Összegyűjtöttünk 10 érdekességet a 110 éve született drámaíró művéről:
1. Örkény István 1969-ben, a Tóték sikerét látva, a szolnoki Szigligeti Színháznak ígérte következő művét, ennek ellenére a Macskajátékot valószínűleg eredetileg mégsem oda, hanem a 25. Színház színpadára szánta.
2. A Tótékhoz hasonlóan a dráma alapja Örkény István kisregénye, amely önálló könyvként csak a színpadi bemutató után, 1972-ben jelent meg, a Magvető Kiadó gondozásában. Előtte a Jeruzsálem hercegnője című kötetben találkozhattak vele az olvasók.
3. A mű első színpadi átiratát Örkény „oratorikus jellegűnek” minősítette, és végül nem engedte, hogy műsorra tűzzék. Később felesége, Radnóti Zsuzsa dramaturg segített az átdolgozásban.
4. Az ősbemutatón Székely Gábor rendezésében volt látható a mű, és a nemzetközi színpadokon is nagy sikert aratott.
Örkény a brüsszeli vendégjátékot szerette a legjobban.
5. A Pesti Színházban Sulyok Mária, Simor Erzsi és Halász Judit vitte sikerre, 1977-ben Székely Gábor az ő főszereplésükkel készített a drámából tévéjátékot.
6. A történetet Makk Károly is feldolgozta 1972-ben, ő a kisregényt vette alapul a film készítésekor.
7. A darab egyben történelmi korkép is, az 1910-es évektől mutatja be a magyarországi viszonyokat, egészen az 1960-as évekig. A két idős nő alakjában a szerző két világrendet ütköztet: a szabad nyugatit és a kelet szocialista diktatúráját.
8. A tragikus hős „tejcsarnoki mérete” a korabeli magyar valóság abszurd világára utal.
9. Más Örkény-művekhez hasonlóan a szerző a Macskajátékban is mottóként használ egy vezérgondolatot, amely egyúttal a fiatalok és idősek életszemléletének ellentmondásaira is rávilágít: „Mindnyájan akarunk egymástól valamit. Csak az öregektől nem akar már senki semmit. De ha az öregek akarnak egymástól valamit, azon mi nevetünk.”
10. Arra a kérdésre, hogy milyen élményből született a Macskajáték, Örkény azt felelte:
Hogy milyen élményből? Semmilyenből. Kitaláltam. A képzeletemből.
Fejléckép: Örkény István (fotó: Szalay Zoltán / Fortepan)