Színház

A KULT50 bemutatja: Pintér Béla

2017.11.17. 14:38
Ajánlom
A bajnokkal elkezdett katonás munka a következő évadban folytatódik: az új darab Máté Gábor nőkkel kapcsolatos viselt dolgairól szól. Pintér Béla portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

A 2017 júniusában megjelent  KULT50 kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése:

01-kult50-170402-A40A2816

01-kult50-170402-A40A2816

Nevezzük Pintér Bélát egyszerűen csak színházcsinálónak,

hiszen drámaíró, rendező, színész, társulatvezető. A néptánctól indult, aztán 16 éves korában jött a színház a Tanulmányból lett Arvisura társulatával, és a bőrdíszművesi szakképesítésére nem volt szüksége. Megkapta a Jászai Mari-díjat, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, sokszorosan díjazta őt a Színházi Kritikusok Céhe. Az 1998 óta működő Pintér Béla és Társulata egyik legkeresettebb színházi exportcikkünk sok éve, így természetes, hogy a magyar színházművészet nemzetközi megismertetéséért adományozható Hevesi Sándor-díjjal is elismerték. Kapott Párhuzamos Kultúráért-díjat a Mediawave fesztiváltól, Vámos László-díjat a MASZK Országos Színészegyesülettől.

Meglepő, sokszor egészen hihetetlen fordulatokkal teli, 

sosem egytémájú darabjainak helyszíne gyakorlatilag minden esetben a társadalom alapköve, a család:

tagjainak hétköznapi kisebb-nagyobb problémái és ismerős helyzetei a hétköznapi morális dilemmákból tágulnak általánosabb érvényű szatirikus kor- és kórképpé. Ezért tarthatjuk előadásait politikusnak, holott alapvetően mindegyik magja egy nagyon személyes, nagyon intim fókuszú történet, amelynek utolsó momentuma az odavezető szórakoztató-röhögtető, szürrealitás felé is elkanyarodó út ellenére nemritkán görög sorstragédiákat idéz.

Pinter Bela foto MartonSzilvi

Pinter Bela foto MartonSzilvi (Fotó/Forrás: Marton Szilvi)

A darabok az adott színészekre készülnek, sokáig meg is kérdőjelezték, működhetnek-e tőlük függetlenül, új kontextusban, más színházban. A kételkedőknek elegendő bizonyíték lehet a marosvásárhelyi, miskolci, pécsi, székesfehérvári, szegedi, színművészeti egyetemi, szombathelyi, temesvári bemutató, a Szép Ernő-jutalom vagy épp a gyűjteményes drámakötet, amely Artisjus Irodalmi Nagydíjat eredményezett. A 2002-es – és töretlenül, jelenleg is repertoáron levő –Parasztoperának a hatása pedig annyira megkerülhetetlen, hogy külön eseményt szenteltek neki, az egyes feldolgozásokat 2015-ben fesztiválon láthatta a közönség.

Bár érkeztek hozzájuk vendégek – Csákányi Eszter több alkalommal is –, Pintér Béla 2016-ig kizárólaga saját társulatával dolgozott. Akkor mutatta be a Katona József Színház a Puccini Köpenyéből kiinduló A bajnokot, az új, kőszínházi környezetben azonban visszatért a korai darabjait jellemző énekbeszédes előadásmódhoz. A produkció miatt voltak körök, ahol botrányt kiáltottak, pedig az csak érintőlegesen szól közéletről, nevesített közszereplők egyáltalán nincsenek benne. Pontosan úgy, mint a szerző bármely más műve,

A bajnok is archetípusokra és valóságosnak ható szituációkra épít, és családi mikrotragédiából indul ki,

 az egyik kulcskérdés pedig ugyanúgy a hatalomgyakorlás, mint az ezt megelőzően bemutatott, saját társulatával létrehozott Fácántáncban. A bajnokkal elkezdett katonás munka a következő évadban folytatódik: az Ascher Tamás Háromszéken Máté Gábor nőkkel kapcsolatos viselt dolgairól szól.

4954194 751597af6db4f87a8b7a5422316b0c6d o

4954194 751597af6db4f87a8b7a5422316b0c6d o

Pintér Béla nevettet, ugyanakkor komoly társadalomkritikát fogalmaz meg, ám sosem direkt módon. Színháza nem dokumentarista, nem aktuálpolitikus – bár onnan is kölcsönöz, mint ahogy a bohózatokból, az erdélyi népdalokból vagy az ABBA együttestől –, mégis reflektál a mai magyar valóságra, hiszen a szélsőjobb erősödéséről beszél (Szutyok), az ügynökkérdésről (Titkaink), az egészségügyről, a menekültekről, a Ligetről (Szívszakadtig).

