Színház

A (láthatatlan) szépség és a szörnyeteg

2009.11.11. 14:29
Ajánlom
A létezés testi-lelki lealjasulás. Mondja Andrejev. De. Köszönhetően a szerző, továbbá az ősbemutatót rendező Gothár Péter jól leplezett lírai hajlamának, ez a történet egészen más, mint amit mutat. Valójában egy halálos szerelem története. (Kutyakeringő, Kamra) - KRITIKA

 

"A látványnak el kell hagynia a színpadot,

hogy helyet adjon a láthatatlan emberi léleknek ..."

Leonyid Andrejev

Heinrich Tiele bankár és jóbarátja, a koszos, büdös Fjoklusa egy szétivott éjszakán leköpdösnek a hídról a folyóba. Aztán gyorsan átfutnak a másik oldalra, és nézik, mit visz a víz. Egészen mellbevágó kép, ahogy a korláton kihajolva bámulnak lefelé az alattuk hömpölygő vízáradatra a Katona József Színház nem túl nagy Kamrájában. A rendező tervezte díszlet elhitet mindent. Eleve a hídjelenetre van kitalálva, amúgy szemmagasságig emelt, ablakkeretekbe foglalt kalitka, börtön. Benne az ember önnön létezésébe zárva.. A rabok rabja a főszereplő maga. Menekülési vágyát a (bankár)lét lélekölő valóságából több monológban is a tudtunkra adja. (Tompa Andrea fordításában.) Az utolsót erősen stilizálva, hogy elejét vegye a szájbarágásnak. Az elmenekülésre minden oka megvan. Testvére meglopja, menyasszonya elhagyja, egy gondjaiba búsult, nagycsaládos véglény a társa az alkoholban.

A múlt század elején munkálkodó orosz író (publicista, kritikus, színházteoretikus, festő és fotóművész), Leonyid Andrejev komor filozófiájú drámáinak egyike a Kutyakeringő. 1913-ban fejezi be a századelő új szeleivel érkező művet, mely éppen emiatt akkor még nem kerül színpadra. Andrejevet legendás művészbarátság fűzte a képzőművész, drámaíró Nyikolaj Roerichhez, akit a "láthatatlan lényeg" művészének tartott. Mint a későbbiekben látni fogjuk - e vonatkozásban is rokonlelkek.

Óriási orrok, fenekek, púpok és bibircsókok. (Már magát a látványt sem könnyű tolerálni). Mindenkin ott a bélyeg. A külső hiba, amely ráerősít a lelkek romlottságára. Az emberi élet mocskos reménytelensége, egy kiábrándult írói elme marcangoló valóságképe néz szembe a nézővel. A létezés testi-lelki lealjasulás. Mondja Andrejev. De. Köszönhetően a szerző, továbbá az ősbemutatót rendező Gothár Péter jól leplezett lírai hajlamának, ez a történet egészen más, mint amit mutat. Valójában egy halálos szerelem története. A maga mindent elsöprő szenvedélyével. Egy olyan pár története, akik a színpadon nem is találkoznak. Még csak azt se tudjuk, mi történik pontosan. A vélhetően a társadalmi comme il faut szabályai szerint induló kapcsolatban az esküvő már kitűzve, a jól szituált vőlegény elegáns lakást bérel három évre, benne napos gyerekszobákkal. Azután történik valami, jön egy levél, egy darabig fogalmunk nincs, mi áll benne, utána is csupán homályos részletek. A menyasszony küldte, valahonnan a messzi Moszkvából, nem csak, hogy szakít, de anyja nyomására már férjhez is ment egy dúsgazdag kérőhöz. Balladai szűkszavúsággal értesülünk a fősodorról, miközben a nyomorult  vőlegénnyel és a hasonló sorsú mellékszereplőkkel időzünk hosszan a szörnyeteg valóságban. Hozzá még mindenféle zajokkal halálra idegesítenek minket. A történet szépsége konkrétan nincs elmesélve. Csupán rejtve jelenik meg - ahogy a szörnyeteggé aljasult valóság elrejti a láthatatlan lényeget. Ennek viszont megvan az az előnye, hogy a képzeletünkben állíthatjuk össze a saját, személyre szabott sztorinkat. Így lesz meg végül a történet eleje, közepe, vége...

Mészáros Bélát a főszerep főszereplővé avatja. Halálos pontossággal egyensúlyoz az eredendő romlottság és az emberi lélek velőig ható kiszolgáltatottsága között. A hazudozási hajlam és az őszinte érzelem, a joviális bedarálódás és a "nagy balhé" dédelgetett álma között. Soha nem tudjuk, melyik igaz. Hogy a végtelenül összetett karakter motivációit épp melyik uralja. Gesztusait az apró grimaszok és a hirtelen váltások hitelesítik. Végül is ki ez? Matematikai zseni? Blöffölő slemil? Meggyalázott hősszerelmes? Korának nagy szélhámosa? Meggyötört lélek sorsközösségben a többi hasonlóval? Az alakítás egyik legnagyobb erénye, hogy mindvégig izgalomban tart. Mégis ki ez az ember? Érzelmeinket ugyanaz a megoldhatatlan dilemma veszi igénybe a másik kilétét illetően, mint a való életben. A dilemma amúgy is valós, magától Andrejevtől ered. Polgári élet és/vagy alkoholizmus. Illemtudó életpálya vagy minden állítólagos érték tagadása. Maradás vagy menekülés. Élés vagy önkéntes halál. Mészáros bankárjának hezitálása egyenes irányú jellemfejlődés - vagy leépülés, attól függ, honnan nézem - sok apró meglepetéssel. Önmagában már az is sokat elmond Heinrich Tiele figurájáról, ahogy a címadó Kutyakeringőt három merőben más élethelyzetben három merőben más hangzattal interpretálja.

