Színház

A KULT50 bemutatja: Benedek Mari

2017.10.17. 11:44
Ajánlom
Mesterekről nem beszél, de pályája alakulásában megkerülhetetlen Zsótér Sándor hatása, akit a közkeletű vélekedéssel ellentétben nem ő öltöztet. Benedek Mari jelmeztervező portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

A 2017 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése:

benedek-mari-A40A3454

benedek-mari-A40A3454 (Fotó/Forrás: Szecsi Istvan)

A 2017. április-májusban Magyarországon repertoárszerűen műsoron levő színházi előadások közül harmincnál is több színlapján találkozunk Benedek Mari nevével. Elképesztő szám, e tekintetben valószínűleg kevesen versenyezhetnek vele. Sok műfajú tervező. Alig százfős terekben és az ország legnagyobb színpadain, prózai zenés és fizikai/táncszínházi előadásokban, kőszínházi és független produkciókban egyaránt közreműködik, sőt filmvászonra is jutnak a jelmezeiből. Hordják ruháit Shakespeare-, Csehov- és Brecht-hősök, Pintér Béla kortárs magyar karakterei és színes, szélesvásznú családi előadások szereplői.

A színházi családból származó – édesapja rendező, édesanyja színésznő –, Moszkvában és Budapesten tanult Jászai Mari-díjas jelmeztervező munkáit fesztiváldíjakkal és Színikritikusok Díjával is több alkalommal ismerték el. Hosszú évek óta állandó alkotótársa a már említett Pintér Béla mellett Horváth Csabának, Zsótér Sándornak, gyakran dolgozik Balázs Zoltánnal, és rendre ő tervezte a jelmezeket Kovalik Balázs magyarországi rendezéseiben.

A titok a jelmez műfajában nem csupán a részletekben, de az összképben is rejlik,

abban, ahogyan szellemi és fizikai értelemben is dialógusba lép egymással a szöveg, a tér és a ruha, ahogyan a különböző textúrák egymással szervesülnek, vagy épp ellenkezőleg: a néző számára azonnal érezhető feszültséget generálnak. „A jelmez egy anyag arra, hogy az előadással valamit elmondjunk. A ruha az előadás egy része, egy felület, mely jelentéssel bír, ugyanúgy, ahogy a díszlet, a rendezés.

Nem kell, hogy mindig szép legyen,

legyen inkább jó, értelmes vagy érzéki, vagy szórakoztató, vagy borzongató, vagy mutassa meg az embert a maga egyediségében, szépségében vagy akár csúnyaságában” – foglalta össze a Criticai Lapoknak munkájának lényegét, azt, ahogyan a ruhák esszenciálisan járulnak hozzá a színpadi jelentéshez.

Fidelio - Magyar Állami Operaház, rendezte: Kovalik Balázs

Fidelio - Magyar Állami Operaház, rendezte: Kovalik Balázs (Fotó/Forrás: Éder Vera / Magyar Állami Operaház)

Miközben a karakterépítéshez, az adott figura jellemzéséhez a ruha elengedhetetlen, a jelmez a viselője nélkül mit sem ér, csupán vállfán lógó textília, testtel és lélekkel a színész tölti meg. A tervezésnél az előadás gondolati síkja és vizuális világa mellett a színpadra lépők alkatát is figyelembe kell vennie, így aztán egy jó jelmeztervezőnek nem csupán a művészet- és drámatörténethez vagy az anyagokhoz, de a pszichológiához is kell értenie. „Időbe telt megtanulnom a színészekkel való kommunikációt. Például hogy amikor a terveket készítem, akkor a színészeket kicsit idealizáltan rajzoljam le, és úgy mutassam meg nekik. Fontos foglalkozni a lelkükkel is.” (Revizor Online, 2016)

Állandó alkotótársakkal dolgozik,

az évek óta tartó közös munka közös nyelvet, a külső szemlélő által azonnal felismerhető világot alakított ki,

amely leginkább a játékosság és a meglepetés fogalmakkal írható körül. Absztrahált és rögvalóságos ruháiban is gyakran használ különleges anyagokat, extrém színű, mintájú darabokat, Horváth Csaba fizikai színházi produkcióiban pedig szívesen mutatja meg a testeket és a feszülő izmokat. A kétezres évek első évtizedében széles színpaletta és az infantilizmust pozitív értelemben használó humor jellemezték ruháit, az utóbbi években viszont, különösen a Zsótérral való munkák során gyakran nyúlik vissza a hatvanas-hetvenes évek divatjához. „Az volt a gyerekkorom – indokolta egy interjúban a választását. – Volt az a csúnyaság, ami ma már igazi szépség” – állítja kontrasztba szinte világnézetileg a múltat és a jelent a Revizornak adott interjúban.

