Színház

A KULT50 bemutatja: Pintér Béla

2017.11.17. 14:38
Ajánlom
A bajnokkal elkezdett katonás munka a következő évadban folytatódik: az új darab Máté Gábor nőkkel kapcsolatos viselt dolgairól szól. Pintér Béla portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

A 2017 júniusában megjelent  KULT50 kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése:

01-kult50-170402-A40A2816

01-kult50-170402-A40A2816

Nevezzük Pintér Bélát egyszerűen csak színházcsinálónak,

hiszen drámaíró, rendező, színész, társulatvezető. A néptánctól indult, aztán 16 éves korában jött a színház a Tanulmányból lett Arvisura társulatával, és a bőrdíszművesi szakképesítésére nem volt szüksége. Megkapta a Jászai Mari-díjat, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, sokszorosan díjazta őt a Színházi Kritikusok Céhe. Az 1998 óta működő Pintér Béla és Társulata egyik legkeresettebb színházi exportcikkünk sok éve, így természetes, hogy a magyar színházművészet nemzetközi megismertetéséért adományozható Hevesi Sándor-díjjal is elismerték. Kapott Párhuzamos Kultúráért-díjat a Mediawave fesztiváltól, Vámos László-díjat a MASZK Országos Színészegyesülettől.

Meglepő, sokszor egészen hihetetlen fordulatokkal teli, 

sosem egytémájú darabjainak helyszíne gyakorlatilag minden esetben a társadalom alapköve, a család:

tagjainak hétköznapi kisebb-nagyobb problémái és ismerős helyzetei a hétköznapi morális dilemmákból tágulnak általánosabb érvényű szatirikus kor- és kórképpé. Ezért tarthatjuk előadásait politikusnak, holott alapvetően mindegyik magja egy nagyon személyes, nagyon intim fókuszú történet, amelynek utolsó momentuma az odavezető szórakoztató-röhögtető, szürrealitás felé is elkanyarodó út ellenére nemritkán görög sorstragédiákat idéz.

Pinter Bela foto MartonSzilvi

Pinter Bela foto MartonSzilvi (Fotó/Forrás: Marton Szilvi)

A darabok az adott színészekre készülnek, sokáig meg is kérdőjelezték, működhetnek-e tőlük függetlenül, új kontextusban, más színházban. A kételkedőknek elegendő bizonyíték lehet a marosvásárhelyi, miskolci, pécsi, székesfehérvári, szegedi, színművészeti egyetemi, szombathelyi, temesvári bemutató, a Szép Ernő-jutalom vagy épp a gyűjteményes drámakötet, amely Artisjus Irodalmi Nagydíjat eredményezett. A 2002-es – és töretlenül, jelenleg is repertoáron levő –Parasztoperának a hatása pedig annyira megkerülhetetlen, hogy külön eseményt szenteltek neki, az egyes feldolgozásokat 2015-ben fesztiválon láthatta a közönség.

Bár érkeztek hozzájuk vendégek – Csákányi Eszter több alkalommal is –, Pintér Béla 2016-ig kizárólaga saját társulatával dolgozott. Akkor mutatta be a Katona József Színház a Puccini Köpenyéből kiinduló A bajnokot, az új, kőszínházi környezetben azonban visszatért a korai darabjait jellemző énekbeszédes előadásmódhoz. A produkció miatt voltak körök, ahol botrányt kiáltottak, pedig az csak érintőlegesen szól közéletről, nevesített közszereplők egyáltalán nincsenek benne. Pontosan úgy, mint a szerző bármely más műve,

A bajnok is archetípusokra és valóságosnak ható szituációkra épít, és családi mikrotragédiából indul ki,

 az egyik kulcskérdés pedig ugyanúgy a hatalomgyakorlás, mint az ezt megelőzően bemutatott, saját társulatával létrehozott Fácántáncban. A bajnokkal elkezdett katonás munka a következő évadban folytatódik: az Ascher Tamás Háromszéken Máté Gábor nőkkel kapcsolatos viselt dolgairól szól.