Ez a színház megfigyel, felmutat, de a helyes válaszok megtalálását a nézőre bízza.

Ahogy egyik alapszínésze, az e kiadványban is szereplő Thuróczy Szabolcs fogalmazott, előadásaikkal nem felkiáltó-, hanem kérdőjelet tesznek a mondatvégére. A Pintér Béla-drámák, ahogy Csáki Judit írja, „rugalmas fantáziával kreált eseménysorozat”-ok, amelyekben műfajok keverednek pontosan kimért, egymást erősítő arányban. Bár a következő részlet egy 2011-es produkciót idéz, a még mindig telt házakkal futó Kaisers TV, Ungarnt – amelyben hihetetlen külső hasonlóságot mutat Petőfi Sándorral –, tökéletesen összefoglalja a pintérbélaságot.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron megjelent a hazai médiapiac hiánypótló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunk bemutatja az összes beválogatott alkotót, valamint felvezet egy különleges kampányt, amelyről december elején rántjuk le a leplet.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, látogasson el valamely Libri könyvesboltba vagy rendelje meg online, ide kattintva!

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Nincs lezárva – kritika Az ember tragédiája 2.0-ról

Ilyet még nem láttunk. Éva a Titanic első tisztjével, Ádám a nagyváradi gettóban, Lucifer a spanyol kommunista párt főtitkáraként. Aztán mindhárman fennakadnak egy csendes-óceáni szemétszigeten. Négy kortárs író variációja Az ember tragédiájára.
Klasszikus

Elhunyt Wilheim András zenetörténész

Január 20-án, hetvenhárom éves korában elhunyt Wilheim András, a 20. századi zene szakértője – tette közzé a Editio Musica Budapest.
Klasszikus

„A csúcsbarokk leginkább félreismert zeneszerzője” – Beszélgetés Vashegyi Györggyel

Egy elfeledett alkotó, aki a legnagyobb mesterekkel lehet egyenrangú, évszázadokon keresztül előadatlanul szunnyadó remekművek, melyek a közismert alkotásokat is új megvilágításba helyezhetik – Vashegyi Györggyel a Cziffra100 keretében tartott, január 26-i koncert kapcsán beszélgettünk.
Vizuál

Síbalesetben elhunyt Gaspard Ulliel francia színész

A 37 éves művész az Alpokban szenvedett súlyos balesetet síelés közben, adta hírül a telex.hu az AFP értesüléseire hivatkozva.
Vizuál

„A traumatizált ember nem tud meggyőző lenni” – új magyar film az erőszak hatásáról

Aktuális és fontos kérdéseket feszeget Lőrincz Nándor és Nagy Bálint első játékfilmje, a Legjobb tudomásom szerint. Az év vége meglepetésfilmje a szexuális bántalmazás hatásait állítja középpontba – rendhagyó módon nem az áldozat, hanem annak férje szemszögéből. Interjú az alkotókkal.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház kritika

Csalók és megcsaltak játszmája

Életünk illúziókra épül: próbáljuk a jó oldalunkat mutatni az emberek előtt, sikeresnek látszani, szépnek, okosnak és gazdagnak tűnni. Néhány embernek mindez valóban sikerül, mások egy hamis valóság mögé bújva élik mindennapjaikat. „Korunk cégvezetője”, Háy János darabjának főszereplője is ilyen. A legjobbat akarja, és minél többet markol, annál jobban szétesik az addig megszokott világa.
Színház videó

Színészek kampányolnak a választás tisztaságáért

Az Unhack Democracy kezdeményezésére több színész is csatlakozott a választások tisztaságát elősegítő kampányhoz – írja a 444.
Színház ajánló

Átkosan buja színmű a Bartók Színházban

Január 22-én mutatja be a dunaújvárosi Bartók Színház Frank Wedekind gyermektragédiáját, A tavasz ébredését, melyből Szász Hanna és Ivanics Tamás készített új színpadi adaptációt.
Színház hír

Új elnökséget választott a Színházi Kritikusok Céhe

Puskás Panni és Kovács Bálint társelnökségével folytatják a működést, az új vezetők mandátuma 2025-ig szól.
Színház kritika

Nincs lezárva – kritika Az ember tragédiája 2.0-ról

Ilyet még nem láttunk. Éva a Titanic első tisztjével, Ádám a nagyváradi gettóban, Lucifer a spanyol kommunista párt főtitkáraként. Aztán mindhárman fennakadnak egy csendes-óceáni szemétszigeten. Négy kortárs író variációja Az ember tragédiájára.