Színház

A KULT50 bemutatja: Alföldi Róbert

2017.10.13. 12:30
Ajánlom
Színházban direktben nem politizál, azonban társadalmi kérdéseket, jórészt a hatalom mikro- és makroközösségi természetét boncolgatja. Alföldi Róbert a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadvány ötvenes listáján az első név.

A 2017 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése:

Alföldi Róbert

Alföldi Róbert (Fotó/Forrás: Horváth Evelin Lina)

A Jászai Mari-díjas színész, rendező a Vígszínházban kezdte pályáját, volt tévéműsorokban műsorvezető és tehetségkutató reality zsűritagja, beszélgetett képernyős talkshow-kban és pódiumon, igazgatta a Bárka Színházat és a Nemzeti Színházat. 2013 óta szabadúszóként kapja a meghívásokat Magyarországon és külföldön egyaránt. Rendezőként mindig nagyon pontosan tudja, mit akar, színésznek, alkotó- és munkatársnak lazsálást, készületlenséget nem enged, színészként pedig abszolút alázatosan csinálja, amit kérnek tőle.

Rajongják – rengeteg közönségdíja van – és elutasítják.

Utóbbit jórészt olyanok, akik még soha nem vettek jegyet sem a színész, sem a rendező Alföldire. Ha megtették volna – bár módjuk nehezen lenne rá, hiszen szakmai elismeréstől nem mentes közönségsikerrel futnak a nevéhez fűződő produkciók –, valószínűleg ők maguk csodálkoztak volna rá az úgynevezett szerzői szándék és üzenet tiszteletének magas fokára. Arra, hogy tulajdonképp konzervatívnak mondható, és a lilának egyetlen színpadi árnyalatát sem ismeri. Szabadosságot – jobb híján nevezzük így azt, ami a test nedveihez és általában nem látható részeihez tartozik – leginkább bábbal, a komolyan nem vehető túlzófokkal az abszurditást hangsúlyozva enged meg magának.

„Szerintem az a mi legnagyobb problémánk, hogy

nem vagyunk hajlandóak látni a valóságot.

(...) Nálunk nincs valóság. Valami cyberlétben élünk” – fogalmazott az Indexnek. Ha a közéletről kérdezik, egyenesen válaszol. Csáki Judit  Alföldi színháza – Öt nemzeti év  című kötetében coming outolt, a 2015-ös Pride megnyitóbeszédét ő mondta.

Színházban direktben Alföldi nem politizál, az általa választott darabokkal azonban – függetlenül attól, hogy itthon vagy külföldön dolgozik –társadalmi kérdéseket, jórészt a hatalom mikro- és makroközösségi természetét boncolgatja. Egyenesen fogalmaz a színpadon is, mert „egyre fontosabb a kimondás, hogy végre ne rébuszokban beszéljünk” (Népszava, 2017). Rendezései nem helyi érdekűek, mert bennük jóval általánosabb, ha tetszik: egyszerre univerzálisabb és egyszerre egyénibb szintre emeli a témát, legyen az a homoszexualitás, gender- vagy menekültkérdés.

DSC1985

DSC1985 (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

Az elmúlt két évben dolgozott a bécsi Volkstheaterben (Háy Gyula: Tiszazug), a trieri Teatrierben (Bernstein–Kästner: Pán Péter), visszatért Szöulba, a Koreai Nemzeti Színházba (Shakespeare: Téli rege, Euripidész: Médeia) és Sankt Pöltenbe (Molière: Tartuffe). Az Armel Operafesztivál állandó rendezőjeként készítette a szegedi Varázsfuvolát – az előadás Londonba is meghívást kapott – és Eötvös Péter Senza sangue című darabjának bemutatóját az Avignoni Operában, a müncheni Bayerische Staatsoper stúdiójának növendékeivel pedig Benjamin Britten Albert Herringjét vitte színre.

Mindezek mellett itthon is rendezett jó néhány előadást, Budapesten többedik alkalommal a Radnóti Színházban (Shakespeare: Lear király, Wajdi Mouawad: Futótűz), a Budapest Bábszínházban (Molière: A képzelt beteg), a Kultúrbrigáddal (Ionesco: Makbett), csakúgy, mint a CAFé Budapest Kortárs Őszi Fesztiválra verbuvált szabadcsapattal (Marlowe: II. Edward), a szombathelyi Weöres Sándor Színházban; és csinált egyestés szuperprodukció-Passiót virágvasárnapra az Arénában. Színészként ezalatt mindössze két bemutatója volt: Norrison bankigazgató (Molnár Ferenc: Egy, kettő, három – Kultúrbrigád az Átriumban) és Higgins professzor (Lerner–Loewe: My Fair Lady – Centrál Színház).

