Színház

A humanizmus megújítása

2017.02.09. 09:23
Ajánlom
Mit mond ma, a huszonegyedik század elején egy ősrégi, bibliai történet, az európai kultúra egyik alapmeséje? Az Örkény Színház csaknem ötórás, József és testvérei című előadásáról Zappe László írt.

Ha egy előadásról tudjuk, hogy csaknem öt órán át fog tartani, akkor vagy oda se megyünk, vagy különleges elvárásaink támadnak. A tartammal arányos tartalmat remélünk. Méghozzá kétféle értelemben is. Súlyos, nagy egészet, komoly mondandókat és nagyon sok apró, finom, élvezetes részletet. Az extra méret nemcsak mennyiségi kérdés, hanem meghatározó tartalmi és formai tényező is.

Ha Ascher Tamás rendez, az apró részletek minőségében biztosak lehetünk. Mindig is a kisrealizmus nagy mestere volt.

A tartalomhoz meg a nézőtér teljes felújítása előtt álló Örkény Színház új bemutatója, a József és testvérei esetében referenciaként ott van Thomas Mann hatalmas regénye, a színpadi adaptáció alapja. Más kérdés, hogy ez sem egészen egyszerű ügy. Gyerekkoromban feltétlen tisztelet, sőt hódolat övezte a nagy német írót, a Buddenbrook ház, Avarázshegy, a Tonio Kröger, a Mario és a varázsló és sok egyéb híres regény és novella alkotóját, no meg a fasizmussal szembeforduló német szellem megtestesülését. Aztán tekintélye kopni kezdett. Hatalmas műveltséggel párosuló finom iróniáját, áttetsző szellemességét, ragaszkodását a tiszta értelemhez, az európai kultúra nagy hagyományaihoz kezdték korszerűtlennek, a huszadik század második felében már túlhaladottnak érezni. Brutálisabb divatok jöttek, jobbról is, balról is lesajnálták a régi jó humanizmus magasztos, valahol a szellem magasságaiban lebegő eszményeit. Gáspár Ildikó és Ascher Tamás vállalkozása most akár rehabilitációnak is felfogható.

Más kérdés, hogy mit mond ma, a huszonegyedik század elején ez az ősrégi, bibliai történet, az európai kultúra egyik alapmeséje. Mi derül ki az újramesélésből, azon túl, hogy rendező és színészek, díszlet- és jelmeztervező, zeneszerző és világosító egyaránt bizonyíthatják, birtokában vannak annyira szakmájuk fogásainak, hogy képesek megküzdeni a nagy formával, azzal a különlegese feladattal, hogy a szokotthoz képest kétszeres időtartamra lekössék a nézőket, és meg is győzzék őket arról, hogy érdemes volt ennyi időt szánniuk egy színházi produkcióra.

Tehát képesek-e megmutatni, mi az a tartalmi többlet, amit a szokatlan méret nyújt?

Első pillantásra, csak a cselekményre bámulva, ez nem látszik túl soknak. A Biblia mostani felidézése is csak azt mondja el, hogy az élet végtelen változatosságban termi újra és újra a próbatételeket, a küzdelmeket, amelyek újabb és újabb próbákhoz és harcokhoz vezetnek. Akár Madách is eszünkbe juthatna, ha a szöveg és vele a szellem nem lenne sokkal könnyedebb, játékosabb, ironikusabb. József nem küzdő, célra törő vagy célt kereső hős, hanem inkább egy pikareszk regény bot csinálta központi szereplője, akit a véletlenek szükségszerűsége terel pályáján. Ő csak feltalálja magát – mindig, minden helyzetben. Éles elmével fordít mindent a maga javára. Amikor Potifár büntetésből a fáraó alá rendeli, ő a magasabb helyen nem a nagyobb veszélyt, hanem a nagyobb lehetőséget látja. És azt ki is aknázza, amikor adódik. Nemcsak okos, de bízik is okosságában, céltudatosan, értelmiségi öntudattal hasznosítja képességeit.

Gáspár Ildikó átirata remekül alkalmazza az önreflektáló technikát, a szereplők elbeszélők, narrátorok is, minduntalan kilépnek önmagukból, értelmezik cselekedeteiket, mondataikat. Az előadásnak minden mozzanatát áthatja az irónia. Kákonyi Árpád zenéjét éppúgy, mint Izsák Lili díszletét és Szlávik Júlia jelmezeit. Csupa derű a színpad. Még akkor is, amikor sötétlő, alkonyi kékség vonja be. Kis kunyhószerű fülke áll – és gyakran forog – a közepén. Játszanak benne, rajta, de leginkább körülötte. Idővel délszaki virágok nyílnak és hatalmas játékállatok jelennek meg, lerí róluk a látszatsúly, a műanyag könnyűsége. Mire József sorsának változatossága révén a gondolatok végső bölcsességhez jutnának, a látvány csupa tréfával szolgál.

