A képzelet magyar valósága – 10 érdekesség a Macskajátékról

Összegyűjtöttünk 10 érdekességet a 110 éve született drámaíró művéről:

1. Örkény István 1969-ben, a Tóték sikerét látva, a szolnoki Szigligeti Színháznak ígérte következő művét, ennek ellenére a Macskajátékot valószínűleg eredetileg mégsem oda, hanem a 25. Színház színpadára szánta.

2. A Tótékhoz hasonlóan a dráma alapja Örkény István kisregénye, amely önálló könyvként csak a színpadi bemutató után, 1972-ben jelent meg, a Magvető Kiadó gondozásában. Előtte a Jeruzsálem hercegnője című kötetben találkozhattak vele az olvasók.

Örkény István és Radnóti Zsuzsa (Fotó/Forrás: petőfi irodalmi múzeum)

3. A mű első színpadi átiratát Örkény „oratorikus jellegűnek” minősítette, és végül nem engedte, hogy műsorra tűzzék. Később felesége, Radnóti Zsuzsa dramaturg segített az átdolgozásban.

4. Az ősbemutatón Székely Gábor rendezésében volt látható a mű, és a nemzetközi színpadokon is nagy sikert aratott.

5. A Pesti Színházban Sulyok Mária, Simor Erzsi és Halász Judit vitte sikerre, 1977-ben Székely Gábor az ő főszereplésükkel készített a drámából tévéjátékot.

6. A történetet Makk Károly is feldolgozta 1972-ben, ő a kisregényt vette alapul a film készítésekor.

jelenet a Pesti Színház Macskajátékából (Fotó/Forrás: orkenyistvan.hu)

7. A darab egyben történelmi korkép is, az 1910-es évektől mutatja be a magyarországi viszonyokat, egészen az 1960-as évekig. A két idős nő alakjában a szerző két világrendet ütköztet: a szabad nyugatit és a kelet szocialista diktatúráját.

9. Más Örkény-művekhez hasonlóan a szerző a Macskajátékban is mottóként használ egy vezérgondolatot, amely egyúttal a fiatalok és idősek életszemléletének ellentmondásaira is rávilágít: „Mindnyájan akarunk egymástól valamit. Csak az öregektől nem akar már senki semmit. De ha az öregek akarnak egymástól valamit, azon mi nevetünk.”

10. Arra a kérdésre, hogy milyen élményből született a Macskajáték, Örkény azt felelte:

Fejléckép: Örkény István (fotó: Szalay Zoltán / Fortepan)