Színház

A filozófus: Barokkos kikacsintás

2012.06.10. 07:32
Ajánlom
Még hogy elfelejtődnek régi magyar drámaíróink! Ennél régebbi magyar nyelvű színpadi vígjátékot nem is szedhetett volna elő a Katona József Színház. De A filozófus becsülendő vállalása és megvalósítása mögött vajon milyen színpadra állítási intenció húzódik?

Mert van az az ízes felvilágosodás kori magyar nyelv, amivel a mai egyszeri néző már nehezen és nem szívesen küzd meg, de legalábbis erősen koncentrálnia kell, hogy a párbeszédek lényegét kihámozza. Persze, csak ha van lényeg a hangulatos, instant filozofálgatáson túl. Ha pedig magától nem találja az úgynevezett lényeget, más irány híján, megpróbálna odaérteni valami aktuálisat.

Miközben egyes kortárs színházi alkotók régi nagy - vagy kevéssé nagy, méltán vagy méltatlanul elfeledett - magyar drámaíróink műveit kérik számon a színházi szakmán, talán nem teljesen a véletlen műve, hogy a most elővett darabnak kevés színpadi előzményét találjuk. Ha hozzávesszük, hogy a testőríró Bessenyei György 1777-ben soványka cselekménnyel és mérsékelt humorral megírt drámája még az eredeti nyelven is szól hozzánk, szinte zavarba ejtően bátor feladatként tekinthetünk Gothár Péter rendezésére.

Az inkább irodalomtörténeti, mint (dráma)irodalmi jelentőségű 18. századi szövegre ráadásul ízes tájszólást pakolnak minden szereplőnél, kivéve a Párméniót játszó Ötvös Andrást.  Az előadás pedig ennek a túlontúl cirádás szó- és mondatfűzésű nyelviség tengelye mentén szerveződik. Legfőbb színpadi tényezője - úgy előadói, mint befogadói oldalról - a közel két és fél évszázad nyelvi változásai és differenciája, és elsődleges humorforrása az ehhez járuló - mintegy a műveletlen, pallérozatlan elme jelölője - a vidéki dialektus. Ebből egy olyan szokatlanul sűrű, helyenként emészthetetlen drámai szöveg származik, melyből közben vajmi kevés cselekmény bontakozik ki, ugyanakkor nagy vállalásokat takar. A színészek láthatóan komoly kihívásként élik meg a helyes dikciót, amivel remekül meg is birkóznak, sőt, a megfelelő hangsúlyokkal sikeresen terelik az előadást az ironikus regiszterbe. A nyelvi irónia finom, mégis állandó jelenléte azonban többször mintha az egész darab nyelviségét, így az előadás egészét kezdené ki. Mert az csak az egyik része, hogy a tájszólás jelentősége bizony gyorsan kimerül, és zavaró nehézséggé válik, de ha a kacifántos barokk nyelv jellemzően a színpadról kikacsintás egyik eszköze, akkor ott motoszkál bennünk a kérdés, honnan a kikacsintás és leginkább miért? A választ a színpadi történések aligha adják meg.

A színészek a nyelvvel, s néha ruhákkal való birkózás közben igyekeznek egyéníteni figurájukat, már ha épp a nagy fecsegésdömping mögül sikerül rövid időre felvillanniuk. Ötvös András szalonélettől és felszínességtől megcsömörlött Párméniója magányában szenvedélyes tűzzel filozofál, míg a szintén könyvekben örömét lelő szerelmese, Tenki Réka Szidalisza cseppet túlzó visongással igyekszik közelebb jutni választottjához. Fullajtár Andrea gyönyörű pávajelmezben pompázik az anya szerepben mint kimért méhkirálynő, míg a fiát játszó egyetemista Tasnádi Bence és a Bereniszt alakító Kulcsár Viktória a modorosság és affektálás csimborasszói. A pödört bajszú parlagi nemes, Pontyi figurájában Kocsis Gergely kiabálja össze-vissza hiányos elméleteit. Pálmai Anna Ángyelikája mind közül a legjobban működő megformálás: lenyűgöző, apró lavírozással bújik ki és vissza szerepéből az igazán szerető férfiről és nőről szóló emlékezetes monológjai közben.

