Színház

A kibeszéletlen múlt mesélője - interjú Mohácsi Jánossal

2019.03.24. 09:50
Ajánlom
Testvérével, Mohácsi Istvánnal és Závada Pállal közösen vehette át február végén a Kortárs Magyar Dráma-díjat az Egy piaci nap rendezéséért, amely a II. világháború utáni kunmadarasi zsidóellenes pogromot dolgozza fel. Mohácsi Jánossal beszélgettünk.

Miért tartod ennyire fontosnak a kibeszéletlen történelmünk színrevitelét?

Az elhallgatott, kibeszéletlen történetek szerintem egész egyszerűen mérgezik a társadalmat, ráadásul azt is gondolom, hogy a nemtudás nagyon veszélyes, ezoterikus vizekre terelheti az embereket. Mint ahogy ezt látjuk is, teszem azt a politikai kampányokból, hogy mennyire könnyű a nemtudással manipulálni. Ez ellen szeretnék menni, mert

a tudás, a kibeszélés és a párbeszéd híve vagyok.

Sok minden járul még ehhez hozzá, például az, hogy alighanem ezt a színházi, drámai nyelvet elég jól beszéljük, legalábbis tűrhetően öntjük színpadi formába.

A saját színházi nyelv alatt azt érted, hogy szívesen rendezel tömegjeleneteket?

Kedvelem, ha sok emberrel dolgozhatok, a munkát magát és a végeredményt is, mert jóval gazdagabbá teheti az előadást. Nagyon jól esik amikor sokan vannak a színpadon és mindenkit a levegőben lehet tartani.

EgyPiaciNap14_VenerOrsolya-113110.jpg

Egy piaci nap (Fotó/Forrás: Véner Orsolya)

Hogyan válhat a színpadon elviselhetővé a sok szörnyűség?

Én nem elviselhetővé szeretném tenni a borzalmakat, hanem megélhetővé és átélhetővé.

Nagyon sok eszköze van ennek, meg szoktunk állapodni Isóval, a testvéremmel abban, hogy mi lesz az előadás legfontosabb nyelve. A Számodra helynél ez a humor volt. Különben egészen egyszerűen nem megy le a néző torkán az a naturális iszonyat, ami például Kamenyec-Podolszkijban történt. Ép ésszel felfoghatatlan és elviselhetetlen, és nemcsak a nézők, de az alkotók számára is. Volt olyan az Egy piaci nap próbái során, hogy Lovas Rozi azt mondta, egész egyszerűen nem tudja elképzelni azt a vegytiszta gyűlöletet, ami kirobban az emberekből. Márpedig a színészeknek ezt is fel kell kutatniuk magukban, hiszen ezért színészek. Nyilván a nézőkben is lehetnek ilyen gondolatok, holott a sorsok, a halottak, a számok elég egyértelműen beszélnek a rettenetről.

EgyPiaciNap04_VenerOrsolya-113108.jpg

Egy piaci nap (Fotó/Forrás: Véner Orsolya)

A humor mellett ezért fontos eszköz a zene is?

A zene rettenetesen jó színpadi és egyben dramaturgiai eszköz. Például az Egy piaci nap befejezését rendezhetném én ide-oda, ha nincs ott az a zene a végén, Kovács Márton zenéje, ami Magyarországról szól és annyira gyönyörűséges. Azt fejezi ki, amit nem lehet prózában megfogalmazni, talán még a tánc lehet ilyen, de ahhoz egyáltalán nem értek, csak messziről csodálom.

_DSC7022-153004.jpg

Mohácsi János (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

Ritkán nyúlsz Shakespeare-hez, de most A velencei kalmárt rendezed Miskolcon. Te választottad?

Béres Attila kért fel rá, ez a harmadik Shakespeare rendezésem.

