Színház

A KULT50 bemutatja: Urbán András

2017.11.27. 14:35
Ajánlom
Ahol színháza születik: a Balkán rögvalósága, a kultúrák találkozásának demarkációs határvonala. Urbán András portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

A 2017 júniusában megjelent  kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése:

Urbán András

Urbán András

A tabudöntögető, a színpad és a nézőtér között kapcsolatot teremtő, élő színházban hívő rendező legújabb kori életművével kapcsolatban azok a szerencsések lehetnek naprakészek, akik körbeutazzák vele a Balkánt, hiszen nemrég egy évad alatt az egykori Jugoszláviából létrejött valamennyi országban dolgozott. Társulatok meghívására érkezik, és általában vagy nagy nemzeti klasszikusokat értelmez át, vagy szerzői projektet hoz létre, amellyel a résztvevők személyes történeteit beépítve vagy elemelve közéleti és személyes élethelyzeteket dolgoz fel dokumentarista alapon.

Tizennyolc évesen egyik alapítója volt Zentán az Aiowa nevű színházi, összművészeti és ideológiai csoportnak, a délszláv háború idején nem foglalkozott színházzal, majd újra rendezni kezdett. Alapítója és igazgatója a szabadkai Kosztolányi Dezső Színháznak, az általuk szervezett Desiré Central Station a bácskai régió egyetlen nemzetközi színházi fesztiválja. Magyarországon kapott Jászai Mari- és Hevesi Sándor-díjat, itteni előadásai leggyakrabban a szegedi Thealteren – azelőtt Alternatív Színházi Szemle – láthatók. Szerbiai díjainak hosszú a listája, a Biteftől a Sterijáig az ország minden jelentős fesztiválján meghívott és elismert alkotó.

Nevével a szűk szakmán kívüliek a 2015-ös Pécsi Országos Színházi Találkozó versenyében szereplő, Újvidéken készült Bánk bán kapcsán ismerkedtek meg, amelynek végén egyfajta állásfoglalásra késztették a nézőket: arra, hogy hagyják el a nézőteret, ha a felsorolásban olyan intézkedéshez érnek, amely hazájuk elhagyására kényszerítené őket. Nem botránykeltés volt a célja a dramaturgiailag teljes mértékben megágyazott helyzetnek, mégis volt zsűritag, aki botrányt kiáltott.

Az biztos, hogy Urbán András (poszt)avantgárd, (aktuál)politikus, populizmust elvető rendezéseit a társadalomkritikát el nem viselő közönség zsigerből elutasítja. Pontosan úgy, ahogyan a kisebbségi-többségi létet illető véleményét, amely szerint – ahogyan arról az Erdélyi Riportnak nyilatkozott – „nem nemzeti vagy más hovatartozás alapján határozódnak meg problémák, hanem kizárólag az emberi magatartás alapján”, mert „ez határozza meg, hogy miről van véleményünk, mivel foglalkozunk, nem pedig az, hogy mivel illik, vagy mi az elvárt”.

Urbán András

Urbán András

Urbán András szigorúan jelenidejűségben gondolkodik.

Az általa vizsgált jelenségek okait felmutatja, megoldási javaslatot nem fogalmaz meg. Pillanatfelvételeiben dokumentál – kérlelhetetlenül –, a többit a nézőtéren ülőre bízza. Ahogyan nem kánonok mentén gondolkodik, úgy rendezéseit és szabadkai színházát sem nemzeti határok mentén lehet és szabad meghatározni. Ahol színháza születik: a Balkán rögvalósága, a kultúrák találkozásának demarkációs határvonala. Ahogy a boncolgatott témák, úgy színházi nyelve is kizárólag ebből a földrajzi, politikai, nyelvi, társadalmi kontextusból fakad, ha úgy tetszik: csak abból a földből tudott kisarjadni.

Úgy beszél, vall és kérdez a hazaszeretetről, nemzeti identitásról az Újvidékről szóló Neoplantán, a Katona-drámán, illetve a szerb társulattal készített szerb klasszikuson, a Hazafiakon keresztül, hogy a szövegbeli konkrétumokat kitágítja, azok helyi értékét részben annullálva általános érvényűvé növeszti, miközben mégis a valóságra reflektál. Hangosan, zajosan, lüktető zenével, a nézőnek egyetlen pillanatra sem hagyva nyugtot.

A hamis pátoszt lefosztja az alapanyagról.