Arturo Ui feltartóztatható felemelkedése - Örkény Színház, rendezte: Zsótér Sándor

Arturo Ui feltartóztatható felemelkedése - Örkény Színház, rendezte: Zsótér Sándor (Fotó/Forrás: SzoFi / Fidelio)

Mesterekről nem beszél, de pályája alakulásában Zsótér Sándor hatása megkerülhetetlen. Találkozásuk, közös munkájuk egymásra és önmagára találást jelentett. (A közkeletű vélekedéssel ellentétben azonban nem ő öltözteti a rendezőt.) Néhány éve szinte vallomásosan fogalmazta ezt meg: „Lehet, hogy érzékenysége segített önmagam felszínre jutásában. Valószínűleg volt bennem valami hiányérzet, meg éreztem magamban valami többre vágyást, ami addig nem tudott kibontakozni.” (Criticai Lapok, 2011)

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron megjelent a hazai médiapiac hiánypótló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunk bemutatja az összes beválogatott alkotót, valamint felvezet egy különleges kampányt, amelyről december elején rántjuk le a leplet.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, látogasson el valamely Libri könyvesboltba vagy rendelje meg online, ide kattintva!

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Megütközéssel fogadta Bolyki György állításait a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyelőre nem kíván érdemben reagálni Bolyki György lapunknak tett kijelentéseire, ám jelezték, megütközéssel fogadták az interjúban szereplő, a valóságnak nem megfelelő állításokat.
Vizuál

Vecsei H. Miklós: „Nagyon remélem, hogy a Szép csendben bátorságot ad” 

„Végre egy gondolat, ami nem bűnöst és vádlottat hirdet, hanem a viszonyok teljes újragondolását” - mondja Vecsei H. Miklós a Szép csendben című új magyar filmről, amelyből egy nappal a bemutató előtt több filmrészlet is felkerült a netre. Mutatjuk.
Vizuál

Férje betiltotta birodalmában Grace Kelly filmjeit

Az Oscar-díjas amerikai filmszínésznő, akinek élete is egy tündérmesébe illő filmre hasonlított, hiszen filmcsillagból lett valódi, monacói hercegné.
Klasszikus

Húszévesen már fesztivált alapított: Balog Alexandra

November 16-án szombaton mutatkozik be a Budapest Music Centerben szólistaként a Londonban diplomázó Balog Alexandra, aki alig 20 évesen alapította meg a Bozsoki Zenei Fesztivált és nemzetközi Nyári Akadémiát. Beethoven, Schubert és Kecskés D. Balázs művei hangoznak fel.
Tánc

"Ő volt A balerina" – 30 éve halt meg Lakatos Gabriella

Lakatos Gabriella az 1945 utáni magyar balettművészet egyik legnagyobb csillaga volt, akit semmi sem tántorított el a színpadtól: nyugdíjazása után énekes karriert épített. A táncos díva 1989. november 12-én hunyt el.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Tudnivalók Karinthy Márton temetéséről

A 71. életévében elhunyt színházigazgatótól november 26-án 10 órakor vehetünk végső búcsút a Fiumei úti Sírkertben.
Színház interjú

„Nem horgonyoztam le egyik izmusnál sem” – Interjú Nagy Norberttel

Májusban mutatta be a Forte Társulat Elias Canetti Kárpázatát a Szkénében. A főszereplőt, Peter Kient alakító Nagy Norberttel az ősbemutató különleges formanyelvéről, a történetben megjelenő férfi-női viszonyokról, és szöveg aktualitásáról beszélgettünk.
Színház hír

Ilyen lett a felújított kaposvári Csiky Gergely Színház

Átadták a Kaposvár jelképének számító Csiky Gergely Színház felújított és kibővített épületét.
Színház hír

Schell Judit negyvenes férfiakkal néz farkasszemet a Tháliában

Valló Péter először rendez bohózatot: a Legszebb férfikor magyarországi ősbemutatóját december 14-én tartják a Thália nagyszínpadán.
Színház ajánló

A színház mint Agora

A színház is egyfajta agoraként működik, hiszen több művészeti ágat ötvöz. Erre a sokszínűségre helyez hangsúlyt a 2019/2020-as évadban a József Attila Színház.