A My Fair Lady-ben

A My Fair Lady-ben (Fotó/Forrás: Puskel Zsolt / Fidelio)

Utolsó állami díja a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 2007-ből. Azóta jórészt csak színházszakmai elismeréseket kapott.

A közeljövő rendezőként újabb szombathelyi munkát (Ben Jonson: Volpone), újabb Armel-produkciót (az egyik legizgalmasabb kortárs dalszerző, Rufus Wainwright Prima Donnája) és újabb Aréna-beli előadást (Bock–Harnick–Stein: Hegedűs a háztetőn) hoz. Az Átriumban Fassbinder-filmekből készül darab, színészként pedig a Szegedi Szabadtéri Játékokon a Vízkereszt egyik legizgalmasabb, tragikomikus karakterét, Malvoliót alakítja.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron megjelent a hazai médiapiac hiánypótló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunk bemutatja az összes beválogatott alkotót, valamint felvezet egy különleges kampányt, amelyről december elején rántjuk le a leplet.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, látogasson el valamely Libri könyvesboltba vagy rendelje meg online, ide kattintva!

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Budapest legmesésebb tetőteraszai

A Budapest100 csodája, hogy kinyitsz egy átlagos kaput a bulinegyed közepén és besétálsz egy 1800-as években épült ház ősfás udvarába. Vagy kijutsz egy tetőre és új perspektívát kapsz az egész városról. Galéria!
Vizuál

Nézd meg online Szabó Magda Pilátusát a IV. Hét Domb Filmfesztiválon!

A koronavírus-járvány miatt az interneten tekintheti meg a közönség hétfőtől a IV. Hét Domb Filmfesztivál döntős filmjeit, és a rendezvény történetében először szavazhat is a döntőbe jutott alkotásokra - közölték a fesztivál szervezői.
Színház

A két pápa – Magyarországon először a Rózsavölgyiben

Vecsei H. Miklós igazi színászlegendákkal állítja színpadra XVI. Benedek és Ferenc pápa különleges kapcsolatát.
Klasszikus

Elmarad a Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó hangversenye

Nem tartják meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szeptember 25-i koncertjét a Müpában, miután több tag kontaktusba került fertőzött személlyel.
Színház

Őrködjetek! – Léner Péter az SZFE-ügyről

Lapunkhoz eljuttatott levelében megszólalt az SZFE kapcsán a 84 éves Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas rendező, színigazgató, érdemes művész, akinek fia, Léner András is apja nyomdokaiba lépett: színész és rendező. A levelet változtatás nélkül közöljük!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház kult50

Két tüsszentés aranyat ér – Homonnai Katalin a Kult50-ben

Óvodás korában nagy küzdelmet folytatott apró társaival az Aranyat tüsszentő szamár szerepéért. Ennek a bizonyos szamárnak volt két, minden bizonnyal igen látványos tüsszentése. A kis Homonnai Katalin első szerepét ekkor nyerte el, úgy 5-6 évesen. A lehetőség és maga a szereplés is jó emléket hagyott benne, s talán kijelenthetjük: itt és így kezdődött minden.
Színház gyász

Elhunyt Michael Lonsdale, a Holdkelte című Bond-film főgonosza

A francia színész 89 éves volt, a magyar közönség egyebek között A rózsa neve, A sakál napja és a München című filmekből ismerhette.
Színház ajánló

A két pápa – Magyarországon először a Rózsavölgyiben

Vecsei H. Miklós igazi színászlegendákkal állítja színpadra XVI. Benedek és Ferenc pápa különleges kapcsolatát.
Színház

Őrködjetek! – Léner Péter az SZFE-ügyről

Lapunkhoz eljuttatott levelében megszólalt az SZFE kapcsán a 84 éves Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas rendező, színigazgató, érdemes művész, akinek fia, Léner András is apja nyomdokaiba lépett: színész és rendező. A levelet változtatás nélkül közöljük!
Színház hír

SZFE: a kuratórium pályázat nélkül nevezhet ki rektorhelyetteseket, akik az intézményt is vezethetik

"Kézi vezérlésre áll át a fenntartó, az SZFE eljárásokat indít" címmel adott ki közleményt a Színház- és Filmművészeti Egyetem miután egyoldalúan és visszamenőleg módosította a szervezeti és működési szabályzatot az új kuratórium, hogy ne kelljen pályázatot kiírni a rektorhelyettesek kinevezéséhez. Ráadásul lehetővé tették, hogy az ezt a pozíciót betöltők az intézményvezetői jogköröket is ellássák.