Színház

A KULT50 bemutatja: Benedek Mari

2017.10.17. 11:44
Ajánlom
Mesterekről nem beszél, de pályája alakulásában megkerülhetetlen Zsótér Sándor hatása, akit a közkeletű vélekedéssel ellentétben nem ő öltöztet. Benedek Mari jelmeztervező portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

A 2017 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése:

benedek-mari-A40A3454

benedek-mari-A40A3454 (Fotó/Forrás: Szecsi Istvan)

A 2017. április-májusban Magyarországon repertoárszerűen műsoron levő színházi előadások közül harmincnál is több színlapján találkozunk Benedek Mari nevével. Elképesztő szám, e tekintetben valószínűleg kevesen versenyezhetnek vele. Sok műfajú tervező. Alig százfős terekben és az ország legnagyobb színpadain, prózai zenés és fizikai/táncszínházi előadásokban, kőszínházi és független produkciókban egyaránt közreműködik, sőt filmvászonra is jutnak a jelmezeiből. Hordják ruháit Shakespeare-, Csehov- és Brecht-hősök, Pintér Béla kortárs magyar karakterei és színes, szélesvásznú családi előadások szereplői.

A színházi családból származó – édesapja rendező, édesanyja színésznő –, Moszkvában és Budapesten tanult Jászai Mari-díjas jelmeztervező munkáit fesztiváldíjakkal és Színikritikusok Díjával is több alkalommal ismerték el. Hosszú évek óta állandó alkotótársa a már említett Pintér Béla mellett Horváth Csabának, Zsótér Sándornak, gyakran dolgozik Balázs Zoltánnal, és rendre ő tervezte a jelmezeket Kovalik Balázs magyarországi rendezéseiben.

A titok a jelmez műfajában nem csupán a részletekben, de az összképben is rejlik,

abban, ahogyan szellemi és fizikai értelemben is dialógusba lép egymással a szöveg, a tér és a ruha, ahogyan a különböző textúrák egymással szervesülnek, vagy épp ellenkezőleg: a néző számára azonnal érezhető feszültséget generálnak. „A jelmez egy anyag arra, hogy az előadással valamit elmondjunk. A ruha az előadás egy része, egy felület, mely jelentéssel bír, ugyanúgy, ahogy a díszlet, a rendezés.

Nem kell, hogy mindig szép legyen,

legyen inkább jó, értelmes vagy érzéki, vagy szórakoztató, vagy borzongató, vagy mutassa meg az embert a maga egyediségében, szépségében vagy akár csúnyaságában” – foglalta össze a Criticai Lapoknak munkájának lényegét, azt, ahogyan a ruhák esszenciálisan járulnak hozzá a színpadi jelentéshez.

Fidelio - Magyar Állami Operaház, rendezte: Kovalik Balázs

Fidelio - Magyar Állami Operaház, rendezte: Kovalik Balázs (Fotó/Forrás: Éder Vera / Magyar Állami Operaház)

Miközben a karakterépítéshez, az adott figura jellemzéséhez a ruha elengedhetetlen, a jelmez a viselője nélkül mit sem ér, csupán vállfán lógó textília, testtel és lélekkel a színész tölti meg. A tervezésnél az előadás gondolati síkja és vizuális világa mellett a színpadra lépők alkatát is figyelembe kell vennie, így aztán egy jó jelmeztervezőnek nem csupán a művészet- és drámatörténethez vagy az anyagokhoz, de a pszichológiához is kell értenie. „Időbe telt megtanulnom a színészekkel való kommunikációt. Például hogy amikor a terveket készítem, akkor a színészeket kicsit idealizáltan rajzoljam le, és úgy mutassam meg nekik. Fontos foglalkozni a lelkükkel is.” (Revizor Online, 2016)