Több figura izgalmát is az így-úgy átélt jellemfejlődés adja. Már akinek van rá módja. Jordán Adél inkább csak meglepetéseket tartogat, mindenesetre jól tartogatja a történet meglepetéseit. A két vendég, Ruszina Szabolcs és Schmied Zoltán zsánerképet fest, kis levegőt engednek be az úgynevezett - és tényleg csak úgy nevezett - normális külvilágból. Hajduk Károly inasa gyönyörűen mutatja a hétköznapok kiüresedett kliséit egy kiüresedett társadalomban. (A figura lényegét nem kapkodja el, szépen lassan érteti meg a nézővel.) Keresztes Tamás, a fivére életére törő, bűnöző hajlamú Karl Tieleként, fordított jellemutat jár be, mint bankárbátyja. Mintha testvére szerelmét szeretőjévé alázva elerőtlenedne benne a bűn, megkopna a gyilkos hajlam. Mintha - ellentétben a Bűn és bűnhődés Raszkolnyikovjával - nem merné megtenni a végső nagy lépést gondolat és tett között. Vagy csak nem marad rá ideje?  Kocsis Gergely Fjoklusája is a bűnnel van a legérzékibb viszonyban. Hiába a szép nagy család vagy a Pelsőczy Réka taszító külsejű Boldog Zsenyájával eltöltött viharos éjszaka.

S ha zsigerből eltartjuk is ezt a mélybe rántó történetet, hiszen még a Gothár rendezte Kripli véglényeinek végtelen kedvességét sem találjuk benne, elemel mégis a hétköznapok sarától. Ha nem is ott a színházban, de valamikor utána. Lebomlik róla a világ lealacsonyító vicsorgása, s megmarad belőle az emberi létezés láthatatlan lényege, a halálos szépség.

Andrejev világát átmossa Gothár gondolatisága. Beleértve a színlapot is. Elején, hátulján fotóra festett idill. A két képen minden ugyanaz, csak a két női arc különbözik. Elöl Jordán Adél, hátul Pelsőczy Réka szerelemtől alélt tekintete. A nők arcát ceruzával rajzolt, angyalszőke haj keretezi. Szemben velük vágyuk tárgya - a férfi. Mindkét képen ugyanazzal az áhítatos mozdulattal. Elöl is, hátul is. A nők állára rajzolt szép, szőke kecskeszakállt gyengéden két ujja közép csippenti...         

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

25 éve halt meg Róna Viktor, aki még Nurejevvel is jó barátságot ápolt

Adottságai egyáltalán nem predesztinálták a balettművész-pályára, szorgalmának köszönhetően mégis világhírnévre tett szert az 1994. január 15-én elhunyt Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, aki Rudolf Nurejev pályájának is meghatározó alakja volt.
Klasszikus

Gyönyörű Bach-klipet forgatott Yo-Yo Ma

A világ 36 helyszínére viszi el Yo-Yo Ma Bach-csellószvitjeit. Íme a projekt lenyűgöző első klipje.
Klasszikus

Ez az első élvonalbeli vonósnégyes, amelyben többségben vannak a nők

Az Artemis Quartetből kilépett két tag, nők érkeztek a helyükre. Ilyenkor felvetődik a kérdés: miért a férfiak uralják a kamarazenét?
Klasszikus

Az Óbudai Danubia mutathatja be Kurtág György operáját itthon

Előreláthatóan 2020-ban. Jövőbeli terveiről tájékoztatta a sajtót Óbuda 25 éves zenekara.
Tánc

Februárban megnyit a Nemzeti Táncszínház várva várt új épülete

Négy év bizonytalan helyzet után február 15-én a Budapest Táncfesztivállal egybekötve adják át a nagyközönségnek az intézmény új épületét a Millenáris Parkban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház kritika

Liliom mint intellektuális művész – ifj. Vidnyánszky Attila rendezése a Vígben

A Vígszínház hatalmas színpadát is szinte szétfeszítő, óriási díszletben mutatták be Molnár Ferenc emblematikus darabját, a Liliomot. A kisemberek szinte elvesznek a térben, de tragédiájuk elemi erővel tör át a rivaldán.
Színház józsef attila színház

Így ünnepelték Láng József színművész 85. születésnapját

A József Attila Színház a Feketeszárú cseresznye január 10-i előadásán ünnepelte mindenki Dodi bácsiját.
Színház ajánló

Suttogók a FÉMben

A FÉM több lábon áll, hiszen a színház mellett a zene, a képzőművészet szinte ugyanolyan hangsúllyal szerepel a kulturális tér kihasználásában. Ám a legfontosabb, maga a színház is két részre tagolódik: egyrészt a FÉM saját, repertoár előadásaira, s az igencsak színes felhozatalt képviselő vendégelőadások produkcióira.
Színház ajánló

Isten férfi vagy nő? – Halhatatlan a FÉMben

Márton Andrással és Andai Katival a főszerepben mutatta be a FÉM Cziczó Attila Halhatatlan című drámáját. Lehet-e sírni az élettel? Lehet-e nevetni a halállal?
Színház hír

Meglepetéssel indítja az évet a Proton Színház

A színházzal nem rendelkező társulat a föld alá csábítja nézőit.