Színház

A KULT50 bemutatja: Urbán András

2017.11.27. 14:35
Ajánlom
Ahol színháza születik: a Balkán rögvalósága, a kultúrák találkozásának demarkációs határvonala. Urbán András portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

A 2017 júniusában megjelent  kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése:

Urbán András

Urbán András

A tabudöntögető, a színpad és a nézőtér között kapcsolatot teremtő, élő színházban hívő rendező legújabb kori életművével kapcsolatban azok a szerencsések lehetnek naprakészek, akik körbeutazzák vele a Balkánt, hiszen nemrég egy évad alatt az egykori Jugoszláviából létrejött valamennyi országban dolgozott. Társulatok meghívására érkezik, és általában vagy nagy nemzeti klasszikusokat értelmez át, vagy szerzői projektet hoz létre, amellyel a résztvevők személyes történeteit beépítve vagy elemelve közéleti és személyes élethelyzeteket dolgoz fel dokumentarista alapon.

Tizennyolc évesen egyik alapítója volt Zentán az Aiowa nevű színházi, összművészeti és ideológiai csoportnak, a délszláv háború idején nem foglalkozott színházzal, majd újra rendezni kezdett. Alapítója és igazgatója a szabadkai Kosztolányi Dezső Színháznak, az általuk szervezett Desiré Central Station a bácskai régió egyetlen nemzetközi színházi fesztiválja. Magyarországon kapott Jászai Mari- és Hevesi Sándor-díjat, itteni előadásai leggyakrabban a szegedi Thealteren – azelőtt Alternatív Színházi Szemle – láthatók. Szerbiai díjainak hosszú a listája, a Biteftől a Sterijáig az ország minden jelentős fesztiválján meghívott és elismert alkotó.

Nevével a szűk szakmán kívüliek a 2015-ös Pécsi Országos Színházi Találkozó versenyében szereplő, Újvidéken készült Bánk bán kapcsán ismerkedtek meg, amelynek végén egyfajta állásfoglalásra késztették a nézőket: arra, hogy hagyják el a nézőteret, ha a felsorolásban olyan intézkedéshez érnek, amely hazájuk elhagyására kényszerítené őket. Nem botránykeltés volt a célja a dramaturgiailag teljes mértékben megágyazott helyzetnek, mégis volt zsűritag, aki botrányt kiáltott.

Az biztos, hogy Urbán András (poszt)avantgárd, (aktuál)politikus, populizmust elvető rendezéseit a társadalomkritikát el nem viselő közönség zsigerből elutasítja. Pontosan úgy, ahogyan a kisebbségi-többségi létet illető véleményét, amely szerint – ahogyan arról az Erdélyi Riportnak nyilatkozott – „nem nemzeti vagy más hovatartozás alapján határozódnak meg problémák, hanem kizárólag az emberi magatartás alapján”, mert „ez határozza meg, hogy miről van véleményünk, mivel foglalkozunk, nem pedig az, hogy mivel illik, vagy mi az elvárt”.

Urbán András

Urbán András

Urbán András szigorúan jelenidejűségben gondolkodik.

Az általa vizsgált jelenségek okait felmutatja, megoldási javaslatot nem fogalmaz meg. Pillanatfelvételeiben dokumentál – kérlelhetetlenül –, a többit a nézőtéren ülőre bízza. Ahogyan nem kánonok mentén gondolkodik, úgy rendezéseit és szabadkai színházát sem nemzeti határok mentén lehet és szabad meghatározni. Ahol színháza születik: a Balkán rögvalósága, a kultúrák találkozásának demarkációs határvonala. Ahogy a boncolgatott témák, úgy színházi nyelve is kizárólag ebből a földrajzi, politikai, nyelvi, társadalmi kontextusból fakad, ha úgy tetszik: csak abból a földből tudott kisarjadni.

Úgy beszél, vall és kérdez a hazaszeretetről, nemzeti identitásról az Újvidékről szóló Neoplantán, a Katona-drámán, illetve a szerb társulattal készített szerb klasszikuson, a Hazafiakon keresztül, hogy a szövegbeli konkrétumokat kitágítja, azok helyi értékét részben annullálva általános érvényűvé növeszti, miközben mégis a valóságra reflektál. Hangosan, zajosan, lüktető zenével, a nézőnek egyetlen pillanatra sem hagyva nyugtot.

A hamis pátoszt lefosztja az alapanyagról.

