Színház

A KULT50 bemutatja: Benedek Mari

2017.10.17. 11:44
Ajánlom
Mesterekről nem beszél, de pályája alakulásában megkerülhetetlen Zsótér Sándor hatása, akit a közkeletű vélekedéssel ellentétben nem ő öltöztet. Benedek Mari jelmeztervező portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

A 2017 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése:

benedek-mari-A40A3454

benedek-mari-A40A3454 (Fotó/Forrás: Szecsi Istvan)

A 2017. április-májusban Magyarországon repertoárszerűen műsoron levő színházi előadások közül harmincnál is több színlapján találkozunk Benedek Mari nevével. Elképesztő szám, e tekintetben valószínűleg kevesen versenyezhetnek vele. Sok műfajú tervező. Alig százfős terekben és az ország legnagyobb színpadain, prózai zenés és fizikai/táncszínházi előadásokban, kőszínházi és független produkciókban egyaránt közreműködik, sőt filmvászonra is jutnak a jelmezeiből. Hordják ruháit Shakespeare-, Csehov- és Brecht-hősök, Pintér Béla kortárs magyar karakterei és színes, szélesvásznú családi előadások szereplői.

A színházi családból származó – édesapja rendező, édesanyja színésznő –, Moszkvában és Budapesten tanult Jászai Mari-díjas jelmeztervező munkáit fesztiváldíjakkal és Színikritikusok Díjával is több alkalommal ismerték el. Hosszú évek óta állandó alkotótársa a már említett Pintér Béla mellett Horváth Csabának, Zsótér Sándornak, gyakran dolgozik Balázs Zoltánnal, és rendre ő tervezte a jelmezeket Kovalik Balázs magyarországi rendezéseiben.

A titok a jelmez műfajában nem csupán a részletekben, de az összképben is rejlik,

abban, ahogyan szellemi és fizikai értelemben is dialógusba lép egymással a szöveg, a tér és a ruha, ahogyan a különböző textúrák egymással szervesülnek, vagy épp ellenkezőleg: a néző számára azonnal érezhető feszültséget generálnak. „A jelmez egy anyag arra, hogy az előadással valamit elmondjunk. A ruha az előadás egy része, egy felület, mely jelentéssel bír, ugyanúgy, ahogy a díszlet, a rendezés.

Nem kell, hogy mindig szép legyen,

legyen inkább jó, értelmes vagy érzéki, vagy szórakoztató, vagy borzongató, vagy mutassa meg az embert a maga egyediségében, szépségében vagy akár csúnyaságában” – foglalta össze a Criticai Lapoknak munkájának lényegét, azt, ahogyan a ruhák esszenciálisan járulnak hozzá a színpadi jelentéshez.

Fidelio - Magyar Állami Operaház, rendezte: Kovalik Balázs

Fidelio - Magyar Állami Operaház, rendezte: Kovalik Balázs (Fotó/Forrás: Éder Vera / Magyar Állami Operaház)

Miközben a karakterépítéshez, az adott figura jellemzéséhez a ruha elengedhetetlen, a jelmez a viselője nélkül mit sem ér, csupán vállfán lógó textília, testtel és lélekkel a színész tölti meg. A tervezésnél az előadás gondolati síkja és vizuális világa mellett a színpadra lépők alkatát is figyelembe kell vennie, így aztán egy jó jelmeztervezőnek nem csupán a művészet- és drámatörténethez vagy az anyagokhoz, de a pszichológiához is kell értenie. „Időbe telt megtanulnom a színészekkel való kommunikációt. Például hogy amikor a terveket készítem, akkor a színészeket kicsit idealizáltan rajzoljam le, és úgy mutassam meg nekik. Fontos foglalkozni a lelkükkel is.” (Revizor Online, 2016)

Állandó alkotótársakkal dolgozik,

az évek óta tartó közös munka közös nyelvet, a külső szemlélő által azonnal felismerhető világot alakított ki,

amely leginkább a játékosság és a meglepetés fogalmakkal írható körül. Absztrahált és rögvalóságos ruháiban is gyakran használ különleges anyagokat, extrém színű, mintájú darabokat, Horváth Csaba fizikai színházi produkcióiban pedig szívesen mutatja meg a testeket és a feszülő izmokat. A kétezres évek első évtizedében széles színpaletta és az infantilizmust pozitív értelemben használó humor jellemezték ruháit, az utóbbi években viszont, különösen a Zsótérral való munkák során gyakran nyúlik vissza a hatvanas-hetvenes évek divatjához. „Az volt a gyerekkorom – indokolta egy interjúban a választását. – Volt az a csúnyaság, ami ma már igazi szépség” – állítja kontrasztba szinte világnézetileg a múltat és a jelent a Revizornak adott interjúban.