Jórészt irodalmi művekből dolgozik, de mindegy, hogy Csáth Géza, Sylvia Plath, Végel László, Danilo Kiš, Bertolt Brecht, Heiner Müller vagy Vlagyimir Szolovjov művét, szerb vagy magyar nemzeti drámát visz színpadra, azokat minden esetben sajátos hozzáállással teszi. Ha ki is mozdítja az eredeti kontextusból az írott szöveget, mozaikos olvasatában a szerző szellemiségét megtartja. Egy alkalommal ezt úgy fogalmazta meg: nem róluk, azaz nem az írókról szól az egész. És valóban nem, hiszen a színpad valósága – különösen nála – más érzékekkel, érzetekkel, hatásokkal kiegészülve működik. Ez nem a remény színháza, ezért kegyetlen, és/de ezért van rá szükség.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron megjelent a hazai médiapiac hiánypótló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunk bemutatja az összes beválogatott alkotót, valamint felvezet egy különleges kampányt, amelyről december elején rántjuk le a leplet.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, látogasson el valamely Libri könyvesboltba vagy rendelje meg online, ide kattintva!

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Bösendorfer zongorát hallunk Érdi Tamás új Beethoven-lemezén

Mindig, mindenhol a Steinway, most viszont egy olyan lemez jelent meg, amelyen Bösendorfer-zongora szól. De korántsem ez Érdi Tamás felvételének érdeme.
Klasszikus

Ha a rezesek viccelni kezdenek...

... csinálják úgy, mint ez az öt plusz egy fickó. Most, amikor kis hangszórókon hallgatunk zenét, mindennél fontosabb, hogy megismertessük a legkisebbekkel az élő zene izgalmait. A Brass In Five harsány humorral és a hangszereik sokféle hasznosításával végzik ezt a munkát.
Jazz/World

Visszahelyezik a verset ősi jogaiba – 50 éves a Kaláka

Idén ötvenéves a Kaláka zenekar, akinek dalain már több generáció nőtt fel. A jubileumot november 30-án a Müpában is megünneplik, ennek kapcsán kérdeztük Gryllus Dánielt a vers szerepéről, a gyerekközönségről és Latinovits Zoltánról.
Vizuál

Milyen volt Jeney Zoltán kapcsolata a filmmel?

Jeney Zoltánra emlékezik a Magyar Nemzeti Filmalap. Az október végén elhunyt zeneszerzőt talán sokan a Jób lázadása, a Szindbád és a Kincskereső kisködmön filmzenéiért ismerték. Négy alkotása most ingyen elérhető az interneten.
Vizuál

Tölts egy napot Woody Allennel

November 28-án érkezik a hazai mozikba Woody Allen legújabb filmje, az Egy esős nap New Yorkban. Ebből az alkalomból Woody Allen-napot tartanak a Kino Cafe Moziban, a mester utóbbi években készített legjobb filmjeivel.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház premier

Gergye Krisztián ADHD-és gyerekekről szóló előadást rendez a B32-ben

Egy felnőni képtelen, „laza” anyuka; egy figyelemhiányos-hiperaktív, rosszabb pillanataiban fékezhetetlen fiú; és szomszédjuk, egy trauma miatt dadogó ex-tanárnő a főszereplői a Mit tennél, ha meghalnék? c. drámának, a szereplők: Horváth Lili, Varga Ádám Simkó Katalin.
Színház hír

Először pályázik Magyarország a Nemzetközi Színházi Olimpia megrendezésére 

A Nemzetközi Színházi Olimpia zárósajtótájékoztatóján Szentpéterváron Vidnyánszky Attila és Fekete Péter bejelentették, hogy Magyarország kandidál a 2023-as Nemzetközi Színházi Olimpia megrendezésére.
Színház hír

Tudnivalók Karinthy Márton temetéséről

A 71. életévében elhunyt színházigazgatótól november 26-án 10 órakor vehetünk végső búcsút a Fiumei úti Sírkertben.
Színház interjú

„Nem horgonyoztam le egyik izmusnál sem” – Interjú Nagy Norberttel

Májusban mutatta be a Forte Társulat Elias Canetti Kárpázatát a Szkénében. A főszereplőt, Peter Kient alakító Nagy Norberttel az ősbemutató különleges formanyelvéről, a történetben megjelenő férfi-női viszonyokról, és szöveg aktualitásáról beszélgettünk.
Színház hír

Ilyen lett a felújított kaposvári Csiky Gergely Színház

Átadták a Kaposvár jelképének számító Csiky Gergely Színház felújított és kibővített épületét.