Színház

A KULT50 bemutatja: Alföldi Róbert

2017.10.13. 12:30
Ajánlom
Színházban direktben nem politizál, azonban társadalmi kérdéseket, jórészt a hatalom mikro- és makroközösségi természetét boncolgatja. Alföldi Róbert a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadvány ötvenes listáján az első név.

A 2017 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése:

Alföldi Róbert

Alföldi Róbert (Fotó/Forrás: Horváth Evelin Lina)

A Jászai Mari-díjas színész, rendező a Vígszínházban kezdte pályáját, volt tévéműsorokban műsorvezető és tehetségkutató reality zsűritagja, beszélgetett képernyős talkshow-kban és pódiumon, igazgatta a Bárka Színházat és a Nemzeti Színházat. 2013 óta szabadúszóként kapja a meghívásokat Magyarországon és külföldön egyaránt. Rendezőként mindig nagyon pontosan tudja, mit akar, színésznek, alkotó- és munkatársnak lazsálást, készületlenséget nem enged, színészként pedig abszolút alázatosan csinálja, amit kérnek tőle.

Rajongják – rengeteg közönségdíja van – és elutasítják.

Utóbbit jórészt olyanok, akik még soha nem vettek jegyet sem a színész, sem a rendező Alföldire. Ha megtették volna – bár módjuk nehezen lenne rá, hiszen szakmai elismeréstől nem mentes közönségsikerrel futnak a nevéhez fűződő produkciók –, valószínűleg ők maguk csodálkoztak volna rá az úgynevezett szerzői szándék és üzenet tiszteletének magas fokára. Arra, hogy tulajdonképp konzervatívnak mondható, és a lilának egyetlen színpadi árnyalatát sem ismeri. Szabadosságot – jobb híján nevezzük így azt, ami a test nedveihez és általában nem látható részeihez tartozik – leginkább bábbal, a komolyan nem vehető túlzófokkal az abszurditást hangsúlyozva enged meg magának.

„Szerintem az a mi legnagyobb problémánk, hogy

nem vagyunk hajlandóak látni a valóságot.

(...) Nálunk nincs valóság. Valami cyberlétben élünk” – fogalmazott az Indexnek. Ha a közéletről kérdezik, egyenesen válaszol. Csáki Judit  Alföldi színháza – Öt nemzeti év  című kötetében coming outolt, a 2015-ös Pride megnyitóbeszédét ő mondta.

Színházban direktben Alföldi nem politizál, az általa választott darabokkal azonban – függetlenül attól, hogy itthon vagy külföldön dolgozik –társadalmi kérdéseket, jórészt a hatalom mikro- és makroközösségi természetét boncolgatja. Egyenesen fogalmaz a színpadon is, mert „egyre fontosabb a kimondás, hogy végre ne rébuszokban beszéljünk” (Népszava, 2017). Rendezései nem helyi érdekűek, mert bennük jóval általánosabb, ha tetszik: egyszerre univerzálisabb és egyszerre egyénibb szintre emeli a témát, legyen az a homoszexualitás, gender- vagy menekültkérdés.

DSC1985

DSC1985 (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

Az elmúlt két évben dolgozott a bécsi Volkstheaterben (Háy Gyula: Tiszazug), a trieri Teatrierben (Bernstein–Kästner: Pán Péter), visszatért Szöulba, a Koreai Nemzeti Színházba (Shakespeare: Téli rege, Euripidész: Médeia) és Sankt Pöltenbe (Molière: Tartuffe). Az Armel Operafesztivál állandó rendezőjeként készítette a szegedi Varázsfuvolát – az előadás Londonba is meghívást kapott – és Eötvös Péter Senza sangue című darabjának bemutatóját az Avignoni Operában, a müncheni Bayerische Staatsoper stúdiójának növendékeivel pedig Benjamin Britten Albert Herringjét vitte színre.

Mindezek mellett itthon is rendezett jó néhány előadást, Budapesten többedik alkalommal a Radnóti Színházban (Shakespeare: Lear király, Wajdi Mouawad: Futótűz), a Budapest Bábszínházban (Molière: A képzelt beteg), a Kultúrbrigáddal (Ionesco: Makbett), csakúgy, mint a CAFé Budapest Kortárs Őszi Fesztiválra verbuvált szabadcsapattal (Marlowe: II. Edward), a szombathelyi Weöres Sándor Színházban; és csinált egyestés szuperprodukció-Passiót virágvasárnapra az Arénában. Színészként ezalatt mindössze két bemutatója volt: Norrison bankigazgató (Molnár Ferenc: Egy, kettő, három – Kultúrbrigád az Átriumban) és Higgins professzor (Lerner–Loewe: My Fair Lady – Centrál Színház).

