Színház

A kibeszéletlen múlt mesélője - interjú Mohácsi Jánossal

2019.03.24. 09:50
Ajánlom
Testvérével, Mohácsi Istvánnal és Závada Pállal közösen vehette át február végén a Kortárs Magyar Dráma-díjat az Egy piaci nap rendezéséért, amely a II. világháború utáni kunmadarasi zsidóellenes pogromot dolgozza fel. Mohácsi Jánossal beszélgettünk.

Miért tartod ennyire fontosnak a kibeszéletlen történelmünk színrevitelét?

Az elhallgatott, kibeszéletlen történetek szerintem egész egyszerűen mérgezik a társadalmat, ráadásul azt is gondolom, hogy a nemtudás nagyon veszélyes, ezoterikus vizekre terelheti az embereket. Mint ahogy ezt látjuk is, teszem azt a politikai kampányokból, hogy mennyire könnyű a nemtudással manipulálni. Ez ellen szeretnék menni, mert

a tudás, a kibeszélés és a párbeszéd híve vagyok.

Sok minden járul még ehhez hozzá, például az, hogy alighanem ezt a színházi, drámai nyelvet elég jól beszéljük, legalábbis tűrhetően öntjük színpadi formába.

A saját színházi nyelv alatt azt érted, hogy szívesen rendezel tömegjeleneteket?

Kedvelem, ha sok emberrel dolgozhatok, a munkát magát és a végeredményt is, mert jóval gazdagabbá teheti az előadást. Nagyon jól esik amikor sokan vannak a színpadon és mindenkit a levegőben lehet tartani.

EgyPiaciNap14_VenerOrsolya-113110.jpg

Egy piaci nap (Fotó/Forrás: Véner Orsolya)

Hogyan válhat a színpadon elviselhetővé a sok szörnyűség?

Én nem elviselhetővé szeretném tenni a borzalmakat, hanem megélhetővé és átélhetővé.

Nagyon sok eszköze van ennek, meg szoktunk állapodni Isóval, a testvéremmel abban, hogy mi lesz az előadás legfontosabb nyelve. A Számodra helynél ez a humor volt. Különben egészen egyszerűen nem megy le a néző torkán az a naturális iszonyat, ami például Kamenyec-Podolszkijban történt. Ép ésszel felfoghatatlan és elviselhetetlen, és nemcsak a nézők, de az alkotók számára is. Volt olyan az Egy piaci nap próbái során, hogy Lovas Rozi azt mondta, egész egyszerűen nem tudja elképzelni azt a vegytiszta gyűlöletet, ami kirobban az emberekből. Márpedig a színészeknek ezt is fel kell kutatniuk magukban, hiszen ezért színészek. Nyilván a nézőkben is lehetnek ilyen gondolatok, holott a sorsok, a halottak, a számok elég egyértelműen beszélnek a rettenetről.

EgyPiaciNap04_VenerOrsolya-113108.jpg

Egy piaci nap (Fotó/Forrás: Véner Orsolya)

A humor mellett ezért fontos eszköz a zene is?

A zene rettenetesen jó színpadi és egyben dramaturgiai eszköz. Például az Egy piaci nap befejezését rendezhetném én ide-oda, ha nincs ott az a zene a végén, Kovács Márton zenéje, ami Magyarországról szól és annyira gyönyörűséges. Azt fejezi ki, amit nem lehet prózában megfogalmazni, talán még a tánc lehet ilyen, de ahhoz egyáltalán nem értek, csak messziről csodálom.

_DSC7022-153004.jpg

Mohácsi János (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

Ritkán nyúlsz Shakespeare-hez, de most A velencei kalmárt rendezed Miskolcon. Te választottad?

Béres Attila kért fel rá, ez a harmadik Shakespeare rendezésem.