Jórészt irodalmi művekből dolgozik, de mindegy, hogy Csáth Géza, Sylvia Plath, Végel László, Danilo Kiš, Bertolt Brecht, Heiner Müller vagy Vlagyimir Szolovjov művét, szerb vagy magyar nemzeti drámát visz színpadra, azokat minden esetben sajátos hozzáállással teszi. Ha ki is mozdítja az eredeti kontextusból az írott szöveget, mozaikos olvasatában a szerző szellemiségét megtartja. Egy alkalommal ezt úgy fogalmazta meg: nem róluk, azaz nem az írókról szól az egész. És valóban nem, hiszen a színpad valósága – különösen nála – más érzékekkel, érzetekkel, hatásokkal kiegészülve működik. Ez nem a remény színháza, ezért kegyetlen, és/de ezért van rá szükség.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron megjelent a hazai médiapiac hiánypótló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunk bemutatja az összes beválogatott alkotót, valamint felvezet egy különleges kampányt, amelyről december elején rántjuk le a leplet.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, látogasson el valamely Libri könyvesboltba vagy rendelje meg online, ide kattintva!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Művészeit díjazta a Magyar Állami Operaház az évadzáró gálán

308 operaházi, 63 Eiffel műhelyházas és 9 Erkel színházi nagytermi előadásán mintegy 300 ezer nézőt fogadott 141. évadában a Magyar Állami Operaház. Az intézmény a Csillagóra gálán díjátadóval összegezte az évadot, ami azonban még augusztus közepéig tart.
Klasszikus

Hat magyar zongorista vehet részt a Bartók Világverseny élő fordulóiban

A több mint 51 ezer euró (20 millió forint) összdíjazású, zongoristáknak rendezendő szeptemberi megmérettetés rangos nemzetközi zsűrijének elnöke a New York-i Juilliard School tanszékvezetője, Yoheved Kamplinsy lesz.
Klasszikus

„Ha nagy művészek mellett állsz a színpadon, az megváltoztatja a perspektívádat” – beszélgetés Abouzahra Amira hegedűművésszel

Kisgyerekkora óta ismeri a hazai közönség a fiatal hegedűművészt, Abouzahra Amirát, aki idén az MVM Zrt. által támogatott Junior Prima díjban részesült magyar zeneművészet kategóriában.
Vizuál

Magyar Mozgókép Fesztivál: a Hogyan tudnék élni nélküled? kapta a legjobb játékfilm díját

Orosz Dénes zenés vígjátékát több kategóriában is elismerték. A szemle gáláján díjat érdemelt ki többek között a Véletlenül írtam egy könyvet, a KIX, a Holnap meghalok, a Cipők és Paták, valamint az Ők tudják, mi a szerelem című alkotás is.
Zenés színház

15 sor zenés színház: Együtt! – Szentivánéji álom

A Fidelio 15 sor-rovatát azért hoztuk létre, hogy mindenről beszámoljunk, ami kultúra, és érdemes tudni róla. A következő írás a Magyar Állami Operaház és négy művészeti egyetem Együtt! című produkciójáról szól. 15 sor zenés színház.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Gogol, Örkény és Csehov is szerepel a Vörösmarty Színház következő évadában

Megtartotta évadzáró társulati ülését a székesfehérvári Vörösmarty Színház. A leköszönő igazgató, Szikora János a 2024/25-ös évadot és az elmúlt tizenhárom évet is értékelte, majd elköszönt a társulattól.
Színház hír

Több mint hatmillió forint gyűlt össze a színházi háttérdolgozók támogatására

A Színházi Dolgozók Szakszervezete nyolcadik alkalommal rendezte meg jótékonysági előadását. A június 19-ei gálaesten húsz hazai teátrum száznál több művésze lépett színpadra a Vígszínházban, de reflektorfénybe álltak a háttérszakmák képviselői is.
Színház hír

Évadot zárt a Budaörsi Latinovits Színház

Több mint 31 ezren voltak kíváncsiak a Budaörsi Latinovits Színház előadásaira. Berzsenyi Bellaagh Ádám az évadzárón elmondta, a színház rendkívül sikeres szezont tudhat maga mögött.
Színház hír

Rekord látogatottsággal zárta évadát a Budapest Bábszínház

Sikeres jubileumi évadot zárt a Budapest Bábszínház. Új díjat alapítottak, melyet először a 60 éve a teátrumban dolgozó Blasek Gyöngyi vehetett át. Jövő tavasszal rendeznék meg a II. Abstract Budapesti Nemzetközi Kortárs Bábfesztivált. A Kolibriből távozó Csernák Norbert a társulathoz szerződik.
Színház hír

Herczeg T. Tamás a békéscsabai színház új igazgatója

A hírt a békéscsabai Jókai Színház osztotta meg közönségével. Seregi Zoltán két ciklust, azaz tíz évet töltött a vidéki teátrum igazgatói székében, nem kívánt újrázni. A pozícióra egyetlen pályázat érkezett, Herczeg T. Tamásé, melyet Békéscsaba város közgyűlése elfogadott.