Színház

A köznapok bűnei

2017.04.25. 09:05
Ajánlom
Gothár Péter nem erősít rá a poénokra, a színészek csak annyit játszanak, amennyi a szövegben benne van. Azt viszont maradéktalanul – írja kritikusunk a Katonában látható Hóhérokról.

Martin MacDonagh népszerű szerző Pesten. Most a Katona József Színház új bemutatójával együtt öt darabja megy nálunk, és alighanem csak a véletlen műve, hogy éppen sehol sem játsszák A kriplit. Amikor az ír dráma John Millington Synge művével, A nyugati világ bajnokával fölbukkant Magyarországon – 1961-ben a Nemzeti mutatta be a Katonában, amely akkor a kamaraszínháza volt –, a színházi sajtó a két nép történelemének hasonlóságával, a gyarmati-félgyarmati múlttal igyekezett rokonszenvet támasztani a darab különös világa iránt, amely elég távol állt a földhöz ragadt realizmusban megrekedt hazai színjátszástól.

Hóhérok

Hóhérok (Fotó/Forrás: Puskel Zsolt / port.hu)

Amikor MacDonagh a  Leenane szépé vel 1997-ben eljutott hozzánk, a Vígszínház Házi Színpadára, már jócskán túl voltunk a színházi nyelvújítás sokkján, amelyet a kaposvári színház stílusforradalma indított el a hetvenes-nyolcvanas években. Brutális humorát, gáttalan gúnyolódását már nem kellett magyarázni. Másik darabja,  A kripli  témájánál fogva ugyan némely rendezőt a mozgássérültek iránti részvét okán érzelgősségre csábított, Gothár Péter rendezése a Radnótiban, 2001-ben, viszont éppen a könyörtelen karikírozásból adott emlékezetes leckét.

McDonagh ugyanis eléggé sokrétűen látja és ábrázolja a világot, ami a színházi rendezőket nem ritkán csábítja arra, hogy valamelyik réteget a többi rovására érvényesítsék. Ennek tudható be, hogy a Tháliában A nagy kézrablásból Radnai Márk rendezésében főképp a viccelődés jön elő, míg párnaemberből a Radnótiban, Szikszai Rémusz rendezésében a véres horror takarja el a szellemességet.

Fekete Ernő - Hóhérok

Fekete Ernő - Hóhérok (Fotó/Forrás: Puskel Zsolt / port.hu)

Új, két éve született műve, a Hóhérok különös darab a főképp Londonban működő, de korábban mindig Írországot megidéző szerző pályáján. Ezúttal Angliában, egy észak-angol kisvárosban játszódó történetet mesél el, amelynek napja is tudható, akkor törölték el Angliában a halálbüntetést. A helyszín meg különösen alkalmas a téma taglalására: egy kocsmában – amelynek tulajdonosa a helybeli hóhér – élik köznapi életüket a tulajdonos és családja, meg természetesen az elmaradhatatlan törzsvendégek. És ott lábatlankodik a helyi újság szerkesztője is, aki interjút szeretne kapni a nevezetes esemény alkalmából az addigi hóhértól, és meg is kapja. Ám betér egy idegen is, aki elég különösen viselkedik, szállást kér, aztán lemondja, aztán mégis elfoglalná a szobát, a kocsmáros kamasz lánya pedig, akit olykori hallgatagsága miatt dilisnek tartanak, eltűnik. A gyanú természetesen az idegenre terelődik, és mire az elkóborolt leány – aki mellesleg intézetbe zárt barátnőjét próbálta meglátogatni – előkerül, szabályosan föl is akasztják.

Gothár Péter rendezésében az előadás kérlelhetetlen tárgyszerűségével tűnik ki.
Hóhérok

Hóhérok (Fotó/Forrás: Puskel Zsolt / port.hu)

Nem erősít rá a poénokra, a színészek csak annyit játszanak, amennyi a szövegben benne van. Azt viszont maradéktalanul. Szóval a jellemrajz és a karikírozás egyensúlyban van. Fekete Ernő hóhér-kocsmárosa érzéketlen szakember akár az italmérésről, akár a kivégzések mennyiségéről és milyenségéről legyen szó. Szakmai öntudata van és féltékeny a konkurenciára, aki igazságtalan előnyhöz jutott azzal, hogy a háború alatt németeket végezhetett ki. Rezes Judit a felesége szerepében hisztire hajlamos vidéki asszony, inkább automatizmusok, mintsem érzések vagy jellem vezérlik. Jordán Adél játékában titokzatosan keveredik az ütődöttség a kamaszos rejtőzködéssel. Mészáros Béla főképp az alkoholtól, Bezerédi Zoltán inkább a született ostobaságtól ködös elméjű törzsvendég. Kocsis Gergely helybeli rendőre nem is lát az alkoholtól. Az idegent Tasnádi Bence játékos kedélyű különcnek, nem teljesen e világi, titokzatos vagy titokzatoskodó figurának játssza, lehet, hogy Londonból jött, lehet, hogy messzebbről, lehet, hogy van titka, de lehet, hogy csak megjátssza magát. Rokonszenves derűje mögött lappang valami, amitől erőszakos halála sem érezhető egészen valóságosnak.