Most azon dolgozunk, hogy radikálisan végigvigyük a darabon a mellékszereplőket, hogy ne csak hírnökök legyenek,

vagy mindenféle alabárdosok, akiknek semmi keresnivalójuk nincs a színpadon. Ezért hívom be őket olyan jelenetekbe is ahol eredetileg nem lennének ott. Ilyenkor aztán nagyon kell figyelnem rájuk, hiszen, ha sokan vannak a színpadon, könnyen beindul egy társaság.

Úgy láttam, hogy A velencei kalmár 18 éven felülieknek szól. Miért?

A színház ragaszkodik hozzá valamiért, csúnyán beszélnek benne, de nem különösebben. Nem káromkodnak annyit, mint például a szombathelyi Revizorban, ahol azért rontottuk úgy meg a nyelvet, mert teljesen áttettük a mába a darabot. Az mobiltelefonos, tabletes világban játszódik, amivel együtt jár a káromkodás. Általában a 18-as karika az explicit meztelenségnek szokott járni, vagy még az annál is vadabb dolgoknak. Én azt nem szeretem a színpadon, életemben egyszer alkalmaztam, a Csak egy szögben, de akkor, ott, nem találtam más formát – és nem tettem kötelezővé. Szóval nem tudom, hogy miért van ott a 18-as karika.

Sokfelé rendezel az országban, nagyjából állandó helyeken. Mi szerint válogatsz?

Aki felkér engem, annak igent mondok, nem szoktam sakkozni a színházigazgatókkal, és általában ugyanonnan hívnak. A jövő évadban két új helyre is megyek, Kecskemétre és Szegedre.

a__black_comedy_cds_9284-164827.jpg

Jelenet a Black Comedy c. előadásból (Fotó/Forrás: Kiss László / Vörösmarty Színház)

Székesfehérváron újra megrendezted a Black Comedy-t. Milyen változtatások születtek?

Ez a harmadik találkozásom a darabbal, Kaposváron rendeztem először, aztán kifejezetten bohózatot kért tőlem Jordán Tamás Szombathelyen, hát bedobtam neki. Szerettem azt az előadást, de talán még az is lehet, hogy a mostani székesfehérvári sikerült a legjobban.

A Black Comedy olyan bohózat, amihez a svájci óra pontossága nagyon kevésnek bizonyul, ebben atomóra-szerű pontossággal kell a színészekkel dolgozni

és abban a pillanatban, amikor egy másik színpadra kerül, ugyanazok a gegek már nem élnek meg. Mást kell kitalálni. Meg az is történt, hogy végre engedtem az öcsémnek, Isónak, hogy a kedvére húzzon a szövegből. Így jóval rövidebb lett, és azt hiszem, hogy ennek a darabnak ez az igazi hossza.

_DSC6832-152901.jpg

Mohácsi János interjút ad (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

Az előadás szerzői utasításra sötétben indul, hasonlóan A Dohány utcai seriff című rendezésedhez, amely teljes egészében sötétben játszódik. Szívesen dolgozol ezzel az eszközzel?

Természetesen, nagy örömmel. Akkora találmánya Schaffernek a sötétség és világosság megkeverése! Általában jól viseli a közönség is, bár Kaposváron egyszer le kellett állítanom egy diákbérletes előadást, mert olyan tűrhetetlen zajt csaptak a sötétben, most Székesfehérváron pedig a nyugdíjas bérlet közönsége kezdett el randalírozni, hogy meg kellett állítanom a főpróbát.

A sötét, ugyanolyan színpadi eszköz, mint a fény. Mindkettőt szeretem, de a sötéttel nem lehet úgy játszani. Vagy vaksötét van, vagy nincsen, mert a visszahúzott fény az nem sötétség. Bizonyos előadásoknál hisztizni is szoktam amiatt, hogy mindent kapcsoljanak le, még a jelzőfényeket, ügyelői monitorok fényeit is.

Mivel a színházat érzéki dolognak tartom, nem szeretem, ha a nézőnek az eszével kell gondolkodnia: gondolkodjon a szívével.

