Hedry Mária darabjának elsődleges forrása Klebelsberg Kunoné kitelepítésben írott, Életutunk című naplója volt, de éppoly körültekintően támaszkodik a tudományos kutatásokra is, mint a személyes élményekre, amelyek a napló lapjain áttetszenek, és kirajzolják egy egyre magányosabbá váló, a politikától idegenkedő nő belső vívódásait.
A mű által megismerhetjük egy kivételes, nagy formátumú politikus és a polgári származású asszony szerelmi házasságának mindennapjai mögött a 20. század ellentmondásokkal teli drámáját is, bemutatja a Monarchia szétesésétől Trianonig, az I. és II. világháborútól az azt követő kommunizmusig, a kitelepítésig a teljes nincstelenségbe taszított Sarolta megpróbáltatásait.
Petneházy Attila (Fotó/Forrás: Klebelsberg Kastély Kamaraszínház)
A darab nemcsak Botka Sarolta küzdelmes életét tárja a néző elé, hanem
Klebelsberg emberi karakterébe és munkásságába is bepillantást enged, bemutatja hazánk legnagyobb hatású kultuszminiszterének kivételes egyéniségét.
Botka Saroltát Majzik Edit kelti életre, a többi női szerepet Gajdó Delinke, a férfi szerepeket Petneházy Attila játssza. A látvány Libor Katalin munkája, a darabot Petneházy Attila rendezi, producere Szollár Péter, a Klebelsberg Kastély igazgatója.
Gajdó Delinke (Fotó/Forrás: Klebelsberg Kastély Kamaraszínház)
A darab ősbemutatóját június 14-én tartják a pesthidegkúti Klebelsberg Kastélyban, a Klebelsberg házaspár egykori otthonában, visszaidézve a házaspár életének itt töltött éveit, majd az özveggyé vált Sarolta kitelepítését, s az értékes könyvtár és épületegyüttes szétrombolását.
Fejléckép: Majzik Edit (fotó/forrás: Klebelsberg Kastély Kamaraszínház)
hírlevél
