Színház

A KULT50 bemutatja: Benedek Mari

2017.10.17. 11:44
Ajánlom
Mesterekről nem beszél, de pályája alakulásában megkerülhetetlen Zsótér Sándor hatása, akit a közkeletű vélekedéssel ellentétben nem ő öltöztet. Benedek Mari jelmeztervező portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

A 2017 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése:

benedek-mari-A40A3454

benedek-mari-A40A3454 (Fotó/Forrás: Szecsi Istvan)

A 2017. április-májusban Magyarországon repertoárszerűen műsoron levő színházi előadások közül harmincnál is több színlapján találkozunk Benedek Mari nevével. Elképesztő szám, e tekintetben valószínűleg kevesen versenyezhetnek vele. Sok műfajú tervező. Alig százfős terekben és az ország legnagyobb színpadain, prózai zenés és fizikai/táncszínházi előadásokban, kőszínházi és független produkciókban egyaránt közreműködik, sőt filmvászonra is jutnak a jelmezeiből. Hordják ruháit Shakespeare-, Csehov- és Brecht-hősök, Pintér Béla kortárs magyar karakterei és színes, szélesvásznú családi előadások szereplői.

A színházi családból származó – édesapja rendező, édesanyja színésznő –, Moszkvában és Budapesten tanult Jászai Mari-díjas jelmeztervező munkáit fesztiváldíjakkal és Színikritikusok Díjával is több alkalommal ismerték el. Hosszú évek óta állandó alkotótársa a már említett Pintér Béla mellett Horváth Csabának, Zsótér Sándornak, gyakran dolgozik Balázs Zoltánnal, és rendre ő tervezte a jelmezeket Kovalik Balázs magyarországi rendezéseiben.

A titok a jelmez műfajában nem csupán a részletekben, de az összképben is rejlik,

abban, ahogyan szellemi és fizikai értelemben is dialógusba lép egymással a szöveg, a tér és a ruha, ahogyan a különböző textúrák egymással szervesülnek, vagy épp ellenkezőleg: a néző számára azonnal érezhető feszültséget generálnak. „A jelmez egy anyag arra, hogy az előadással valamit elmondjunk. A ruha az előadás egy része, egy felület, mely jelentéssel bír, ugyanúgy, ahogy a díszlet, a rendezés.

Nem kell, hogy mindig szép legyen,

legyen inkább jó, értelmes vagy érzéki, vagy szórakoztató, vagy borzongató, vagy mutassa meg az embert a maga egyediségében, szépségében vagy akár csúnyaságában” – foglalta össze a Criticai Lapoknak munkájának lényegét, azt, ahogyan a ruhák esszenciálisan járulnak hozzá a színpadi jelentéshez.

Fidelio - Magyar Állami Operaház, rendezte: Kovalik Balázs

Fidelio - Magyar Állami Operaház, rendezte: Kovalik Balázs (Fotó/Forrás: Éder Vera / Magyar Állami Operaház)

Miközben a karakterépítéshez, az adott figura jellemzéséhez a ruha elengedhetetlen, a jelmez a viselője nélkül mit sem ér, csupán vállfán lógó textília, testtel és lélekkel a színész tölti meg. A tervezésnél az előadás gondolati síkja és vizuális világa mellett a színpadra lépők alkatát is figyelembe kell vennie, így aztán egy jó jelmeztervezőnek nem csupán a művészet- és drámatörténethez vagy az anyagokhoz, de a pszichológiához is kell értenie. „Időbe telt megtanulnom a színészekkel való kommunikációt. Például hogy amikor a terveket készítem, akkor a színészeket kicsit idealizáltan rajzoljam le, és úgy mutassam meg nekik. Fontos foglalkozni a lelkükkel is.” (Revizor Online, 2016)

Állandó alkotótársakkal dolgozik,

az évek óta tartó közös munka közös nyelvet, a külső szemlélő által azonnal felismerhető világot alakított ki,

amely leginkább a játékosság és a meglepetés fogalmakkal írható körül. Absztrahált és rögvalóságos ruháiban is gyakran használ különleges anyagokat, extrém színű, mintájú darabokat, Horváth Csaba fizikai színházi produkcióiban pedig szívesen mutatja meg a testeket és a feszülő izmokat. A kétezres évek első évtizedében széles színpaletta és az infantilizmust pozitív értelemben használó humor jellemezték ruháit, az utóbbi években viszont, különösen a Zsótérral való munkák során gyakran nyúlik vissza a hatvanas-hetvenes évek divatjához. „Az volt a gyerekkorom – indokolta egy interjúban a választását. – Volt az a csúnyaság, ami ma már igazi szépség” – állítja kontrasztba szinte világnézetileg a múltat és a jelent a Revizornak adott interjúban.