4954194 751597af6db4f87a8b7a5422316b0c6d o

4954194 751597af6db4f87a8b7a5422316b0c6d o

Pintér Béla nevettet, ugyanakkor komoly társadalomkritikát fogalmaz meg, ám sosem direkt módon. Színháza nem dokumentarista, nem aktuálpolitikus – bár onnan is kölcsönöz, mint ahogy a bohózatokból, az erdélyi népdalokból vagy az ABBA együttestől –, mégis reflektál a mai magyar valóságra, hiszen a szélsőjobb erősödéséről beszél (Szutyok), az ügynökkérdésről (Titkaink), az egészségügyről, a menekültekről, a Ligetről (Szívszakadtig).

Ez a színház megfigyel, felmutat, de a helyes válaszok megtalálását a nézőre bízza.

Ahogy egyik alapszínésze, az e kiadványban is szereplő Thuróczy Szabolcs fogalmazott, előadásaikkal nem felkiáltó-, hanem kérdőjelet tesznek a mondatvégére. A Pintér Béla-drámák, ahogy Csáki Judit írja, „rugalmas fantáziával kreált eseménysorozat”-ok, amelyekben műfajok keverednek pontosan kimért, egymást erősítő arányban. Bár a következő részlet egy 2011-es produkciót idéz, a még mindig telt házakkal futó Kaisers TV, Ungarnt – amelyben hihetetlen külső hasonlóságot mutat Petőfi Sándorral –, tökéletesen összefoglalja a pintérbélaságot.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron megjelent a hazai médiapiac hiánypótló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunk bemutatja az összes beválogatott alkotót, valamint felvezet egy különleges kampányt, amelyről december elején rántjuk le a leplet.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, látogasson el valamely Libri könyvesboltba vagy rendelje meg online, ide kattintva!

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Angyallal a vállán – Hajduk Károly a Kult50-ben

Hisz benne Hajduk Károly, hogy a színész, amikor valami igazán lényegit érez meg szerepében, akkortól az a nehezen megmagyarázható „valami” kisangyalként ül a vállán, és játéka minden egyes pillanatában a fülébe sugdos. Hajduk Károly alakítását látva, minden bizonnyal ezt a segítséget is megkapta, amikor az Akik maradtak című, számtalan rangos elismerést begyűjtő film főszerepét forgatta.
Vizuál

Átadták a legjobb magyar filmelőzetesnek járó díjakat

Az idei Arany Blende a zsűri szavazatai szerint A létezés eufóriája-trailerhez került, míg a közönségdíj az Apró mesék előzeteséé lett. Mutatjuk a nyertes videókat!
Klasszikus

Arany Oroszlánt nyert a Concerto Budapest koncertfilmje Velencében

Szabó Stein Imre koncertfilmjét díjazták a Velencei TV Fesztiválon, amely májusban debütált a Mezzo TV-n. A Concerto Budapest és Gidon Kremer közös hangversenyét örökítette meg a felvétel.
Vizuál

Akár telefonról is bejárhatóak a Nyitott Műhelyek az idei Budapest Design Weeken

Online cukorvirág-készítés, környezettudatos esőkabát előállítás, vicces kerámiák vagy kézműves cipők műhelytitkai. Az idei Design Hét félig a netre költözött, így a nyitott műhelyekbe akár otthonról is bepillanthatunk! Mutatjuk, hogyan!
Színház

Kiosztották a MOST FESZT díjait

A legjobb monodrámát, stúdiószínházi előadást és a legjobb alakítást ismerte el a zsűri, de a közönségzsűri is osztott ki díjat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Egy katonatiszt lett az SZFE új kancellárja, de nem engedték be az egyetemre

Szarka Gábor a honvédelmi miniszter kabinetfőnöke volt korábban.
Színház hír

Kiosztották a MOST FESZT díjait

A legjobb monodrámát, stúdiószínházi előadást és a legjobb alakítást ismerte el a zsűri, de a közönségzsűri is osztott ki díjat.
Színház magazin

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.
Színház kult50

Mindent újra kell gondolni – Garai Judit a Kult50-ben

Garai Judit kiváló színházi dramaturg. Egyetemi oktató. Műfordító. Aki szüntelenül olvas és ír. Nem is akárhogyan.
Színház ajánló

Kortárs magyar ősbemutató született a Radnóti Színházban

Az egy éve nyitott Radnóti Tesla Labor hatodik bemutatója Schwechtje Mihály Gina című darabja szeptember 26-án, szombaton. A hatból három Radnóti produkció, három pedig a függetleneké.