Egy másik idegen Máté Gábor. Ő a kocsmába alkalmilag ellátogató konkurens hóhér szerepében mintaszerű epizódot mutat be. Ahogyan megszabadul esőkabátjától, majd az alatta lévő kabátoktól, köpenyektől, amelyeket szolgálatkészen húznak le a hely törzsvendégei, már mielőtt megszólalna, szinte megsemmisíti ellenfelét, a maga körében addig domináns kocsmáros hirtelen mintha ott se lenne. A belátogató kolléga magasabb szintű korlátoltságot képvisel. A darab és az előadás értelmezéséhez is fontos jelenet ez: helyükre teszi a dolgokat.

Bezerédi Zoltán - Hóhérok

Bezerédi Zoltán - Hóhérok (Fotó/Forrás: Puskel Zsolt / port.hu)

Gothár Péter díszlettervezőként is igyekszik helyére tenni a történetet, a darabot. Leporelló szerűen nyíló áttetsző műanyagfal helyettesíti a függönyt, mögötte zsúfolódik a kocsma és környezete, beleértve az emeleti lakrészt is, ahonnan hosszú gangon, majd lépcsőn érkezik a csaposi teendőket is ellátó asszony. Az ajtó magában áll, emelvényen a színpad közepe táján, nyomatékot ad az utcáról érkezőknek. Tihanyi Ildi ruháiról lerí a vidéki hétköznapok tompultsága.

A halálbüntetésről és annak eltörléséről valójában nem sok szó esik. Inkább a köznapok bűneiről szól az előadás.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Április 18-án búcsúztatják Eötvös Pétert

A megemlékezésre a Budapest Music Centerben kerül sor, délután négy órai kezdéssel. Az eseményen Kurtág György, Káel Csaba és Kovács Géza mond búcsúbeszédet.
Klasszikus

„A zenét nem interpretálni, hanem megtestesíteni kell” – interjú Barbara Hannigannel

A kanadai születésű szoprán határokat feszegető produkcióval érkezik a Müpába, április 10-én este, a Bartók Tavasz fellépőjeként. A közelgő előadás mellett a magyar kortárs zenéhez fűződő kapcsolatáról is beszélgettünk vele.
Színház

Telex: Szexuális zaklatás ügyében folyik vizsgálat az SZFE-n

A lap értesülései szerint az egyetemen belső vizsgálat indult, mivel egy osztályvezető férfitanár meg nem engedhető kommentárokkal illette a diáklányok külsejét, alakját. Cikkünk frissült az SZFE reakciójával!
Klasszikus

Szimfonikus zsenik koncertje a BFZ-vel és a sztárkarmester Paavo Järvivel

Paavo Järvi édesapja elismert észt karmester volt, egykori szovjet nyaralójukban a kis Paavo időnként összefutott Sosztakoviccsal, Rosztropoviccsal, Arvo Pärttel, Hacsaturjánnal, vagy Emil Gilelsszel.
Színház

Új elnököt választott a Színházi Dolgozók Szakszervezete

A színházi szakmák országosan reprezentatív szakszervezete, az idén 105 éves Színházi Dolgozók Szakszervezete jelentősen megújuláson esett át, miután az április 8-án megtartott tisztújító küldöttgyűlésen megválasztották az új országos ügyvezető elnökséget.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Telex: Szexuális zaklatás ügyében folyik vizsgálat az SZFE-n

A lap értesülései szerint az egyetemen belső vizsgálat indult, mivel egy osztályvezető férfitanár meg nem engedhető kommentárokkal illette a diáklányok külsejét, alakját. Cikkünk frissült az SZFE reakciójával!
Színház ajánló

A vég kezdete? – vérbeli házastársi dráma debütál a Rózsavölgyi Szalonban

Új bemutatóval ünnepli alapításának tizenkettedik évfordulóját a Rózsavölgyi Szalon. Kovács Patrícia és Schmied Zoltán főszereplésével, Dicső Dániel rendezésében mutatják be David Eldridge Bármit mondhatsz című darabját április 11-én.
Színház interjú

Nincs ideális pillanat – interjú Horváth Patríciával, a HATAN Társulat alapító tagjával

Horváth Patrícia férjével, Nyári Zoltán operaénekessel közösen két évvel ezelőtt indította el független magánszínházi formációját, a HATAN Társulatot. Az alapító páros női tagjával a színházcsinálás fenséges és kevésbé dicsőséges pillanatairól is beszélgettünk.
Színház hír

Új elnököt választott a Színházi Dolgozók Szakszervezete

A színházi szakmák országosan reprezentatív szakszervezete, az idén 105 éves Színházi Dolgozók Szakszervezete jelentősen megújuláson esett át, miután az április 8-án megtartott tisztújító küldöttgyűlésen megválasztották az új országos ügyvezető elnökséget.
Színház hír

A fiatal színházi generáció is bemutatkozhat a Szemle Plusz fesztiválon

Augusztus 24. és szeptember 13. között rendezik meg a Szemle Plusz programsorozatot, ahol idén először a színészképző iskolák is bemutatkozhatnak egy-egy vizsgaelőadással, hogy a következő generáció tehetségeit is felfedezhesse a budapesti közönség.