Színház

A díszlet bosszúja és hálája

2016.11.14. 10:40
Ajánlom
Zsótér Sándor Kísértetek-rendezésének és Horgas Ádám Ahogy tetszik-rendezésének is meghatározó eleme a díszlet, véli kritikusunk, aki a szombathelyi színházban járt.

Horgas Ádám két előzetes döntésével alighanem eleve lehetetlenné tette, hogy igazán erős előadás lehessen szombathelyi Ahogy tetszik-rendezése. Az első a díszlet. Pontosabban a két díszlet, amelyek forgóra szerelve váltakoznak. Az egyik absztrakt vasszerkezet – összehegesztett zártszelvényekből, fehérre festve – akár fából is lehetne, csak akkor nem bírná el a rajtuk tornázó színészeket. Ez az elvont térforma lenne az erdő, ahová a száműzöttek menekültek. A Shakespeare-darab egyik alapgondolatának máris annyi. Ez az ipari szörnyszülött ugyanis nem lehet az a természeti környezet, ahol megbújnak az udvarból kitaszítottak, illetve elmenekülők. Inkább valamivel még művibb, mesterségesebb, kiagyaltabb, mint a forgó másik oldalán lévő, deszkákból, lécekből mesterkedett tér, amely az udvar lehetne. A zavart csak fokozza az, hogy ez utóbbi nemcsak az igazi, a városi udvar tere, hanem a száműzött, az erdőben rejtőzködő herceg udvartartásának a helyszíne is.

146808

146808 (Fotó/Forrás: Mészáros Zsolt / Weöres Sándor Színház)

Természetesen van ebben is logika, ha nem is az eredeti műé. A rendező másik alapvető döntése ugyanis az, hogy ugyanaz a színész, a kitűnő Mertz Tibor játssza mindkét herceget. Ebben is van manapság nagyon shakespeare-inek szánt gondolat. Nem két ellentétes jellemet látunk, hanem egyetlen személyiségnek két oldalát. Végiggondolva, kidolgozva meggyőző is lehetne. A történet shakespeare-i gondolata persze elveszne, de esetleg helyettesíthetné más. Ám ezt a mást nem sikerült felfedeznem. A bölcs shakespeare-i befejezés szerint ugyanis a két herceg helyet cserél. A megtért, megjavult gonosz testvér marad az erdőben remetének, a száműzött meg visszatér jogos tisztébe, az udvarba. Sejthető és sejtethető, hogy az egész áldatlan testvérharc akár kezdődhet is elölről. Csak hát egyetlen színész nagyon nehezen cserél helyet saját magával. Nem is sikerül megoldani. Bizonyára ezért sem tud tartalmas lenni a szerepösszevonás, és ami még kellemetlenebb, ügyetlen lesz a történet befejezése.

146834

146834 (Fotó/Forrás: Mészáros Zsolt / Weöres Sándor Színház)

És nagyrészt veszendőbe megy sok szép színészi igyekezet. Bányai Kelemen Barna csupalélek bamba Orlandója, Hartai Petra bájos fiúskodása a nadrágszerepben, Vass Szilárd okoskodása a bolond alakjában, Alberti Zsófi butáskodása Juciként elevenebb környezetet érdemelne.

Zsótér Sándor Kísértetek-rendezésének is meghatározó eleme a díszlet. Hatalmas festményeket hoznak-visznek a játszók – ezzel már eleve eltávolítanak, elidegenítenek az Ibsen-dráma történetének első, mondhatni naturalisztikus felfogásától. A képek pedig a nagy norvég festő, Edvard Munch díszletvázlatainak másolatai, amelyeket Max Reinhardt számára készített 1906-ban a Deutsches Thater-beli előadáshoz. Ezeken kívül gyakran, hangsúlyos pillanatokban, föltűnik még Munch A Nap című képe is. (A gyönyörű másolatokat a Kecskeméti Katona József Színház díszletfestői készítették.)

146653

146653 (Fotó/Forrás: Mészáros Zsolt / Weöres Sándor Színház)

Azt talán mondanom sem kell, hogy az elidegenítés nem öncél. Nem pusztán annyi az értelme, hogy eltávolítson anya és fia önmarcangolásban kéjelgő kapcsolatától, nem is beszélve az asszony és a pap jégre tett szerelméről, nemcsak az a célja, hogy megőrizzük gondolkodói hidegvérünket a szenvedélyes szenvedések láttán, a hosszadalmas, „önélveboncoló” párbeszédek hallgatása közben. A sokat emlegetett V-effekt ezúttal szinte megduplázza a történetet. Nemcsak fölidézi a múltbeli drámát, de legalább akkora erővel játszatja a jelenbelit is. Az ismétlés egyben újrajátszás és tragikus lezárás. Az asszony kibeszéli magából a múltat, nyíltságával folyamatosan hozza a frászt a papara, aki a múltban sem vállalta érzelmeit, a jelenben meg hallani sem szeretne róluk. Az asszony foszlatja rég meghalt, alkoholista és nemi beteg férje nimbuszát, a pap meg a hallgatás fátylát borítaná minderre. A messziből tékozló fiúként megtérő gyermek pedig az anya lelkében, tudatában a jelenben éppen képződő legendát, a sajátját oszlatja el.

Maga is halálán van, ő is elherdálta az életét, nem alkotott semmit, ő is életével fizet a kéjekért, amelyeket odalenn délen, Párizsban élvezett.

