Színház

A Lila ákác és az Európa Kiadó

Habos-babos szerelmi történet helyett a mai korra rímelő probléma kerül fókuszba Telihay Péter rendezésében, amelynek január 29-i előadása után meglepetéssel készül a József Attila Színház.

Telihay Péter Lila ákáca nem nevezhető hagyományos előadásnak. Semmilyen értelemben. Az általa használt Guelmino Sándor átirat frissebbé tette Szép Ernő kissé hömpölygő stílusát, ami önmagában kérdéseket vet fel. Vajon annak a tábornak van igaza, akik azt mondják: Szép Ernő maradjon az, aki? Vagy annak, aki úgy vélekedik: a fiatalok sosem néznének meg ilyen jellegű történetet, ha az nem szólítaná meg őket.

Telihay – aki maga is egy tinédzser apukája – ez utóbbi tábor mellett voksolt, amikor az 1980-as évek underground zenéit használta, mintegy magyarázatként vagy az értelmezést segítő elemként. A kiválasztott slágerek jól rímelnek a történetre – a rendezői szándék szerint tovább mesélve egy-egy jelenetet.

9F3A9849-113633.jpg

A Lila ákác jelenete (Fotó/Forrás: Kállai-Tóth Anett / József Attila Színház)

Természetesen az előadás is más hangsúlyt kap.

A habos-babos szerelmi történet helyett a mai korra rímelő probléma kerül fókuszba: a pénz hatalom, amivel bárki képes a saját érdekei mentén alakítani akár egy másik ember történetét. Vajon egy tehetséges, de szerényebb körülmények közül érkező lány labdába rúghat-e az előkelők és gazdagok világában? Vajon észrevesszük, ha mi magunk eszközzé vagy épp célponttá válunk?

Lilaakac-113633.jpg

A Lila ákác jelenete (Fotó/Forrás: Kállai-Tóth Anett / József Attila Színház)

A fent említett zenék a történetmesélés fontos eszközei. Talán ezért is döntött úgy a József Attila Színház, hogy nem mindennapi módon, a január 29-i előadásra jegyet váltóknak

egy extra meglepetéssel kedveskedik: az Európa Kiadó ad koncertet közvetlenül az előadás után.

A jelszó: „Szabadíts meg a gonosztól” kétszer – fröccs lesz!

Támogatott tartalom

József Attila Színház

A József Attila Színház 1956 szeptemberében nyílt meg a Váci úton. Az azóta eltelt hatvan évben komoly változásokon ment át mind az épület-, mind a színház társulata, repertoárja. Évadaink összeállításakor arra törekszünk, hogy értékteremtő előadásaink egyszerre szórakoztassanak és elgondolkodtassanak.  Kínálatunkban elsősorban emberi-polgári értékeket felmutató színművek, vígjátékok és zenés darabok szerepelnek. E sokszínűség mellett mindig kiemelt fontossággal bírt beavató színházi programunk, ami a tizenéveseket szólítja meg. A Gaál Erzsébet Stúdióban egy alternatív színházi gondolatot, underground szellemiséget igyekszünk meghonosítani.

Legnépszerűbb

Színház

Elhunyt Törőcsik Mari

A Kossuth-nagydíjas, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színésznőt életének 86. évében, hosszas betegség után pénteken hajnalban érte a halál.
Színház

Törőcsik Mari: „Beszentelik a hamvaimat, aztán a Tiszába szórnak. Az az én folyóm.”

A 85 éves korában elhunyt Törőcsik Mari néhány éve Bérczes Lászlónak „végrendelkezett” a színésznő nevét viselő beszélgetőkönyben.
Színház

„Ez a pillanat a gondolkodásra jó, beszédre nem” – Pályatársai, tisztelői búcsúznak Törőcsik Maritól

Sorra jelennek meg a személyes hangvételű visszaemlékezések a 85 évesen elhunyt Törőcsik Mariról a közösségi médiában, ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat.
Színház

Zsótér Sándor Törőcsik Mariról: „Az idegrendszere feltépte a szobát”

Törőcsik Mari „kitüntetett azzal, hogy dolgozott velem” – emlékezett vissza Zsótér Sándor rendező a pénteken elhunyt színésznőre.
Vizuál

Nézze meg Törőcsik Mari három felejthetetlen alakítását

Törőcsik Mari emléke előtt tiszteleg a Nemzeti Filmintézet streaming platformja, a Filmio, ahol szerda éjfélig ingyenesen megtekinthető a pénteken hajnalban elhunyt színművész három meghatározó filmje.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház interjú

Egy vidám tekintet, egy izgalmas száj – és a kettő között az évek múlása

Évtizedekig kutatta Törőcsik Mari arcait. Fotózta színpadon és magánéletben egyaránt, közel hetven esztendőn át. Kivételes szakmai kapcsolat és mély barátság fűzte a nemrégiben elhunyt színésznőhöz a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotóművészt, Keleti Évát, aki személyes történetei és képei segítségével járult hozzá, hogy fölidézhessük Törőcsik Mari különleges alakját.
Színház magazin

A színházvezető, aki jegesember lett – Szentiványi Béla

Szentiványi Béla színész, rendező és felesége, Zimonyi Márta primadonna a két világháború közötti hazai színjátszás sztárjai voltak. A férj megalapította az Országos Művész Színházat: stagione-típusú vándortársulatával járták a vidéket. A Trianon utáni Magyarországon a magyar színművészet életben tartása volt a cél. Ám Szentiványi anyagilag belebukott vállalkozásába. Aztán 1944-ben félreállította a szélsőjobboldali vezetésű Színészkamara. 1945-ben az új politikai rendszer is eltiltotta a pályától. Feleségével együtt segédmunkákból éltek. Színházi múltjukról soha többé nem beszéltek. Még lányuknak, Mártának sem, aki nemrég átadta szülei színházi albumát – fotókkal, dokumentumokkal – az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetnek. Szentiványi Mártát felkereste a Fidelio.
Színház gyász

Az emlékezés rózsái a Nemzeti Színház előtt

Gyűlnek a virágok a Nemzeti Színház épülete előtt, ahol a pénteken elhunyt Nemzet Színésze, Törőcsik Mari tisztelői róhatják le kegyeletüket.
Színház gyász

Zsótér Sándor Törőcsik Mariról: „Az idegrendszere feltépte a szobát”

Törőcsik Mari „kitüntetett azzal, hogy dolgozott velem” – emlékezett vissza Zsótér Sándor rendező a pénteken elhunyt színésznőre.
Színház nekrológ

„Ez a pillanat a gondolkodásra jó, beszédre nem” – Pályatársai, tisztelői búcsúznak Törőcsik Maritól

Sorra jelennek meg a személyes hangvételű visszaemlékezések a 85 évesen elhunyt Törőcsik Mariról a közösségi médiában, ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat.