Színház

A KULT50 bemutatja: Alföldi Róbert

2017.10.13. 12:30
Ajánlom
Színházban direktben nem politizál, azonban társadalmi kérdéseket, jórészt a hatalom mikro- és makroközösségi természetét boncolgatja. Alföldi Róbert a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadvány ötvenes listáján az első név.

A 2017 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése:

Alföldi Róbert

Alföldi Róbert (Fotó/Forrás: Horváth Evelin Lina)

A Jászai Mari-díjas színész, rendező a Vígszínházban kezdte pályáját, volt tévéműsorokban műsorvezető és tehetségkutató reality zsűritagja, beszélgetett képernyős talkshow-kban és pódiumon, igazgatta a Bárka Színházat és a Nemzeti Színházat. 2013 óta szabadúszóként kapja a meghívásokat Magyarországon és külföldön egyaránt. Rendezőként mindig nagyon pontosan tudja, mit akar, színésznek, alkotó- és munkatársnak lazsálást, készületlenséget nem enged, színészként pedig abszolút alázatosan csinálja, amit kérnek tőle.

Rajongják – rengeteg közönségdíja van – és elutasítják.

Utóbbit jórészt olyanok, akik még soha nem vettek jegyet sem a színész, sem a rendező Alföldire. Ha megtették volna – bár módjuk nehezen lenne rá, hiszen szakmai elismeréstől nem mentes közönségsikerrel futnak a nevéhez fűződő produkciók –, valószínűleg ők maguk csodálkoztak volna rá az úgynevezett szerzői szándék és üzenet tiszteletének magas fokára. Arra, hogy tulajdonképp konzervatívnak mondható, és a lilának egyetlen színpadi árnyalatát sem ismeri. Szabadosságot – jobb híján nevezzük így azt, ami a test nedveihez és általában nem látható részeihez tartozik – leginkább bábbal, a komolyan nem vehető túlzófokkal az abszurditást hangsúlyozva enged meg magának.

„Szerintem az a mi legnagyobb problémánk, hogy

nem vagyunk hajlandóak látni a valóságot.

(...) Nálunk nincs valóság. Valami cyberlétben élünk” – fogalmazott az Indexnek. Ha a közéletről kérdezik, egyenesen válaszol. Csáki Judit  Alföldi színháza – Öt nemzeti év  című kötetében coming outolt, a 2015-ös Pride megnyitóbeszédét ő mondta.

Színházban direktben Alföldi nem politizál, az általa választott darabokkal azonban – függetlenül attól, hogy itthon vagy külföldön dolgozik –társadalmi kérdéseket, jórészt a hatalom mikro- és makroközösségi természetét boncolgatja. Egyenesen fogalmaz a színpadon is, mert „egyre fontosabb a kimondás, hogy végre ne rébuszokban beszéljünk” (Népszava, 2017). Rendezései nem helyi érdekűek, mert bennük jóval általánosabb, ha tetszik: egyszerre univerzálisabb és egyszerre egyénibb szintre emeli a témát, legyen az a homoszexualitás, gender- vagy menekültkérdés.

DSC1985

DSC1985 (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

Az elmúlt két évben dolgozott a bécsi Volkstheaterben (Háy Gyula: Tiszazug), a trieri Teatrierben (Bernstein–Kästner: Pán Péter), visszatért Szöulba, a Koreai Nemzeti Színházba (Shakespeare: Téli rege, Euripidész: Médeia) és Sankt Pöltenbe (Molière: Tartuffe). Az Armel Operafesztivál állandó rendezőjeként készítette a szegedi Varázsfuvolát – az előadás Londonba is meghívást kapott – és Eötvös Péter Senza sangue című darabjának bemutatóját az Avignoni Operában, a müncheni Bayerische Staatsoper stúdiójának növendékeivel pedig Benjamin Britten Albert Herringjét vitte színre.

Mindezek mellett itthon is rendezett jó néhány előadást, Budapesten többedik alkalommal a Radnóti Színházban (Shakespeare: Lear király, Wajdi Mouawad: Futótűz), a Budapest Bábszínházban (Molière: A képzelt beteg), a Kultúrbrigáddal (Ionesco: Makbett), csakúgy, mint a CAFé Budapest Kortárs Őszi Fesztiválra verbuvált szabadcsapattal (Marlowe: II. Edward), a szombathelyi Weöres Sándor Színházban; és csinált egyestés szuperprodukció-Passiót virágvasárnapra az Arénában. Színészként ezalatt mindössze két bemutatója volt: Norrison bankigazgató (Molnár Ferenc: Egy, kettő, három – Kultúrbrigád az Átriumban) és Higgins professzor (Lerner–Loewe: My Fair Lady – Centrál Színház).

A My Fair Lady-ben

A My Fair Lady-ben (Fotó/Forrás: Puskel Zsolt / Fidelio)

Utolsó állami díja a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 2007-ből. Azóta jórészt csak színházszakmai elismeréseket kapott.

A közeljövő rendezőként újabb szombathelyi munkát (Ben Jonson: Volpone), újabb Armel-produkciót (az egyik legizgalmasabb kortárs dalszerző, Rufus Wainwright Prima Donnája) és újabb Aréna-beli előadást (Bock–Harnick–Stein: Hegedűs a háztetőn) hoz. Az Átriumban Fassbinder-filmekből készül darab, színészként pedig a Szegedi Szabadtéri Játékokon a Vízkereszt egyik legizgalmasabb, tragikomikus karakterét, Malvoliót alakítja.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron megjelent a hazai médiapiac hiánypótló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunk bemutatja az összes beválogatott alkotót, valamint felvezet egy különleges kampányt, amelyről december elején rántjuk le a leplet.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, látogasson el valamely Libri könyvesboltba vagy rendelje meg online, ide kattintva!

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A balatonfüredi Anna-bál mítosza és a valóság

Szombaton 193. alkalommal rendezik meg a balatonfüredi Anna-bált, aminek névadó kisasszonyát lehet, hogy nem is Annának hívták.
Zenés színház

Csuha Lajos: „Még meg tudok mozdulni a színpadon”

Szíve a rockhoz, a musicalhez húzza, de magát és a közönséget is meg fogja lepni Csuha Lajos a Budavári Palotakoncereken augusztus elején. Rövid interjúnkban az előkészületekről kérdeztük, de az is kiderült, milyen új feladatok találták meg az Operettszínház záruló évadában a hetvenéves művészt.
Jazz/World

Egy életmű megünneplésének kihívásai

Az idén 85 éves Quincy Jones prominens társasággal ünnepelte a születésnapját a Papp László Budapest Sportarénában, az ő esetében azonban egy életműkoncert kivitelezése eleve problémás, a megvalósítás viszont a kényszerből leszállított elvárásokat is képes volt helyenként alulról súrolni.
Vizuál

Így látják a madarak az osztrák fővárost - VIDEÓ

Négy sas segítségével készítettek 360 fokos videót Bécsről. A madarak a Duna-toronyból és egy hőlégballonból indulva filmezték a várost.
Zenés színház

Fischl Mónika: „Vidám, színes kavalkád, sok humorral fűszerezve”

„A hazai operettjátszás koronázatlan királynője” – így mutatja be a Kult50 című kiadvány Fischl Mónikát – az emlékezetes Szilviát, Marica grófnőt, Glavári Hannát. Igazi primadonna alkat: hűvös, elérhetetlen és gyönyörűen énekel – a Palotakoncerteken is.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház lapszemle

Lázár Kati: Nekem a színház minden mást felülír

Lázár Kati színművésszel a köztévé egyik műsorában beszélgettek abból az alkalomból, hogy életműdíjat kapott. A Színházi Kritikusok Céhe részéről Nánay István méltatását idézzük.
Színház premier

2039-ben sem lesz könnyebb az élet

Négy generáció különös sorsát bemutató, kortárs családdráma kerül színpadra a Hatszín Teátrumban, tele bűnökkel, pokollá vált házasságokkal és egy elhallgatott örökséggel. A Majd, ha az eső eláll című előadás premierjét augusztus 10-én tartják.
Színház interjú

Fenyő Iván: „Úgy éreztem, hogy megszűnt az összetartás”

Idén folytatódik a „legendás” Máté-Horvai osztály előadássorozata a Jurányi Házban, amely most Fenyő Iván életével foglalkozik. Őt kérdezte a Jurányi Latte a főiskolás emlékeiről, illetve arról, miért szállt ki az AlkalMáté Trupp-ból, és vajon játszik-e majd a róla szóló előadásban.
Színház lázár kati

Lázár Katinak ítélték a színikritikusok az idei életműdíjat

A Színházi Kritikusok Céhe nyolcadik alkalommal ismer el életműdíjjal a színházművészet bármely területén kiemelkedőt alkotó, 65 év feletti művészt.
Színház Radioaktív

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.