Kiss Mari és Bajomi Nagy György izgalmasan jeleníti meg ezt a bonyolult kettőst. Mindkettőjüket racionális indíttatású leleplező szenvedély vezérli, de nem egyformán. Az anya csak a múltat vizslatja árgus szemekkel, a jelenben öncsaló módon szeretne kapaszkodót lelni. A fiú tudja, hogy nincs ilyen. Jogos végső kétségbeesésére mégis rátesz néhány lapát megjátszást. Kicsit riasztó is, ahogyan megfosztja a nézőt az együttérzés lehetőségétől. Szerémi Zoltán a pap jellemének két színét, igaz jóakaratát, lelkiismeretes ügybuzgalmát és elvi, mondhatni teológiailag megalapozott kétszínűségét remek egyensúlyban tartja. Trokán Péter ugyancsak nagyszerű a vén részeges, őszinte és mégis színlelt önváddal teli, szolgalelkűségével csaknem kérkedő vén csibész alakjában. Végig nem tudható, hogy nincs-e sötét hátsó szándéka a tengerészmenhellyel, amire pénzt gyűjt.

Mindeközben a rendező számára a főszerepet az ő lánya, a cseléd játssza, akinek a jövője minden lejátszott játszma tétje. Az ő sorsát szeretné elrendezi az apja is, a pap is, de főképp az anya, a tékozló fiú meg a megváltást várná tőle. Neki viszont eszébe sincs maradni, gondoskodva lenni, pláne megváltani. Menekül, mihelyt teheti. A városban szeretne élni, vállalva annak minden veszélyét, amelyekkel riogatják. Zsótér elénekelteti vele a Koldusopera songját a Vérszínű bárkáról, amely vele messzire száll. Miután ítélkezett. Fekete Linda nagy belső meggyőző erővel szemléleti ezt az elszánt, fegyelmezett, minden gesztusra, minden hangra ügyelő összeszedettséget, amivel a lány küzdelmét végig viszi. Súlyos, jelentős alakítás.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kulka János tanítja újra beszélni a sztrókon átesett Lang Györgyit

Az énekesnő erről a Klubrádió Ötös című műsorában beszélt Falusi Mariannak, akivel korábban együtt vezették a műsort – számolt be róla a Színház Online.
Klasszikus

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.
Zenés színház

Visszatérés a varázserdőbe – a Szentivánéji álom az Eiffel Műhelyházban

Január 28-tól újra látható az Opera műsorán Britten operája, a Szentivánéji álom. Az eredetileg operavizsgaként létrejött produkció csaknem hat év után kerül ismét színre.
Klasszikus

Mozart első műve

Mindenki tudja, hogy Wolfgang Amadeus Mozart csodagyerek volt, aki már egészen ifjú korában elbűvölte a zeneszerető közönséget. De melyik volt az ifjú komponista legelső darabja, és hány évesen alkotta meg?
Tánc

Élőben, a színpadon festenek majd a Feledi Project legújabb táncszínházi bemutatójában

Feledi János Csehov Sirályát állítja színpadra február 7-én a Nemzeti Táncszínházban. Az előadás érdekessége, hogy Bánki Ákos festőművész a teljes előadás alatt a színpadon fog festeni.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

Szent őrületben – a Szentivánéji álom a Budaörsi Latinovits Színház műsorán

A Szentivánéji álom egyike Shakespeare legőrültebb darabjainak, ami nem csekélység: Shakespeare és az őrület hosszú, cikkcakkos közös határral rendelkeznek. De, szemben a két őrület-tragédiával, a Macbeth-tel vagy a Lear királlyal, a Szentivánéji vígjáték-őrülete nem halálos, legalábbis látszatra nem az, illetve csak jóval később halunk majd bele, amikor már arra sem emlékszünk, hogy mibe is haltunk bele.
Színház interjú

„Nem kell mindenkinek egyformának lennie” – interjú Balázs Andreával

Január 28-án mutatja be a Karinthy Színház a Budapest Playhouse független produkciós műhellyel közösen, Iványi Árpád rendezésében Neil LaBute szatirikus komédiáját, melynek főszerepét Balázs Andrea alakítja. Az Olivier-díjra is jelölt FAT PIG (Kövér disznó) a mai társadalmat veszi górcső alá, és többek között azt a kérdést feszegeti, hogy milyen hatással vannak ránk a társadalmi elvárások. A színésznővel idealizálásról, testképzavarról és az előadás mély mondanivalójáról is beszélgettünk.
Színház ajánló

Önmegvalósítás kutyabőrben – monodráma Kafka nyomán a 3K-ban

Vadász Krisztina előadása a fizikai és a prózai színház nyelvén beszél az önmegvalósítás és önállóság nehézségeiről, a megerősítésekről, illetve azok hiányáról, szabadságról és az igazság fáradhatatlan kutatásáról. A monodráma február 18-tól látható a 3K Kulturális Központban.
Színház hír

Megszűnik a k2 Színház

A független színházi műhely tizenkét év után fejezi be működését – áll a társulat rövid közleményében.
Színház ajánló

Az eltűnt idő nyomába ered Hajduk Károly

Jancsó Júlia fordítása nyomán elevenedik meg Marcel Proust kultikus műve, Az eltűnt idő nyomában Fischer Iván Lakásszínházában, február 5-én.