A Kőszegi Várszínház a 40. ünnepi nyarát zárta. Több mint 8 ezren váltottak jegyet az előadásokra és nagyjából 10 ezren látogatták a nyári kőszegi eseményeket, ugyanis számos jubileumi program ingyenes volt. Ősztől pedig a Kőszegi Várszínház három produkcióját is felvették más színházak a repertoárjukra.
Szeptember 18-án a Szénakutyák – Képzeletbeli dokumentumjáték Weöres Sándor macskájáról a budapesti FÉM Arts & Caféban mutatkozik be: a darabot Göttinger Pál írta, ő is rendezte, Kálid Artúr játssza. A Vízkereszti Gritti – Őze Áron rendezésében – a dunaújvárosi Bartók Színházban folytatja sikersorozatát. A Verát – amelyet Grecsó Krisztián kultregényéből Grisnik Petra írt színpadra, ő is adja elő Göttinger Pál rendezésében – a Pinceszínház fogadja be késő ősztől.
Kálid Artúr a Szénakutyák című előadásban (Fotó/Forrás: Büki László / Kőszegi Várszínház)
Pócza Zoltán, a Kőszegi Várszínház igazgatója elmondta: „Rendkívül sikeres nyarat zártunk, teltházakkal játszottunk, és a közönség visszajelzései is megerősítettek bennünket abban, hogy a jubileumi évadunkban mindenki megtalálta a saját igényének megfelelő programot. Először rendeztük meg a Köz-Játék Színházi Fesztivált, amelyen főként kamaraelőadásokat mutattunk be, és már biztos, hogy folytatni szeretnénk jövőre is. Ugyanakkor már sokszor felvetődött bennünk, hogy bizonyos produkcióink tovább élhetnének máshol is, ne csak egynyári alkotások maradjanak. Most, 2022 őszétől egyszerre három előadásunk is folytatja az útját más színházaknál – köszönhetően a szakmai nyitottságoknak, kooperációknak. A Kőszegi Várszínház egyébként »mániás együttműködő«.
Hiszünk abban, hogy közösen többre megyünk,
és izgalmas, egyben inspiráló is más közösségekkel együtt gondolkodni. Szeretjük a kultúra ezen kis szövetségeit, és minden évben igyekszünk kiterjeszteni az együttműködéseink körét” – tette hozzá az igazgató, aki egyben a Szabadtéri Színházak Szövetségének elnöke is. Pócza megemlítette, hogy a szervezet 14 intézményének vezetői hamarosan összegzik 2022 nyarának szabadtéri tapasztalatait. Az már egyértelmű: számos helyen rekordszámú közönség fordult meg.
A Vízkereszti Gritti, avagy a bőrre menő játék – Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba írta a darabot a Kőszegi Várszínház felkérésére – a dunaújvárosi Bartók Színházzal közös produkcióban jött létre, Őze Áron rendezésében. Nyáron Kőszegen volt az ősbemutató, a dunaújvárosi premiert pedig nemrég tartották.
A Vera – amelyet Grecsó Krisztián kultregényéből Grisnik Petra adaptált színpadra, ő is játssza, Göttinger Pál rendezte – novembertől a Pinceszínházban látható, Sztarenki Pál igazgató örömmel emelte be a repertoárba.
A Szénakutyák – Képzeletbeli dokumentumjáték Weöres Sándor macskájáról című darabot a költő műveinek és élete dokumentumainak felhasználásával Göttinger Pál írta és rendezte, Kálid Artúr szereplésével. A budapesti premier szeptember 18-án lesz, a FÉM Arts & Caféban.
Kálid Artúr a Szénakutyák című előadásban (Fotó/Forrás: Büki László / Kőszegi Várszínház)
Nagy András PhD író, irodalmár, színháztörténész – aki segített a darab alapjául szolgáló anyag összeállításában – így ajánlja a Szénakutyák előadását: „Weöres Sándor verseit mindenki ismeri, gyerekkorunktól mondjuk és szeretjük őket – de
ismerjük-e az alkotót, a koravén gyereket, és az öregemberként is szinte gyermekien játékos kedvű költőt?
Tudunk-e az életét szegélyező örömökről, tragédiákról, megpróbáltatásokról és mámorokról? Göttinger Pál bravúrosan megkomponált monodrámájában ezek a titkok nem közvetlenül tárulnak fel, hanem annak a macskának a szemszögéből, aki – más és más alakban – leghűségesebb és legodaadóbb társaként kísérte végig a költőt, s akinek különleges karaktere ugyanolyan sok rejtéllyel mutatkozik meg, mint Weöresé. Mindezt Kálid Artúr virtuóz alakításában láthatja a közönség, aki egyszerre jelenik meg veszedelmes irodalomkritikusként, odaadó feleségként, tudálékos professzorként, haragos villamosvezetőként és persze öntörvényű macskaként – no meg ezernyi más szerepben, ahhoz hasonlóan, ahogy maga a költő is megannyi alakváltozatán keresztül vált a magyar irodalom egyik legnagyobb és legvarázslatosabb alkotójává.”
Göttinger Pál így fogalmaz a Szénakutyák színlapján Weöres Sándorról: „A kortársak visszaemlékezései ezer oldalakra rúgnak, de a csodagyereket felfedező nagy elődök, a tehetségtől letaglózott kortársak és a mindent skatulyázni akaró utókor sem tudta igazán, hogy mihez kezdjen az utolsó olyan magyar költővel, aki kérdés nélkül mindenkié. Akinek
bölcselete alázatra inti a legnagyobbakat is
– és akinek a verseit először tanulja meg fejből minden magyar gyerek. Akit meg sem karcolt a kor, amelyben élt, pedig végigélte és végigírta a XX. századot.”
Pócza Zoltán ugyanakkor kitért arra, hogy: „A Kőszegi Várszínház 2023 tavaszán szintén egy koprodukcióra készül a szombathelyi Mesebolt Bábszínházzal és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemmel közösen. A 2022/23-as évadban a gyerekszínházi bérletet mindenképpen fenntartjuk, és tervezünk emellett egy operabeavatót is középiskolásokkal. Abban is bízunk, hogy az idei nyári nagyszínpadi előadásunk, a Szentivánéji álom – Hegedűs D. Géza rendezésében – szintén tovább élhet; kaptunk már meghívásokat, tárgyalunk egyelőre. Az szinte bizonyos, hogy a Szabadtéri Színházak Találkozóján – amelyet jövőre a Kultkikötő balatoni helyszínein rendez meg a Szabadtéri Színházak Szövetsége a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programsorozat keretében – ismét bemutathatjuk a Szentivánéji álmot.”
Fejléckép: Kálid Artúr a Szénakutyák című előadásban (Fotó/Forrás:
hírlevél
