a hegyes fejűek, a válság oka pedig a hegyes fejűekben keresendő. Mint tudjuk, ilyen különbség az emberek fejét illetően nincs. Mégis jó megoldásnak bizonyult a lázadás letörésére, utat nyitva a háborúnak. Brecht különben több darabjában leírta a háború elkerülhetetlenségét és gazdasági szükségszerűségét, ezt bizonyítja a történelem is. Rémmese – olvasható a 2012-es egyetemi vizsgaelőadás alcímében, a valóságban gyökerező irreálissá növekedő élethelyzeteket pontosan közvetítik a szavak. A darab 1931-33 között íródott, párhuzamosan a történelemmel.

Egy munka kezdetén, amikor először kézbe veszi a művet, mire figyel, hogyan nyílik meg önnek a darab?

Zsótér Sándor azt kérte tőlem, hogy miközben olvasom a darabot, legyen mellettem fehér papír és ceruza, és ha befejeztem, azonnal rajzoljam le, ami először eszembe jut. Ez nem is olyan könnyű. Néha megteszem, mert tetszik a módszer, és előfordul hogy a megoldás belőle származik. Olvasás közben nem a majdani helyszín jár a fejemben, hanem képek jutnak eszembe, gyakran képzőművészeti alkotások.

A darabok előhívják a hozzájuk tartozó környezetet,

legyen az mesterséges tér vagy valós helyszín. A Vágyvillamosban az Uránia mozi tetőtéri kazánháza jelent meg, a Mi történt, miután Nóra elhagyta a férjét... című előadásban pedig a Magyar Rádió egyik stúdióját másoltam le. Mindkét megoldás Zsótér Sándor vágyát követte. Nagyon sok függ az adott tér fizikai adottságaitól: a méreteitől, a színétől, a karakterétől. A közelmúltban többször dolgoztunk a Nemzeti Színház Kaszás Attila Termében, ennek meghatározó eleme a Soroksári útra néző nagy ablaksor – erre is építhetünk, de nem kötelező tudomásul venni.

Ambrus Mária

Ambrus Mária (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

Mire figyel a díszlet megalkotásakor, mi mindennek kell megfelelni?

A színpad vagy a stúdióterem csupasz, fekete terében is megtörténhet az előadás, de szerintem ez nem lehet mindig így, szüksége van egy előadásnak saját térbeli környezetre. Legyen jelentése, ami kapcsolódik a darabhoz. A színészeket segítse a játékban.

Előfordul, hogy egy díszlet kihívást jelent a művész számára.

Az Örkény Színház Arturo Ui előadásában például a színpadot betöltő, nagy karfiolt faragtunk ki hungarocellből, rajta, benne mozogtak a színészek. Volt, aki élvezte és volt, aki szenvedett tőle. Valószínű, hogy a kézenfekvő jel nem volt elég erős az általa támasztott fizikai nehézségekkel és a megszokottól való eltéréssel szemben. A Nemzetiben ma is repertoáron van a Galilei élete című előadás, a díszletben a színészek fel-le ugrálnak a négyemeletes házat mintázó díszletben, ami egy 4 méter 40 centi magasságú terembe készült, tehát egy emelet valamivel több mint 1 méter magas. Egy alkalommal becsületből magam is végigmásztam a járásokat. Csodálatos, ahogy a színészek szükségből erényt tudnak kovácsolni abban az előadásban.

Ambrus Mária

Ambrus Mária (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

Kikéri a színészek véleményét is a díszletek megtervezésekor?

A pályán eltöltött huszonhét év alatt nem sokat tudtam meg arról, hogy mit jelent egy színművész számára a díszlet. Nagyon kevés színésszel beszéltem erről, egyedül a Krétakör Peer Gynt előadása előtt éreztem úgy, hogy magyarázattal tartozom nekik – pedig mindig tartoznék vele.