A My Fair Lady-ben

A My Fair Lady-ben (Fotó/Forrás: Puskel Zsolt / Fidelio)

Utolsó állami díja a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 2007-ből. Azóta jórészt csak színházszakmai elismeréseket kapott.

A közeljövő rendezőként újabb szombathelyi munkát (Ben Jonson: Volpone), újabb Armel-produkciót (az egyik legizgalmasabb kortárs dalszerző, Rufus Wainwright Prima Donnája) és újabb Aréna-beli előadást (Bock–Harnick–Stein: Hegedűs a háztetőn) hoz. Az Átriumban Fassbinder-filmekből készül darab, színészként pedig a Szegedi Szabadtéri Játékokon a Vízkereszt egyik legizgalmasabb, tragikomikus karakterét, Malvoliót alakítja.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron megjelent a hazai médiapiac hiánypótló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunk bemutatja az összes beválogatott alkotót, valamint felvezet egy különleges kampányt, amelyről december elején rántjuk le a leplet.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, látogasson el valamely Libri könyvesboltba vagy rendelje meg online, ide kattintva!

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

Elhunyt Wilheim András zenetörténész

Január 20-án, hetvenhárom éves korában elhunyt Wilheim András, a 20. századi zene szakértője – tette közzé a Editio Musica Budapest.
Vizuál

„A traumatizált ember nem tud meggyőző lenni” – új magyar film az erőszak hatásáról

Aktuális és fontos kérdéseket feszeget Lőrincz Nándor és Nagy Bálint első játékfilmje, a Legjobb tudomásom szerint. Az év vége meglepetésfilmje a szexuális bántalmazás hatásait állítja középpontba – rendhagyó módon nem az áldozat, hanem annak férje szemszögéből. Interjú az alkotókkal.
Klasszikus

Kulcsok a hétvégi Richard Strauss-maratonhoz

A 20. század egyik legnépszerűbb zeneszerzője, Richard Strauss bőségesen merített a mitológia és az irodalom legfontosabb történeteiből. Kik is voltak azok a személyek, valós és kitalált alakok, akik a komponista legnépszerűbb műveit ihlették? Kislexikonunk a Müpa hétvégi Richard Strauss-maratonjához is vezérfonalul szolgálhat.
Vizuál

Szombat estig szabadon nézhető a Serge Gainsbourg-ról készült életrajzi film

Joann Sfar 2010-es filmje Serge Gainsbourg, a minden ízében rendhagyó és polgárpukkasztó művész, énekes, dalszerző, költő, filmrendező életútját eleveníti fel. A sok-sok zenei betéttel és letagadhatatlanul franciás hangulattal készült alkotás január 22-ig látható a Médiaklikk.hu oldalán.
Zenés színház

59 éves korában elhunyt Rafael Rojas tenor

A mexikói operaénekes több évadon át a Stefano Poda-féle Otellóban énekelt címszerepet a Magyar Állami Operaházban, ezt megelőzően pedig a Simándy100 gálát mentette meg a beugrásával Jonas Kaufmann helyett. Halálhírét az Opera közölte.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház kritika

Csalók és megcsaltak játszmája

Életünk illúziókra épül: próbáljuk a jó oldalunkat mutatni az emberek előtt, sikeresnek látszani, szépnek, okosnak és gazdagnak tűnni. Néhány embernek mindez valóban sikerül, mások egy hamis valóság mögé bújva élik mindennapjaikat. „Korunk cégvezetője”, Háy János darabjának főszereplője is ilyen. A legjobbat akarja, és minél többet markol, annál jobban szétesik az addig megszokott világa.
Színház videó

Színészek kampányolnak a választás tisztaságáért

Az Unhack Democracy kezdeményezésére több színész is csatlakozott a választások tisztaságát elősegítő kampányhoz – írja a 444.
Színház ajánló

Átkosan buja színmű a Bartók Színházban

Január 22-én mutatja be a dunaújvárosi Bartók Színház Frank Wedekind gyermektragédiáját, A tavasz ébredését, melyből Szász Hanna és Ivanics Tamás készített új színpadi adaptációt.
Színház hír

Új elnökséget választott a Színházi Kritikusok Céhe

Puskás Panni és Kovács Bálint társelnökségével folytatják a működést, az új vezetők mandátuma 2025-ig szól.
Színház kritika

Nincs lezárva – kritika Az ember tragédiája 2.0-ról

Ilyet még nem láttunk. Éva a Titanic első tisztjével, Ádám a nagyváradi gettóban, Lucifer a spanyol kommunista párt főtitkáraként. Aztán mindhárman fennakadnak egy csendes-óceáni szemétszigeten. Négy kortárs író variációja Az ember tragédiájára.