Színház

A KULT50 bemutatja: Borbély Alexandra

2017.10.18. 09:56
Ajánlom
Komoly feladatot jelentett számára, hogy levetkőzze bizonyításkényszerét és ne akarjon mindenkinek megfelelni. Borbély Alexandra színművész portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

A 2017 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése:

Borbély Alexandra

Borbély Alexandra (Fotó/Forrás: Nánási Pál)

2012-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Máté Gábor osztályában. Szerepek széles skáláján keresztül mutatta meg izgalmas tehetségét, a nagyközönség számára Enyedi Ildikó Testről és lélekről című Arany Medve-díjas filmje tette ismertté.

Borbély Alexandra a felvidéki Nagycétényben nőtt fel, Komáromban járt gimnáziumba. A kétnyelvűséget, a kétkultúrájúságot adományként éli meg.

Gyerekkorától tudta, hogy színésznő szeretne lenni

– ebben édesanyja támogatta, míg édesapja inkább féltette, és valami stabilabb megélhetést nyújtó pályára szánta –, középiskola-választásában fontos volt a színjátszó csoport. Párhuzamosan a pozsonyi és a budapesti színművészeti egyetemmel is próbálkozott, de mindenképpen a Vas utcába szeretett volna járni, ahová a Nemzeti Színház stúdióján keresztül vezetett az út. Már egyetemi hallgatóként játszott a Katona előadásaiban, a 2012/2013-as évad óta a társulat tagja.

Nagy hatással voltak rá a cseh és a szlovák filmek, úgy fogalmazott egy alkalommal: szerelmes beléjük,

egyik álma, hogy magyar filmek után cseh vagy szlovák moziban is szerepeljen.

Arról, miért vonzza ez a műfaj, így fogalmazott: „Az, hogy ott és akkor megtörténik a varázslatos pillanat, amit rögzítenek. Rengeteg mindenre kell odafigyelni, hiszen a kamera mindent lát. Nem lehet nagyban játszani, hiszen minden kis rezdülésnek jelentősége van. Nem lehet hazudni. Minden ott van a szememben.” (bumm.sk, 2017)

Borbély Alexandra

Borbély Alexandra (Fotó/Forrás: Ajpek Orsi / Index)

A színésznő szeme azonban nem csupán a vásznon kifejező. „Borbély Alexandra szeme úgy világít ki az elmosódott szemfestékfolt közepéből, hogy egy egész generáció kétségbeejtő reménytelensége és tehetetlensége süt ki belőle” – írta róla Stuber Andrea a Két lengyelül beszélő szegény román Dzsinája kapcsán.

Fontos állomás volt a pályáján az Ahol a farkas is jó főszerepe, az első magyar női sorozatgyilkosé, aki rémtetteit az ötvenes években egy vidéki kisvárosban követte el. Tarján Tamás a Revizoron megjelent kritikája szerint az egymásra rakódó személyiségjegyek, a mélyen gyökerező indítékok a tekintetben is sűrűsödtek: „Borbély Alexandra az erotikus téboly és a családból kihullottság emésztő, tanácstalan kétségbeesésével hörgi Jancsó Piroska bosszúszomjas, önveszejtő, anti-mesei nevetéseit, ugyanakkor még a jelzésesség közepette is nyersen kénytelen belemenni az általa végül mellékesnek vélt »nemi ügyek«, szexuális gyilkossági indítékok simogatásaiba, lélegzetvételeibe. Leegyszerűsödnek a képletek, titkok. A színésznő szeméből néha kicsap a villámtűz, amely elhiteti: még a fényképébe is bele lehetett szeretni.”

Az egzaltált, közönséges, paradox módon valamiféle lírát mégis hordozó fiatal nők után egy klasszikus(an) csajos-poétikus szerepben, a 2016-ban bemutatott Ahogy tetszik Rosalindájaként is lehengerlő.

Pálos Hannával az Ahogy tetszikben

Pálos Hannával az Ahogy tetszikben (Fotó/Forrás: Puskel Zsolt / Fidelio)

Épp ezt játszotta, amikor a Berlinalé díjkiosztója zajlott. Akkor már megvolt az ökumenikus zsűri díja és az európai filmkritikusok FIPRESCI-díja, és az Arany Medvéről kollégájától, a filmben szintén játszó Dankó Istvántól értesült a takarásban, Rosalinda és Orlando első szerelmi jelenete után. Egy sorozat, a Hacktion újratöltve, illetve a Swing és a Coming out kisebb szerepeit követően a Testről és lélekről autisztikus Máriája Borbély első filmfőszerepe. Eredetileg nem erre a színházi alakításaihoz hasonlóan mély sebeket hordozó, traumákat megélt, azoktól eltérően azonban jóval visszafogottabb, zártabb, jóval gyermekibb és alig nőies karakterre választotta ki Enyedi Ildikó.

