„Van elvonás és van hidegrázás és hátfájás és fogfájás és fejfájás és a lábad fáj és minden fáj, aztán van drogambulancia, van rivotril, van depridol, meg recept, meg altató, meg nyugtató, meg megnyugtató... És nincs pénz, nincs kocsi, nincs ruha, nincs nő, nincs nyár, nincs telefon, nincs lakás és nincs lélegzet, nincs pihenés, nincs megállás és nincs segítség, és nincs esély és nincs isten és sem ember,

Kovács Krisztián A gyáva című előadásban (Fotó/Forrás: Csokonai Nonprofit Kft.)

Egy fiatal fiú (Kovács Krisztián) mesél a gondolatairól, érzéseiről, a családjával lévő ellentmondásos kapcsolatáról, és arról, hogyan kezdett drogozni, s milyen kínlódások árán sikerült leszoknia. És egy apa (Scherer Péter), aki mindezt végignézi, hallgatja és éli. Zavarbaejtően személyes párbeszédek és belső monológok, humoros és keserű helyzetek az élet rendhagyó sorsfordulatai közé ékelve.

„Szándékunk szerint hátborzongatóan őszinte színpadi létezéssel kívánjuk egy kábítószer-függőségtől megszabadult fiatal világát bemutatni. Reményeink szerint a diákközönség számára az előadásban játszó színészek közvetlensége és az előadás személyes hangvétele egy

– mondták az alkotók a darab kapcsán.

Scherer Péter A gyáva című előadásban (Fotó/Forrás: Csokonai Nonprofit Kft.)

Az előadás szövegkönyve, a kábítószer-függőségükről valló emberek személyes dokumentumai, valamint az alkotók írásai alapján készült.

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Kovács Krisztián A gyáva című előadásban (Forrás: Csokonai Nonprofit Kft.)