A megkérdezett intézmények szinte mindegyike egyetért abban, hogy nehéz időszak vár a szektorra, illetve újra kell tervezniük a következő időszak költségvetését. Bár nagyfogyasztóként a rezsicsökkentés eddig sem érintette őket, áremelkedéssel csaknem mindegyikük számol.

Az Átrium egyelőre még az előző évi szerződésük szerint fizetik a működési költségeket. „Még nem tudjuk, hogy a szolgáltatónknál milyen árakkal kalkulálhatunk, de úgy gondolom, hogy a gáz esetében három-ötszörös árváltozásra lehet majd számítani, a villanynál talán nem lesz ilyen arányú az emelkedés, viszont az is súlyos lesz.” – mondta Zsedényi Balázs, a színház produkciós igazgatója, aki hozzátette, hogy egyelőre az is bizonytalan, hogy egy ilyen mértékű áremelkedést hogyan és mivel tudnak kompenzálni.

de alapvetően próbálunk úgy gazdálkodni, hogy a változásokból a néző a lehető legkevesebbet érzékelje. Ennek alapvető feltétele az lenne, hogy az immár kilencedik hónapja elbírálatlan működési támogatási kérelmünket a minisztérium méltányosan elbírálja, és azt a nagyságrendi támogatást biztosítsa, amit a többi magánszínháznak biztosít.” Addig azonban, amíg nincs az Átrium vezetőségének kezében az új árakkal kiegészített szerződés, konkrét lépéseket sem tudnak tenni. Abban azonban biztosak, hogy a helyzet valódi és súlyos problémává válik az évad második felében.

A Városmajori Szabadtéri Színpadot és Kristály Színteret üzemeltető Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. rezsiköltségei is kiszámíthatatlanok lettek, emiatt pedig nehezen tudják megtervezni az évadjukat. Az Átriumhoz hasonlóan ők is kalkulálnak egy kisebb mértékű jegyáremeléssel.

„A közüzemi díjak megemelkedésén kívül kifejezetten érzékenyen érintett minket a kata törvénymódosítása, amelynek tovagyűrűző hatása befolyásolja a színház büdzséjét is – egyelőre még teljességgel meg sem becsülhető módon.

– tudatta a vezetőség, hozzátéve, hogy a Szemlére szinte kizárólag vidéki és határon túli társulatokat várnak, akiknek az áremelkedés miatt a szállítási költségek növekedésével – külföldről érkezők esetében pedig a forint gyengülésével – is számolniuk kell.

– mondta el Puskás Tamás, a Centrál Színház igazgatója, utalva arra, hogy a teátrumok évről évre igyekeznek a különböző szolgáltatók ajánlatai közül a számukra legkedvezőbbet kiválasztani. „Szerintem nagy ijedtségre nincs ok, a helyzet csak annyiban fog változni, hogy ezentúl jobban oda kell figyelnie mindenkinek, hogy mire és mennyit költ” – fejtette ki az álláspontját Puskás, kiemelve azt is, hogy míg a rezsicsökkentéssel egy magánszemély 30 forint körül fizetett kWh-ként, addig ez a Centrál Színház esetében eddig is 130 forint körül mozgott.

A Centrál Színház tehát megfontoltan áll a helyzethez annak ellenére, hogy nemrég komoly problémával szembesültek: nem kaptak meg egy szerződésben megígért, 250 millió forintos támogatást, amellyel az elmúlt három évben számolhattak.

A Jurányi Ház nemcsak a magas árakkal, a bizonytalansággal is szembesült. A nagyjából 6700 négyzetméteres épület gáz- és áramszolgáltatásainak szerződéskötései jelenleg is zajlanak, ám míg a nagy alapterület miatt eddig kiemelt ügyfélként tekintett rájuk a szolgáltató, ez az utóbbi időszakban megváltozott, sőt az is kérdésessé vált, hogy tudnak-e a teljes évre elegendő gázt biztosítani az intézménynek.

„Továbbra is egy évre szerződünk a legjobbnak ítélt szolgáltatóval, de mivel folyamatosan változik a piac, bekerül a szerződésbe egy olyan tétel, amely lehetővé teszi az árváltozást, amennyiben a helyzet indokolja” – mondta el Rozgonyi-Kulcsár Viktória, a Jurányi Ház vezetője, hozzátéve, hogy a helyzet az intézményben dolgozó tagszervezetek miatt is bonyolult.