Ugyanakkor, ennek semmi köze nincs A Dohány utcai seriffhez. Az az előadás úgy született, hogy egy vizsgaelőadásra kértek fel még Kaposváron, méghozzá egy rádiójátékra, ami egyáltalán nem érdekelt. Erre találtam ki, hogy a színészeknek csak a hangjuk működjön. Igazából azt szerettem volna, hogy a nézők ne tudják emberhez kötni, hogy kinek a hangját hallják a színpadról.

Azt mondtad, hogy bárhol rendezel, ahova hívnak. Kaposvárra is visszamennél?

Azért mondhatok könnyűszerrel igent, mert erre semmi esély nincs. Egyébként azok miatt az emberek miatt, akik még a régiek közül ott vannak, bizony elmennék. 

 

Fejléckép: Mohácsi János (Fotó: Kaszás Tamás / Fidelio)

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Apukák, korhelyek, Alberich, gonosz vagy borvirágos pasik

Nem is igazi basszus, inkább bariton, mondja magáról. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a legjelentősebb operajátszó helyekre hívják. Pünkösdkor például Salzburgba, de az alábbi beszélgetéshez is Párizsba telefonáltunk. Márciusban A Mester és Margarita premierjén láthatjuk színpadon.
Klasszikus

A 94 éves Kurtág György Mozartot játszik – VIDEÓ

Feleségének, Mártának tett ígéretét teljesíti be azzal, hogy február 19-én előadja Mozart F-dúr szonátáját a BMC-ben.
Zenés színház

Vitray Tamás Händel-operában lép színpadra

Nem mindennapi operabemutatóval készül idei évadára a Szegedi Szabadtéri. Händel vígoperai jellegű művében, az Agrippinában Mester Viktória és Ludovik Kendi mellett Vitray Tamás is színpadra lép.
Klasszikus

Richter, Ojsztrah és Rosztropovics közös Beethoven-felvétele, ami borzalmasan sikerült

Maga Richter is azt mondta rá, nem hajlandó vállalni, de nem volt mit tenni, az EMI klasszikus zenei supergroup-ot álmodott magának.
Plusz

9,3 milliárd forintot kaptak tavaly a zeneszerzők

2019-ben több mint 17 ezer új dal született és közel 14 ezer magyar szerző részesült jogdíjból. Minden korábbinál több jutott a hazai alkotóknak, mint a külföldieknek: közel 5 milliárd Ft jogdíjat kaptak egy év alatt. Az Artisjus szerzői egyesület közzétette 2019-es zenepiaci statisztikáit.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Házastársi pingpong a Belvárosi Színházban

Stefan Vögel fordulatokban gazdag párkapcsolati vígjátéka Rába Roland rendezésében, Debreczeny Csaba, Szávai Viktória, Mészáros Máté és Járó Zsuzsa előadásában látható február 19-től.
Színház interjú

Ki milyen jövőt képzel el a Szabad Tér Színháznak? – Az aspiránsokat kérdeztük

Hárman adtak be pályázatot a Szabad Tér Színház vezetésére: Bán Teodóra jelenlegi ügyvezető mellett Benkő Nóra színművész és Somogyi Szilárd rendező. Lapunk megszólaltatta a három jelöltet.
Színház hír

Tom Stoppard utolsó színművét díjazza a PEN

Tom Stoppard brit színműírót is kitünteti márciusban a PEN America irodalmi és emberi jogi szervezet.
Színház hír

Benkő Nóra a Szabad Tér Színház harmadik pályázója

A Pesti Magyar Színház színművésze is beadta pályázatát a Szabad Tér Színház vezetésére.
Színház kritika

A vágy titokzatos trágya

Sötét. Sötét. Még mindig sötét. Alföldi Róbert rendező ilyen abszurdan mulatságosan még nem kezdett előadást. (Megjegyzés: A címben nincs elírás!)