Valamilyen értelemben máig civil maradtam,

másképp vagyok jelen a próbákon, nem „bel-színházi” nyelven beszélek. Most, A gömbfejűek olvasópróbáján nagyon kellemes meglepetés volt, hogy a művészek kérdeztek a makettről. Ez persze a dolog természetéből is fakad, a jelmeztervező például a testükkel foglalkozik, ami sokkal szorosabb viszonyt feltételez, mint a díszleteket előállító tervezővel: valaki, valahol, műhelyekben ki tudja, mit csinál, aztán egyszer csak behozzák a „cuccot”. A színházi üzemmenetben – nagyon kevés kivétellel – későn érkeznek a színházi előadásokhoz a díszletek, örül mindenki, köztük én is, ha nem okoznak zavart a próbajelzések után, vagyis nincs ideje a résztvevőknek, hogy élő kapcsolatot teremtsenek a környezetükkel, amit hirtelen kapnak.

A jelmezeket – egy-két kivételtől eltekintve, amikor ön készítette el – Benedek Mari tervezi Zsótér Sándor előadásaiban. Hogyan hangolják össze a díszletet a jelmezekkel?

Van egy erős közvetítő: Zsótér Sándor. Természetesen közvetlenül is beszélünk egymással a darabról, a színekről, a formákról. Általában a díszletterv elkészülte után kezdődik a jelmeztervezés, sokszor a jelmezek szelídítik, pontosabbá teszik a díszleteket, miközben együtt élnek az előadásban. Az Örkény Színház Meggyeskert című előadásában hálás voltam, amiért a díszlet komorabb karakterét, szürke- ezüst- barna- zöld színvilágát felderítették Benedek Mari meggyruhái. Az Orpheusz és Eurüdiké opera vonatruhái is a díszlet-jelmez tökéletes egységét teremtették meg.

Udvaros Dorottya A gömbfejűek és a csúcsfejűek c. előadás egyik jelenetében

Udvaros Dorottya A gömbfejűek és a csúcsfejűek c. előadás egyik jelenetében (Fotó/Forrás: Eöri Szabó Zsolt / Nemzeti Színház)

Ön eredetileg építész, a munkáit hosszútávra tervezte, ezzel szemben díszlettervezőként a pillanat építésze.

Igen, arra készültem és azt tanultam, hogy időtálló anyagokból hosszú életű építményeket tervezzek. Az építészet csodálatos foglalkozás, nagyon bonyolult gazdasági és társadalmi összefüggésekbe kötve. A munkákhoz jutás kiszámíthatatlan.

Valahol ma sem tiszta a lelkiismeretem, hogy föláldoztam az örökéletű betont az „eldobó” papírépítészetért.

Vágytam arra, hogy valami könnyebbet, szabadabbat, rövid idő alatt megvalósulót csináljak, hogy játékosan, „szemetekből” dolgozhassak. Egy angol folyóirat kiírt egy babaház-tervpályázatot építészek számára. Nem volt könnyű, egy nagyobb kutyaól méretű babaházat kellett elküldeni Londonba, de a munka jó volt, érdekes volt elkészíteni, örömet okozott. Ez a megtapasztalt szabadság vonzott később a díszletek felé. Zsótér Sándor felkérésére kezdtem díszletet tervezni 1991-ben. Az első előadásunk A kaktusz virága volt a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban. Elképesztőnek találtam, hogy a terv elfogadásakor senki sem tett föl keresztkérdéseket, ami az én szakmámban természetes lett volna, maga volt a szabadság. És még az is csodálatos, amit elsőre nem hittem, hogy ott a következő.

És a hűség máig megmaradt, más rendezővel sosem dolgozott együtt. Mi ennek az oka?

Zsótér Sándor mellett tanultam a szakmát, nem vágytam arra, hogy mással is dolgozzam. Persze, túl sok kísértés sem volt, néhány felkérést kaptam korábban más rendezőktől, de természetesen nemet mondtam. Az évek alatt Sándor beletanult a díszlettervezésbe, időnként olyasmiket vesz észre, amiket én nem. Éles szeme van, és térben is lát. Soha nem volt olyan, hogy feltétel nélkül elfogadta volna a terveimet, mindig megnézi, megfelelő-e neki a játékhoz, ad-e valami pluszt vagy inkább akadályoz. Olyan viszont hála istennek nem fordult elő, hogy valamit a próbafolyamat alatt kellett volna jelentősen átalakítani, inkább a tervgazdálkodásban hiszünk.