Most azon dolgozunk, hogy radikálisan végigvigyük a darabon a mellékszereplőket, hogy ne csak hírnökök legyenek,

vagy mindenféle alabárdosok, akiknek semmi keresnivalójuk nincs a színpadon. Ezért hívom be őket olyan jelenetekbe is ahol eredetileg nem lennének ott. Ilyenkor aztán nagyon kell figyelnem rájuk, hiszen, ha sokan vannak a színpadon, könnyen beindul egy társaság.

Úgy láttam, hogy A velencei kalmár 18 éven felülieknek szól. Miért?

A színház ragaszkodik hozzá valamiért, csúnyán beszélnek benne, de nem különösebben. Nem káromkodnak annyit, mint például a szombathelyi Revizorban, ahol azért rontottuk úgy meg a nyelvet, mert teljesen áttettük a mába a darabot. Az mobiltelefonos, tabletes világban játszódik, amivel együtt jár a káromkodás. Általában a 18-as karika az explicit meztelenségnek szokott járni, vagy még az annál is vadabb dolgoknak. Én azt nem szeretem a színpadon, életemben egyszer alkalmaztam, a Csak egy szögben, de akkor, ott, nem találtam más formát – és nem tettem kötelezővé. Szóval nem tudom, hogy miért van ott a 18-as karika.

Sokfelé rendezel az országban, nagyjából állandó helyeken. Mi szerint válogatsz?

Aki felkér engem, annak igent mondok, nem szoktam sakkozni a színházigazgatókkal, és általában ugyanonnan hívnak. A jövő évadban két új helyre is megyek, Kecskemétre és Szegedre.

a__black_comedy_cds_9284-164827.jpg

Jelenet a Black Comedy c. előadásból (Fotó/Forrás: Kiss László / Vörösmarty Színház)

Székesfehérváron újra megrendezted a Black Comedy-t. Milyen változtatások születtek?

Ez a harmadik találkozásom a darabbal, Kaposváron rendeztem először, aztán kifejezetten bohózatot kért tőlem Jordán Tamás Szombathelyen, hát bedobtam neki. Szerettem azt az előadást, de talán még az is lehet, hogy a mostani székesfehérvári sikerült a legjobban.

A Black Comedy olyan bohózat, amihez a svájci óra pontossága nagyon kevésnek bizonyul, ebben atomóra-szerű pontossággal kell a színészekkel dolgozni

és abban a pillanatban, amikor egy másik színpadra kerül, ugyanazok a gegek már nem élnek meg. Mást kell kitalálni. Meg az is történt, hogy végre engedtem az öcsémnek, Isónak, hogy a kedvére húzzon a szövegből. Így jóval rövidebb lett, és azt hiszem, hogy ennek a darabnak ez az igazi hossza.

_DSC6832-152901.jpg

Mohácsi János interjút ad (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

Az előadás szerzői utasításra sötétben indul, hasonlóan A Dohány utcai seriff című rendezésedhez, amely teljes egészében sötétben játszódik. Szívesen dolgozol ezzel az eszközzel?

Természetesen, nagy örömmel. Akkora találmánya Schaffernek a sötétség és világosság megkeverése! Általában jól viseli a közönség is, bár Kaposváron egyszer le kellett állítanom egy diákbérletes előadást, mert olyan tűrhetetlen zajt csaptak a sötétben, most Székesfehérváron pedig a nyugdíjas bérlet közönsége kezdett el randalírozni, hogy meg kellett állítanom a főpróbát.

A sötét, ugyanolyan színpadi eszköz, mint a fény. Mindkettőt szeretem, de a sötéttel nem lehet úgy játszani. Vagy vaksötét van, vagy nincsen, mert a visszahúzott fény az nem sötétség. Bizonyos előadásoknál hisztizni is szoktam amiatt, hogy mindent kapcsoljanak le, még a jelzőfényeket, ügyelői monitorok fényeit is.

Mivel a színházat érzéki dolognak tartom, nem szeretem, ha a nézőnek az eszével kell gondolkodnia: gondolkodjon a szívével.