A Testről és lélekről című filmben

A Testről és lélekről című filmben (Fotó/Forrás: mozinet)

A magát maximalistának tartó színésznő azonban képes volt meggyőzni a rendezőt arról, el tud úgy tűnni, hogy még a szemében se látszódjon az ő saját privát lényéből semmi, kizárólag Mária. „Azt mondtam: az nem lehet, hogy ne tudjam elrejteni! Azért vagyok színész! El tudom képzelni, hogy még nem tudom, mi az az érintés, és bele tudok úgy helyezkedni, hogy ezt ti is elhiggyétek nekem. Elkezdtem a tükör előtt gyakorolni, és egy idő után azt éreztem, hogy megvan.” (Index, 2017)

Szakmájában komoly feladatot jelentett számára, hogy levetkőzze bizonyításkényszerét, hogy ne akarjon mindenkinek megfelelni, kritikákat például azért fél olvasni, mert tart attól, hogy elbizonytalanítják. De amikor a stábvetítésen megnézte a filmet, ki merte mondani:

De jó, akkor én színésznő vagyok!

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron megjelent a hazai médiapiac hiánypótló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunk bemutatja az összes beválogatott alkotót, valamint felvezet egy különleges kampányt, amelyről december elején rántjuk le a leplet.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, látogasson el valamely Libri könyvesboltba vagy rendelje meg online, ide kattintva!

Programkereső

Legnépszerűbb

Jazz/World

Keith Jarrett agyvérzést kapott, soha nem léphet pódiumra többé

A jazzlegenda 2017-ben játszotta utolsó koncertjét, azóta nem állt közönség elé. A New York Timesban megjelent riport szerint két agyvérzés után részlegesen lebénult.
Könyv

Szeressük meg a saját történetünket! – interjú Tompa Andreával

„Tompa Andrea (1971) Kolozsvárott született. Budapesten él” – olvasható a lakonikus életrajz a Haza borítóján. Ez azonban tökéletesen összefoglalja a kötet alapproblémáját. Az írónő térben és időben szabadon mozogva vizsgálja a hazatérés lehetőségét, legyen az az új otthon, Magyarország, vagy a régi, Kolozsvár, ahol már az a kérdés, hogy van-e még visszatérés.
Plusz

Szerkesztő-újságírót keres a Fidelio

A Fidelio Magazint és a fidelio.hu-t kiadó Programmagazin Kiadó Kft. a hazai és nemzetközi kulturális életben jártas munkatársat keres szerkesztő-újságíró pozícióba.
Jazz/World

Nagy Emma: Akik minket kedvelnek, nyitottak a változásra

A Nagy Emma Quintet már az alapítás évében, 2018-ban alakult elnyerte a II. Belvárosi Jazzverseny fődíját, a következő évben pedig a Müpa Jazz Showcase szakmai díját. Eközben megjelent első lemezük Set to Face címmel, amellyel felléptek a Müpa, a Sziget Fesztivál és az Opus Jazz Club színpadán is. Idén az NKA Hangfoglaló Program jóvoltából elkészítették második, LFO (Low Frequency Oscillator) című albumukat. A zenekar énekesnője, Nagy Emma a Fidelio.hu-nak mesélt. Október 24-én a Partitúra kulturális kalandtúra bajai adásában a Duna tévén a Novák Péter által rendezett videóklipje is megtekinthető.
Klasszikus

Várdai István szólójátékával indítja az évadot a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Zeneakadémián nyitja meg az idei évadot a Liszt Ferenc Kamarazenekar október 25-én. Az új művészeti igazgató Várdai István szólistaként is fellép az évadnyitó koncerten. A műsorban J. S. Bach és fia, C. P. E. Bach, valamint Mendelssohn klasszikus darabjai szerepelnek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház szfe

Nem a szokásos nemzeti ünnep – Tízezres tömeg ment utcára a független Színművészetiért

Háborút nem vívtak, de seregüket felvonultatták a színművészetisek. Hol klasszik tüntetés, hol ’56-ra emlékező előadás volt az ünnepnapra hirdetett megmozdulás, amin több mint tízezren vehettek részt.
Színház szfe

A Fővárosi Törvényszék szerint jogellenes az SZFE sztrájkja

A Színház- és Filmművészetért Alapítvány, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem új vezetése közleményben tudatta, hogy a Fővárosi Törvényszék elsőfokú végzése értelmében jogellenes az egyetem dolgozóinak sztrájkja.
Színház ajánló

1956 színházáról akkor és most – 5+1 darab a forradalomról

Miközben a forradalom hangjai felzúgtak az utcákon, 1956 színházában is zajlott az élet. Október 23-án délelőtt a Nemzeti Színházban Háy Gyula Varró Gáspár igazsága című darabját próbálták, megtartották a Salemi boszorkányok olvasópróbáját, este pedig Schiller Ármány és szerelem című drámája volt műsorra tűzve. Utóbbiban Ferrari Violetta, a kor ünnepelt színésznője játszotta a főszerepet – ekkor még nem tudták, hogy utoljára lép színpadra a Nemzetiben.
Színház magazin

70 éves Robin Williams magyar hangja, Mikó István

„Még nem vettünk fel?” – kérdezte tőle a főiskolai felvételin Kazimír Károly, akivel addigra a Vízivárosi pinceklubban, ami a Kaláka Együttes törzshelye is volt, összetegeződtek. A sikeres felvételi után aztán már egyenes út vezetett a Jászai Mari-díjig és az érdemes művész kitüntetésig.
Színház hír

Tompa Gábor marad az Európai Színházi Unió elnöke

Bár a járványhelyzet miatt az idén 30 éves Európai Színházi Unió második közgyűlése online térbe kényszerült, az UTE tagszínházai egyhangúlag szavazták meg Tompa Gábort az elnöki posztra.