„63 szervezet működik a Jurányiban, akik nekünk mint főbérlőnek üzemeltetési hozzájárulást fizetnek. Hiába vagyunk olyan helyzetben, hogy éppen lejártak az eddigi szerződéseik, és újat kell kötnünk, nehéz feléjük fix hozzájárulást megállapítani, ráadásul látjuk, hogy ők is bajban vannak.” Rozgonyi-Kulcsár Viktória emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy

„Minden olyasmi, ami szükséges egy színház vagy ilyen jellegű művészeti telephely üzemeltetéséhez, most bizonytalan és drágább. Eddig sem volt könnyű, különösen egy főként pályázati pénzekből és jegybevételből élő játszóhelynek, most viszont nemcsak a bevétel mértéke kérdéses, a kiadások is. Az sem lehet megoldás, hogy a végletekig emeljük a jegyárakat, hiszen az pont a nézőszám csökkenését generálja.”

A vidéki színházak esetében is hasonló problémákkal néznek szemben a színházi szféra képviselői:

A Szegedi Nemzeti Színházat is nagymértékben érintik a gazdasági intézkedések, és meghatározzák a teátrum finanszírozását. 

miközben a beszállítóink is árat emelnek, még nem látjuk tisztán, hogy hányszorosára emelkednek az energia áraink, míg a költségvetési keretünk nem változik” 

– mondta el kérdésünkre Barnák László főigazgató, hozzátéve, hogy drasztikus lépésekre kényszerülnek a következő évadban, árat emelnek, spórolnak az energiával, illetve a tervezett bemutatószámot sem tudják tartani. „Kérdéses az is, hogy bármilyen kompenzációs támogatásra számíthatunk-e fenntartói részről” – fejezte ki aggodalmát Barnák.

Hasonló tapasztalatokról számol be több fővárosi és vidéki színház is, akik néhány nappal korábban az Index kérdésére elmondták a tapasztalataikat.

A dunaújvárosi Bartók Színház rezsiköltsége például az augusztus 1-jei szerződéskötések értelmében az ötszörösére ugrik. Ezenfelül megválnak egy városi klubtól, melyet visszaadnak az önkormányzatnak, elhalasztják az egyik, jövő évadra tervezett bemutatójukat, és eltörlik a bérbeadási kedvezményeket.

Őze Áron, a teátrum igazgatója nem lát megoldást abban, hogy munkatársakat küldjenek el, vagy árakat emeljenek, a játszási napok számát viszont péntekre, szombatra és vasárnapra szűkítik.

A Spinoza kiadásai a többi színházhoz képest drasztikusan nőnek: a rezsiköltségük csaknem 175 százalékkal emelkedik. A fennállásának 20. évfordulóját ünneplő magánszínház ezzel a végleges bezárás közelébe kerül.

Kapcsolódó

„Utat mutatni a főállású kultúrafogyasztás felé” – beszélgetés Sándor Annával

Ingyenes koncertekkel, öt új bemutatóval és egy könyvvel ünnepli huszadik, jubileumi évadát a Dob utca kulturális, szellemi, szórakoztató ékszerdoboza, a Spinoza Színház. Az alapító-tulajdonossal, Sándor Annával beszélgettünk a pesti kabaréról, közösségépítésről és magyar zsidó nagyságokról.

A tatabányai Jászai Mari Színház szerencsésebb helyzetben van, mert bár a teátrum is számol az áremelkedéssel, felmerült, hogy a rezsit átvállalja az önkormányzat. Erről azonban döntés még nem született. Ugyanakkor ők már most rákényszerültek arra, hogy a jegy- és bérletárakon emeljenek.

A Rózsavölgyi Szalon már előrelátóan gondolkodott, a korábbi évek hat-nyolc bemutatójához képest a következő szezonra négy premiert terveztek.

Bízom benne, hogy lesznek továbbra is pályázatok a független színházak – ilyen a Rózsavölgyi Szalon is – működésének megsegítésére, vagy esetleg a korábbi pályázatok elszámolása kapcsán kaphat kedvezményeket az előadó-művészeti szakma” – mondta el az Index kérdésére Zimányi Zsófia művészeti vezető, hozzátéve, hogy jó lenne, ha a színházak szolidárisak lennének egymással.

Az Index által megkérdezett többi színház, a Budaörsi Latinovits Színház, a szombathelyi Weöres Sándor Színház, valamint a Sberbank bezárása miatt forrásaitól elvágott Trafó egyelőre nem tudott konkrét információkkal szolgálni a jövőt illetően.

A Magyar Hang a Katona József Színházat is elérte, a teátrum válaszában kitért rá, hogy bár az áramra még csak most írják ki a közbeszerzést, legalább négyszeres áremelkedéssel számolnak, és kalkulációjuk szerint a gáz is ilyen mértékben drágul majd.