Arturo Ui feltartóztatható felemelkedése - Örkény Színház, rendezte: Zsótér Sándor

Arturo Ui feltartóztatható felemelkedése - Örkény Színház, rendezte: Zsótér Sándor (Fotó/Forrás: SzoFi / Fidelio)

Mesterekről nem beszél, de pályája alakulásában Zsótér Sándor hatása megkerülhetetlen. Találkozásuk, közös munkájuk egymásra és önmagára találást jelentett. (A közkeletű vélekedéssel ellentétben azonban nem ő öltözteti a rendezőt.) Néhány éve szinte vallomásosan fogalmazta ezt meg: „Lehet, hogy érzékenysége segített önmagam felszínre jutásában. Valószínűleg volt bennem valami hiányérzet, meg éreztem magamban valami többre vágyást, ami addig nem tudott kibontakozni.” (Criticai Lapok, 2011)

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron megjelent a hazai médiapiac hiánypótló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunk bemutatja az összes beválogatott alkotót, valamint felvezet egy különleges kampányt, amelyről december elején rántjuk le a leplet.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, látogasson el valamely Libri könyvesboltba vagy rendelje meg online, ide kattintva!

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Nincs lezárva – kritika Az ember tragédiája 2.0-ról

Ilyet még nem láttunk. Éva a Titanic első tisztjével, Ádám a nagyváradi gettóban, Lucifer a spanyol kommunista párt főtitkáraként. Aztán mindhárman fennakadnak egy csendes-óceáni szemétszigeten. Négy kortárs író variációja Az ember tragédiájára.
Klasszikus

Elhunyt Wilheim András zenetörténész

Január 20-án, hetvenhárom éves korában elhunyt Wilheim András, a 20. századi zene szakértője – tette közzé a Editio Musica Budapest.
Klasszikus

„A csúcsbarokk leginkább félreismert zeneszerzője” – Beszélgetés Vashegyi Györggyel

Egy elfeledett alkotó, aki a legnagyobb mesterekkel lehet egyenrangú, évszázadokon keresztül előadatlanul szunnyadó remekművek, melyek a közismert alkotásokat is új megvilágításba helyezhetik – Vashegyi Györggyel a Cziffra100 keretében tartott, január 26-i koncert kapcsán beszélgettünk.
Vizuál

Síbalesetben elhunyt Gaspard Ulliel francia színész

A 37 éves művész az Alpokban szenvedett súlyos balesetet síelés közben, adta hírül a telex.hu az AFP értesüléseire hivatkozva.
Vizuál

„A traumatizált ember nem tud meggyőző lenni” – új magyar film az erőszak hatásáról

Aktuális és fontos kérdéseket feszeget Lőrincz Nándor és Nagy Bálint első játékfilmje, a Legjobb tudomásom szerint. Az év vége meglepetésfilmje a szexuális bántalmazás hatásait állítja középpontba – rendhagyó módon nem az áldozat, hanem annak férje szemszögéből. Interjú az alkotókkal.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház kritika

Csalók és megcsaltak játszmája

Életünk illúziókra épül: próbáljuk a jó oldalunkat mutatni az emberek előtt, sikeresnek látszani, szépnek, okosnak és gazdagnak tűnni. Néhány embernek mindez valóban sikerül, mások egy hamis valóság mögé bújva élik mindennapjaikat. „Korunk cégvezetője”, Háy János darabjának főszereplője is ilyen. A legjobbat akarja, és minél többet markol, annál jobban szétesik az addig megszokott világa.
Színház videó

Színészek kampányolnak a választás tisztaságáért

Az Unhack Democracy kezdeményezésére több színész is csatlakozott a választások tisztaságát elősegítő kampányhoz – írja a 444.
Színház ajánló

Átkosan buja színmű a Bartók Színházban

Január 22-én mutatja be a dunaújvárosi Bartók Színház Frank Wedekind gyermektragédiáját, A tavasz ébredését, melyből Szász Hanna és Ivanics Tamás készített új színpadi adaptációt.
Színház hír

Új elnökséget választott a Színházi Kritikusok Céhe

Puskás Panni és Kovács Bálint társelnökségével folytatják a működést, az új vezetők mandátuma 2025-ig szól.
Színház kritika

Nincs lezárva – kritika Az ember tragédiája 2.0-ról

Ilyet még nem láttunk. Éva a Titanic első tisztjével, Ádám a nagyváradi gettóban, Lucifer a spanyol kommunista párt főtitkáraként. Aztán mindhárman fennakadnak egy csendes-óceáni szemétszigeten. Négy kortárs író variációja Az ember tragédiájára.