Állandó alkotótársakkal dolgozik,

az évek óta tartó közös munka közös nyelvet, a külső szemlélő által azonnal felismerhető világot alakított ki,

amely leginkább a játékosság és a meglepetés fogalmakkal írható körül. Absztrahált és rögvalóságos ruháiban is gyakran használ különleges anyagokat, extrém színű, mintájú darabokat, Horváth Csaba fizikai színházi produkcióiban pedig szívesen mutatja meg a testeket és a feszülő izmokat. A kétezres évek első évtizedében széles színpaletta és az infantilizmust pozitív értelemben használó humor jellemezték ruháit, az utóbbi években viszont, különösen a Zsótérral való munkák során gyakran nyúlik vissza a hatvanas-hetvenes évek divatjához. „Az volt a gyerekkorom – indokolta egy interjúban a választását. – Volt az a csúnyaság, ami ma már igazi szépség” – állítja kontrasztba szinte világnézetileg a múltat és a jelent a Revizornak adott interjúban.

Arturo Ui feltartóztatható felemelkedése - Örkény Színház, rendezte: Zsótér Sándor

Arturo Ui feltartóztatható felemelkedése - Örkény Színház, rendezte: Zsótér Sándor (Fotó/Forrás: SzoFi / Fidelio)

Mesterekről nem beszél, de pályája alakulásában Zsótér Sándor hatása megkerülhetetlen. Találkozásuk, közös munkájuk egymásra és önmagára találást jelentett. (A közkeletű vélekedéssel ellentétben azonban nem ő öltözteti a rendezőt.) Néhány éve szinte vallomásosan fogalmazta ezt meg: „Lehet, hogy érzékenysége segített önmagam felszínre jutásában. Valószínűleg volt bennem valami hiányérzet, meg éreztem magamban valami többre vágyást, ami addig nem tudott kibontakozni.” (Criticai Lapok, 2011)

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron megjelent a hazai médiapiac hiánypótló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunk bemutatja az összes beválogatott alkotót, valamint felvezet egy különleges kampányt, amelyről december elején rántjuk le a leplet.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, látogasson el valamely Libri könyvesboltba vagy rendelje meg online, ide kattintva!

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elmezavara miatt nem ítélik el a zongoraművész volt feleségét, aki megölte két gyermeküket

 Egy texasi bíró hétfőn elmezavara miatt nem találta bűnösnek két kislányuk meggyilkolásában Vagyim Holodenko ukrán zongoraművész volt feleségét.
Vizuál

Így áll most a Liget-projekt – galéria

Töprengett mostanában azon, hogy haladhat a munka a Városligetben és a múzeumokban? Képek és átadási időpontok a cikkben.
Zenés színház

Laki Péter: „Ez nem hagyományos gála”

A fiatal táncos komikus igazi showman, és karizmatikus színpadi jelenlétét a Budavári Palotakoncerteken is kamatoztatja: Kerényi Miklós Mátéval együtt látják el a házigazda feladatát.
Zenés színház

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.
Klasszikus

Bolhás kutyus vette el a színpadot a hegedűművész Quentin Tarantinótól

A szégyentelen Blöki dörgölőzött, hempergőzött, vakarózott, és a füle botját sem mozdította a zenére. Most ez a szakasza van az évnek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház Radioaktív

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Színház interjú

Gyerekek tragédiája – valóságos túszdráma, színházi köntösben

2004-ben a beszláni I. számú iskolát terroristák rohanták le, ezernél is több embert ejtve túszul. A holland Carly Wijs Mi és Ők című kamaradarabja ezen elbeszélhetetlen napok emlékéről szól.
Színház hírek

Ők a Színikritikusok díja várományosai

A Színházi Kritikusok Céhe 39. alkalommal adja át az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeinek járó elismerést szeptemberben.
Színház magyar színház

Az Operettszínház és a Magyar Színház vezetésére írtak ki pályázatot

A kiírások szerint mindkét pályázat nyertese 2019. február 1-jétől öt évig töltheti be a vezetői pozíciót.
Színház etikett

Focimeccset néztek telefonon egy színdarab közben – a színészek felháborodtak

A két angol hölgyet nem akadályozták a színpadon zajló események abban, hogy megtudják, ki nyerte a büntetőpárbajt. A színészek a Twitteren fakadtak ki a bunkó nézők miatt.