A rengeteg szerepet rengeteg színész játssza. Sokan többet is, alkat szerint kiosztva. Tömegben meg bárki bárki lehet. József számos testvére közt nők is akadnak. Znamenák István egyszer törpeként, máskor börtönőrként fontoskodik, Tenki Réka ugyancsak kitűnő törpe, de főmarhamesterné is, Csuja Imre mindig tekintélyes fontos ember, akár Lábán, akár kereskedő, akár fősütőmester. Zsigmond Emőke a helyes lányok felelőse, Takács Nóra Diána a termetes asszonyságoké, Kókai Tünde a fontos szerepű legkisebb fiú, Benjámin, de szolgáló és varrónő is. Jéger Zsombor tolókocsiban, aranylabdával játszva idézi a régi fáraóábrázolásokat. Ficza István feketébe öltözött Kutyafejűként a zenekari árokból mesél némi sértett harapóssággal. Gálffi László bölcs vénként kellő gunyorral meséli a történetet, Patkós Márton gyermeki hévvel adja a fiatal Józsefet. Polgár Csaba felnőtt Józsefként sokkal többet tesz, mint hogy okosan és érzékenyen végigjátssza a hatalmas szerepet. Értelmező, gondolkodó magatartása a harmadik részben visszamenőleg is áthatja és összefogja az egész előadást. Az égi-éteri magasságokból leszállítja, föld- és emberközelivé teszi a bölcsességet, az emberséget, a humanizmust. Megújítja, korszerűnek, újra érvényesnek hiteti.

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

Tomboló sikert aratott Berlinben Eötvös Péter új operája

November 28-án este mutatta be a Berlini Állami Opera Eötvös Péter legújabb, Jon Fosse Trilógiája alapján készült operáját. A Sleepless Mundruczó Kornél rendezésében került színre.
Klasszikus

Itt a bejelentés, amitől minden Mozart-rajongó kibukik

A koronavírus járvány okozta gazdasági nehézségek nem kímélték Ausztria egyik ismert cégét, a Salzburg Schokoladét sem, amely többek között a Mozart-golyókat is gyártja. A grödigi székhelyű vállalat hétfőn jelentett fizetésképtelenséget – írta meg a Napi.hu.
Zenés színház

„A Diótörő mérföldkő egy balerina életében” – interjú Rotter Biankával

Rotter Bianka életét végigkísérte a Diótörő: az Operaház színpadán a darab csaknem összes gyerekszerepét eltáncolta, a Budapesti Operettszínházban pedig most a női főszereplő, Klára bőrébe bújik. A táncművészetis évekről, Klára hercegnőről és a jövőbeli terveiről beszélgettünk vele.
Vizuál

Újra látható a Moholy-Nagy Lászlóról szóló film az Urániában

Alysa Nahmias sokszorosan díjnyertes amerikai dokumentumfilmje a 125 éve született világhírű művész és tanár, Moholy-Nagy László életútját és örökségét mutatja be, azt az újító szellemű, a modern technikai lehetőségeket integráló művészi gondolkodást, amely máig inspirálja az alkotókat.
Vizuál

Rekordáron kelhet el Csontváry Titokzatos sziget című festménye

A magyar aukciók történetének legmagasabb kikiáltási áráról, 160 millió forintról indul december 19-én a Virág Judit Galéria karácsonyi árverésén Csontváry Kosztka Tivadar alkotása.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház interjú

Egy hónapra beköltözött a nagymamájához, előadást készített róla – interjú Göndör Lászlóval

Beköltözött a nagymamájához, aki 97 éves. Az unoka 35, és rendszeresen álmodott azzal, hogy lekési kettejük találkozását. Göndör László azt mondja, ritkán elégedett valamivel, de ezzel igen: a Nagymamával álmodtam című, STAFÉTA-pályázatos előadás december 5-én, 6-án, 8-án és a jövő évben is látható a Trafóban.
Színház ajánló

Hamletként áll színpadra Vecsei H. Miklós

December 3-án mutatja be a Kolozsvári Állami Magyar Színház Shakespeare egyik legnépszerűbb királydrámáját, a Hamletet, melynek címszerepében Vecsei H. Miklós látható.
Színház ajánló

Megkapó emberi történetek adventkor és az ünnepek után is a Bethlenben

Hangolódjon kamaradarabjainkkal az ünnepekre vagy lepje meg élményutalvánnyal szeretteit! Tordai Teri és Horváth Lili, Udvaros Dorottya és Földes Eszter, Igó Éva és Zoltán Áron, Vándor Éva és Szalai Ádám, Grisnik Petra és Gőz István, illetve Blaskó Péter és Szilágyi Ágota párosai várják élőben és az online térben is a közönséget a Bethlen Téri Színházban.
Színház interjú

Hogy lehet jól szeretni? – beszélgetés Járó Zsuzsával

Szakonyi Károly a hetvenes években írt, A hatodik napon című drámáját az író kilencvenedik születésnapja tiszteletére mutatta be a Rózsavölgyi Szalon. Az anya halála után magára maradt apa születésnapjára gyűlik össze ritkán látott családja. A Terézt alakító Járó Zsuzsával beszélgettünk próbafolyamatról, az előadásról, szerepekről és kiállásokról.
Színház ajánló

Mentális coming out a Pinceszínházban

November 30-án mutatja be a Pinceszínház Bodor Panna drámáját, A hisztérikát, amely a szerző-rendező személyes élményeiből táplálkozik. A személyiségzavar egy típusával diagnosztizált dramaturg ezzel az előadással szeretné felhívni a figyelmet a stigmatizálására.