A Gothár Péter tervezte színpadkép geometrikus esztétikájában izgalmas részletek és ötletes jelmezek vonulnak fel. A kör alakú, fapadlós színpadot fadeszka háttér, a színpad elejét gyertyasor zárja. A magasban fehér, modern, szintén kör alakú hatalmas világítótest, felettük átlósan kifeszített zenei húrok, amik a színpadról felugorva pendíthetők meg. A padlóba különböző formációban folyton karókat vernek, amin fonállal játékosan összegabalyítják a teret: fonják a fonalat, egymás fonalát, a sors fonalát, vagy épp szó szerint behálózzák a másikat. Izsák Lili abroncsos harangruhái, a barokkos körmondatokhoz hasonlóan, szórakoztató kitérőkkel és mulatságos jelentéktelenségekkel vannak megtűzdelve: félrecsúszott póthajak, bajuszok, trükkösen mozgó szoknyák, kiálló műfogak, hajba tűzött póni, almába szúrt, kutya alakú cukornyalóka (cukher kopó) - amit a nagy zabálás jelenet után mindenki egyszerre ropogtat el - valamint a hátsókra szerelt, botban végződő hihetetlen ülőalkalmatosság. Ha pedig más nem, hát a nyelvvel összehangolt rafinált látvány és a nyelveinket elválasztó évszázados különbözőség gyönyörködtet.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Csak röpülnék – beszélgetés Bodnár Erikával

Gyerekként József Attila versei adtak neki hitet. Sírni mindig szégyellt, nevetni csak a főiskolán tanult meg. Legendás művészekkel dolgozott együtt és sohasem elégedett meg azzal, ami már bevált. Új utakat keresve próbált meg röpülni, mindig egyre feljebb, s gondolatban talán most is egyik híres szerepében szárnyal. Bodnár Erika – Jászai-díjas, érdemes és kiváló művész – már két éve nem lépett színpadra. Megtisztelő, hogy az otthonában beszélgethettünk vele.
Könyv

Elhunyt Kálmán C. György

Vasárnap hajnalban, hatvanhét éves korában elhunyt Kálmán C. György – tudatta a neves egyetemi tanár, irodalomtudós, kritikus, publicista féltestvére
Zenés színház

74 évesen elhunyt Edita Gruberová

A „Szlovák Fülemüle” becenéven is emlegetett, világhírű szoprán énekesnő halálhírét a család közlése alapján müncheni ügynöksége, a Hilbert Artists Management tette közzé.
Klasszikus

Egy legendás tanárra emlékezik a legifjabb generáció a Zeneakadémián

Varga Tibor hegedűművész-tanár emlékének szenteli október 18-i koncertjét a Pannon Filharmonikusok, melyen négy csodagyerek-hegedűművész is közreműködik.
Klasszikus

Még lehet jelentkezni a Hubay Jenő Hegedűversenyre

Október 22-ig várja a húszévesnél fiatalabb közép-európai hegedűművészek jelentkezését a Fesztivál Akadémia által szervezett Hubay Jenő Hegedűverseny

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház interjú

Hát miért ne legyek makacs? – beszélgetés Schneider Zoltánnal

1991 augusztusa, dúl a Délszláv háború, a berlini fal egy éve már leomlott, repedezik a Szovjetunió. Ezt az idillt robbantja fel a puccskísérlet. Gorbacsovék, elvágva a világtól, saját házuk foglyai. Mi zajlik bent, mi játszódik le legbelül a félelem napjaiban? A Rózsavölgyi Szalon Az elnök szabadsága című előadása kapcsán beszélgettünk a Gorbacsovot alakító Schneider Zoltánnal.
Színház ajánló

Felolvasó képzeletszínház Szamosi Zsófiával

Október 18-án láthatja a közönség a 6SZÍNben Tollár Mónika rendezését, a Janikovszky Éva azonos című regényéből készült A lemez két oldalát. A 2013 óta futó produkcióban ezen az estén Horváth Lili, Elek Ferenc és Simon Kornél partnere Szamosi Zsófia lesz.
Színház interjú

Csak röpülnék – beszélgetés Bodnár Erikával

Gyerekként József Attila versei adtak neki hitet. Sírni mindig szégyellt, nevetni csak a főiskolán tanult meg. Legendás művészekkel dolgozott együtt és sohasem elégedett meg azzal, ami már bevált. Új utakat keresve próbált meg röpülni, mindig egyre feljebb, s gondolatban talán most is egyik híres szerepében szárnyal. Bodnár Erika – Jászai-díjas, érdemes és kiváló művész – már két éve nem lépett színpadra. Megtisztelő, hogy az otthonában beszélgethettünk vele.
Színház interjú

„…megmaradhatnak az alapértékek, így a szellemiséget intézményesítjük…” – interjú Dr. Kucsera Tamás Gergellyel

Dr. Kucsera Tamás Gergely filozófus, eszmetörténésszel a Magyar Művészeti Akadémia főtitkárával, az MMA levelező tagjával a filozófiáról, az Akadémia feladatairól, céljairól és a pandémia okozta helyzetről beszélgettünk őszi akadémiai székfoglalója apropójából.
Színház játék

Miután a mama bedobta a bombát… – JÁTÉK!

Játsszon a Fidelióval, és legyen az Orlai Produkció vendége a Válaszfalak című előadás október 20-i, kőszínházi bemutatóján a Belvárosi Színházban. Szabó Máté rendezésének főszerepeiben Hernádi Judit és Kern András látható.