Arturo Ui feltartóztatható felemelkedése - Örkény Színház, rendezte: Zsótér Sándor

Arturo Ui feltartóztatható felemelkedése - Örkény Színház, rendezte: Zsótér Sándor (Fotó/Forrás: SzoFi / Fidelio)

Mesterekről nem beszél, de pályája alakulásában Zsótér Sándor hatása megkerülhetetlen. Találkozásuk, közös munkájuk egymásra és önmagára találást jelentett. (A közkeletű vélekedéssel ellentétben azonban nem ő öltözteti a rendezőt.) Néhány éve szinte vallomásosan fogalmazta ezt meg: „Lehet, hogy érzékenysége segített önmagam felszínre jutásában. Valószínűleg volt bennem valami hiányérzet, meg éreztem magamban valami többre vágyást, ami addig nem tudott kibontakozni.” (Criticai Lapok, 2011)

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron megjelent a hazai médiapiac hiánypótló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunk bemutatja az összes beválogatott alkotót, valamint felvezet egy különleges kampányt, amelyről december elején rántjuk le a leplet.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, látogasson el valamely Libri könyvesboltba vagy rendelje meg online, ide kattintva!

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Babits a ritmusdaráló, Móricz a műparaszt

Vámos Miklós e hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni.
Színház

Ők az évad legjobbjai a kritikusok szerint

A Színházi Kritikusok Céhe idén 40. alkalommal ismeri el az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeit. A díjátadót szeptember 22-én tartják a Katonában.
Jazz/World

Budapesten is bemutatják a Miles Davisről szóló friss dokumentumfilmet

Fantasztikus hír, nem csak jazzrajongóknak: augusztus 30-tól műsorára tűzi az Uránia az idén debütált, Birth of the Cool című dokumentumfilmet, amely angol nyelven, magyar felirattal lesz látható a Pannonia Entertainment forgalmazásában.
Színház

Ilyen volt a Sztalkert csoport új Vízkeresztje - Galéria

A Shakespeare Fesztiválon mutatták be a Sztalkert Csoport második önálló produkcióját, a Vízkereszt, de amúgy mindegy című előadást, amely legközelebb a Szentendrei Teátrum FRISS programsorozatában, majd Zsámbékon vendégeskedik.
Vizuál

Colostokból és kalászból készült ruhák

Király Tamás (1952-2013) alkotásaihoz a legolcsóbb anyagokat használta fel, a ruhákat, illetve ezek elemeit is gyakran újrahasznosította. A divattervező több mint három évtizedes pályafutását mutatja be az a retrospektív kiállítás, amely Out of the box címmel látható a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hírek

Ők az évad legjobbjai a kritikusok szerint

A Színházi Kritikusok Céhe idén 40. alkalommal ismeri el az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeit. A díjátadót szeptember 22-én tartják a Katonában.
Színház galéria

Ilyen volt a Sztalkert csoport új Vízkeresztje - Galéria

A Shakespeare Fesztiválon mutatták be a Sztalkert Csoport második önálló produkcióját, a Vízkereszt, de amúgy mindegy című előadást, amely legközelebb a Szentendrei Teátrum FRISS programsorozatában, majd Zsámbékon vendégeskedik.
Színház szeged

Női témák és női alkotók a THEALTER színházi fesztivál középpontjában

9 nap alatt, 9 helyszínen 32 csapat 30 produkciója látható a szegedi THEALTER fesztiválon, amelyre 2019. augusztus 2. és 10. közt várják a kortárs színházi szcéna rajongóit.
Színház interjú

Minden nő életében megfordul egy Liliom - Interjú Szokol Judittal

Szokol Judit frissdiplomás színházrendező két előadást is rendez - méghozzá párhuzamosan - a Szentendrei Teátrumban. Vasárnap mutatják be A hentes lánya című mono-musicalt és július 25-én Molnár Ferenc Liliomját. 
Színház ajánló

Zenés előadásokkal bővül a Vidor Fesztivál színházi programja

A hazai színházak repertoárjából válogatott tizennyolc vígjáték és zenés színpadi játék látható az augusztus 23. és 31. között megrendezendő Vidor Fesztivál színházi versenyprogramjában, Nyíregyházán.