Ugyanakkor, ennek semmi köze nincs A Dohány utcai seriffhez. Az az előadás úgy született, hogy egy vizsgaelőadásra kértek fel még Kaposváron, méghozzá egy rádiójátékra, ami egyáltalán nem érdekelt. Erre találtam ki, hogy a színészeknek csak a hangjuk működjön. Igazából azt szerettem volna, hogy a nézők ne tudják emberhez kötni, hogy kinek a hangját hallják a színpadról.

Azt mondtad, hogy bárhol rendezel, ahova hívnak. Kaposvárra is visszamennél?

Azért mondhatok könnyűszerrel igent, mert erre semmi esély nincs. Egyébként azok miatt az emberek miatt, akik még a régiek közül ott vannak, bizony elmennék. 

 

Fejléckép: Mohácsi János (Fotó: Kaszás Tamás / Fidelio)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Öt mesterhegedűvel gazdagodott a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyéves keresést követően öt mesterhegedűre talált rá, amelyek még magasabb művészeti interpretációt tesznek lehetővé az együttes számára a jövőben. A zenekar soron következő tavaszi koncertjein már hallhatóak lesznek az új hangszerek.
Zenés színház

KVÍZ: Felismered a musicaleket az első mondatuk alapján?

Talán nem is gondolnánk, hogy az első jelenet mennyire meghatározhatja egy darab egészét: megadja a hangulatát, előrevetíti a cselekményt, még talán a végkifejletre is utal.
Vizuál

A bárányok hallgatnak – 6 érdekesség a 30 éves film kapcsán

Tényleg sosem pislog Hannibal Lecter? És miért jut eszembe a molylepkéről Salvador Dalí? Összeszedtünk néhány érdekes tényt a film kapcsán, amely nyomán a világ megismerte az egyik leghíresebb fiktív emberevőt, Hannibal Lectert.
Vizuál

Lidérc úr és a lelki karantén: Díjnyertes rövidfilmek online

Idén januárban a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál exkluzív online premierekkel lepi meg a rövidfilmek szerelmeseit. A limitált ideig látható válogatásban 4 magyar és 5 nemzetközi, díjnyertes alkotás látható a fesztivál Facebook-oldalán.
Tánc

Az Operaház külföldi balettművészei is Walesi bárdokat szavalnak

Orosz, kazah, moldvai, ukrán, belarusz és brit balettművész is szerepel abban az új videóban, amelyben Arany János jól ismert balladája hangzik el az Operaház balettosaitól A magyar kultúra napján.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

Téli rege – Online színházi közvetítés Kenneth Branagh és Judi Dench főszereplésével

Január 29-30-án otthonról nézhető színházi közvetítésben látható a kitűnő Shakespeare-interpretációi kapcsán világszerte elismert Kenneth Branagh színész-rendező önálló társulatának Téli rege produkciója.
Színház hír

Új színházi műfajokkal kísérletezik a Katona József Színház

Február közepétől új online sorozattal jelentkezik a Katona József Színház. A K:ortárs kísérletet tesz a színházi műfajok megújítására, egyszersmind céljául tűzte ki, hogy megismertesse a közönséggel a kortárs drámát.
Színház hír

Balázs Péter 14 év után távozik a Szolnoki Szigligeti Színház éléről

Nem pályázott újra Balázs Péter, a Szolnoki Szigligeti Színház jelenlegi igazgatója, így 14 év után új vezetője lesz az intézménynek. A Kossuth-díjas színész-rendező 2019-ben egyedüli indulóként kapott bizalmat a közgyűléstől, megbízatása 2021 júniusáig szól.
Színház hír

Íme az adakozók névsora, akik Gergye Krisztián-festménnyel gazdagodtak

10 független színházi dolgozót segít Gergye Krisztián nagyköveti kampánya.
Színház ajánló

A FESZ ma esti adománygyűjtő gáláján Gergye Krisztián új festményére is licitálhatunk

A független színházi dolgozók megsegítésére szervez online adománygyűjtő estet január 22-én 19.00 órától a Független Előadó-művészeti Szövetség.