A gömbfejűek és a csúcsfejűek c. előadás díszletének "vázlata"

A gömbfejűek és a csúcsfejűek c. előadás díszletének "vázlata" (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

Itt ülünk A gömbfejűek díszletében. Hogyan fordította le képi világra a darabot?

Yahoo ország fővárosát látjuk: kávéházat, a bíróság épületét, apácakolostort, bordélyt. Mindenképpen azt szerettem volna, hogy ne absztrakt díszlet legyen, hanem ábrázoljon valamit a rémmese helyszínéből. Ismert városképek, ideális várostervek között keresgéltem, végül egy játékváros mellett döntöttünk a világhírű olasz építész, Aldo Rossi grafikáiból és épületeiből merítve. A Gobbi Hilda Színpadon csak az utolsó hat napon lehet majd próbálni, ezért itt most csak jelzéseket látunk, a majdani díszlet térbeli vázlatát. A lócsontváz jele például egy körhinta-ló, amit eléggé megkedvelték a színészek a próbák során. Majd meglátjuk, végül melyik győz.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Rosszkedvű? – Vígjátékok karantén idejére

Nem a valóság elől menekülünk, egyszerűen csak szeretnénk egy kicsit jobban érezni magunkat. Ezért nézünk vígjátékokat és ezért ajánljuk őket. Szubjektív filmajánlónkban az HBO Go klasszikus és közelmúltbeli vígjátékaiból válogattunk.
Klasszikus

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.
Klasszikus

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.
Színház

Molnár Piroska: „A színházak nem köthetnek ki végleg az online térben”

A Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze azt mondja, hogy most is minden nap körbetelefonálják egymást Pogány Judittal és Csomós Marival, ki hogy van. Bizakodnak. Molnár Piroska arról is beszél, hogy ez a rendkívüli helyzet komoly lelki és szellemi erőpróba is, egy mentális maraton, ezért óvatosan kell bánnunk az energiáinkkal. Ő türelmes, de azért már nagyon hiányoznak neki a kollégák.
Vizuál

Online elérhető művészeti filmek a napfényes Itáliáról

Online elérhető A művészet templomai című népszerű ismeretterjesztő sorozat, első körben hat film, köztük a firenzei Uffizi képtárat, Róma bazilikáit, a milánói Scala történetét, Leonardo és Raffaello életpályáját bemutató alkotások nézhetők.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Minden dunaújvárosi egészségügyi dolgozó ingyen járhat a helyi színházba a következő évadban

„Most ők vannak értünk, akkor mi leszünk értük” – jelentette be Őze Áron, a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház igazgatója. Áprilisban is folytatják virtuális színházi programjukat.
Színház interjú

Kováts Adél: „Nem csak a járványt kell túlélnünk”

Kováts Adél Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Radnóti Színház igazgatója a napirendben hisz, megpróbál nem egész nap dolgozni, ugyanakkor élvezi is a home office előnyeit. Tudja, hogy a járványt követően szemléletet kell váltanunk, de most a legfontosabbnak a szolidaritást tartja.
Színház videó

Társulati versmondás-kihívást indított a Jászai Mari Színház

A Jászai Mari Színház szolidaritási akciója a munkájukat és jövedelmüket vesztett színházi dolgozókra hívja fel a figyelmet, illetve azokra az adománygyűjtő tevékenységekre, amelyek kifejezetten a színházi dolgozók megsegítését tűzték ki célul.
Színház online premier

„Szeretnéd? Szeretném!” – a nőNYUGAT az internetre költözik

A koronavírus helyzetre való tekintettel újabb kultikus előadást tesz közzé YouTube csatornáján az Örkény Színház. Kedd este 19 órától látható a Nyugat folyóirat nagyasszonyainak életét feldolgozó nőNYUGAT teljes felvétele. 
Színház interjú

Molnár Piroska: „A színházak nem köthetnek ki végleg az online térben”

A Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze azt mondja, hogy most is minden nap körbetelefonálják egymást Pogány Judittal és Csomós Marival, ki hogy van. Bizakodnak. Molnár Piroska arról is beszél, hogy ez a rendkívüli helyzet komoly lelki és szellemi erőpróba is, egy mentális maraton, ezért óvatosan kell bánnunk az energiáinkkal. Ő türelmes, de azért már nagyon hiányoznak neki a kollégák.