Színház

„A Liliomfi örömmunka volt, a Richárd küzdelem”

2016.10.09. 13:10
Ajánlom
Közös osztályban végeztek, mindketten színészként diplomáztak. A III. Richárd negyedik közös munkájuk volt. A Junior Prima Díjjal frissen kitüntetett színházcsinálóval, Ifj. Vidnyánszky Attilával és Vecsei Miklóssal, a Fidelio Fortissimo Tehetségprogram két ifjú alkotójával beszélgettünk.

- Minta most kicsit hátrább került volna a színjátszás.

Ifj. Vidnyánszky Attila: Egyik osztályfőnökünk, Marton László mondta már az egyetem elején, hogy nem színészeket, színházi embereket szeretne képezni. Egyszerű, de fontos mondat. Színházzal foglalkozunk továbbra is, csak most több lehetőségünk nyílt máshonnan megközelíteni a színpadot.

Vecsei Miklós: Az egyetemi öt év után mindkettőnknek jól esik, hogy más szerepkörben is kipróbálhatjuk magunkat. Minket valóban 'színházcsinálónak' neveltek, a színház nyelvén keresztül szeretnénk foglalkozni korunk legfontosabb kérdéseivel. Hogy ehhez éppen színészként, íróként, rendezőként tudjuk a legtöbbet hozzátenni, azt az aktuális anyag dönti el.

Vecsei Miklós és ifj. Vidnyánszky Attila

Vecsei Miklós és ifj. Vidnyánszky Attila (Fotó/Forrás: Szkárossy Zsuzsa)

- Hosszú évek óta érzékelhető, hogy a végzett osztályok egy része, mint ahogy ti is, megpróbál továbbra is együtt maradni. Nagyobb erőt ad a megszokott közeg?

VM: Számunkra ez nem volt kérdés, természetes volt, hogy együtt maradunk.Barátok vagyunk, azon dolgozunk, hogy ne kelljen elengednünk egymást. Sajnos mi egyelőre nem tudunk olyan egzisztenciális biztonságot nyújtani, hogy társulatként működjünk tovább, de azok az emberek, akik az egyetemen, úgymond, a családunkat alkották, mindig a legfontosabb alkotótársaink maradnak, s remélem, évtizedeken keresztül minél sűrűbben keresztezik majd egymást az útjaink.

- Úgy tűnik, burok is az egyetem. Talán emiatt is próbáltok együtt maradni.

VA: Mi valószínűleg nem fogunk ebből kimászni, legalábbis most azt érezzük, ez működik. Nehéz megtartani a burkot, nehéz fenntartani a közös rajongást a színházért. Most biztonságban érezzük magunkat.

- Az egykori osztályból szinte mindenki leszerződött társulathoz, kezditek kialakítani saját külön útjaitokat. Ez hogyan egyeztethető össze azzal, hogy együtt is akartok dolgozni?

VA: Lehetetlen, de eddig szerencsénk volt. Kovács Adrián zeneszerzővel és Miklóssal az első komoly munkánk Shakespeare Athéni Timonja volt. Ott valami nagyon jót tapasztaltunk meg együtt, az a csapat és Hegedűs D. Géza osztályfőnökünk adja a fő támaszt. A Budaörsi Latinovits Színház nagyon rugalmas és nyitott volt arra, hogy hozzunk ötleteket, kapaszkodjunk egymásba, csináljunk előadásokat. Így született meg az idei nyári produkció keretében a III. Richárd is. Szeptemberre meghívást kaptunk a Radnóti Színházba, de itt már sokkal nehezebb volt egyeztetni az eddigi társaságot. Igyekszünk úgy gondolkodni, úgy színházat csinálni, hogy azt a fajta erőt és életérzést, amit közösen képviselünk, ne veszítsük el.

Vecsei Miklós és ifj. Vidnyánszky Attila

Vecsei Miklós és ifj. Vidnyánszky Attila (Fotó/Forrás: Szkárossy Zsuzsa)

- Korábbi nyilatkozataitokban utaltatok egy társulat létrehozására. Mit áldoznátok be azért, hogy együtt maradjon a csapat?

VA: Ha lenne bármilyen olyan lehetőségünk, ahol meg tudnánk kapaszkodni, akkor nem csak gondolkodnánk róla. De most azt érzem, hogy az elkövetkező egy-két évet mindenki gyakorlati időszakként fogja fel. Szükségünk van arra, hogy megtapasztaljunk más társulatokat, más légkört, minél több színésszel, rendezővel próbálhassuk ki magunkat. S bár nagyon hiszünk a közös munkáinkban, azt gondolom, néha jó más dolgokkal is találkozni, másoktól tanulni. Abban bízom, hogy egyszer majd adódik egy olyan helyzet, amire lecsapunk, és együtt tudjuk továbbvinni, továbbfejleszteni, amit eddig képviseltünk. Azt hiszem, csak ennek van igazi értelme.

Junior Prima: Vecsei Miklós és ifj. Vidnyánszky Attila

Kapcsolódó

Junior Prima: Vecsei Miklós és ifj. Vidnyánszky Attila

„Valóság az, ami hat” – idézi Hamvas Bélát a két fiatal színházcsináló, akik alkotópárosként már most maradandó előadások sorát hozták létre. Legközelebb a Radnótiban találkozhatunk közös munkájukkal.

- A gyulai Shakespeare Fesztiválon mutattátok be a III. Richárd ot. Talán máshogy gondolkodtok huszonévesként a műről, a hatalom kérdéséről. Számotokra milyen kérdéseket vetett fel a darab?

VM: A Vas István remek fordításában szállóigévé lett „Úgy döntöttem, gazember leszek” sor, ha szabad ezt mondanom, félrefordítás. Az eredeti úgy szól, hogy „I am determined to prove a villain”, tehát determinálva van arra, hogy gonosz legyen. Azaz, nem lehet más, csak a gonosz. Ez a két mondat közti különbség alapjaiban változtatja meg, amit eddig a magyar színpadokon III. Richárdról gondoltak. Alapvetően ő nem 'a' gonosz, hanem ebben a világban nem tud más lenni, mint a gonosz. Nagyon erős kép. Azóta sem hagy nyugodni a gondolat, hogy kik azok az emberek, akiket kivet magából a mai világ, a mai kulturális közeg. Kik azok, akiknek nem marad más, mint gonosszá válni.

Vecsei Miklós és ifj. Vidnyánszky Attila

Vecsei Miklós és ifj. Vidnyánszky Attila (Fotó/Forrás: Szkárossy Zsuzsa)

- Kétgenerációs szereposztás: Erzsébetet Eszenyi Enikő, Margitot Szűcs Nelli, Richárdot Trill Zsolt, Györgyöt és Edwardot Hegedűs D. Géza játssza, a többi szerepet hallgatók, fiatal színészek. Az előadás egyik központi kérdése pedig az, hogy végre békét kell teremteni. A rendszerváltás után születtetek. Számotokra mit jelent az elmúlt huszonhét év és a megbékélés?

VA: Nyilván rengeteg módon lehet értelmezni ezt, mint ahogy számos olvasata, értelmezése van a darabnak. Ez számunkra nem egy idézőjeles, ironikus hangvételű béke. A rendszerváltás után születtünk, nekünk mást jelent megbékélni egymással, miközben miránk is rengeteg dolog ragadt a múltból. Annyit szerettünk volna megmutatni, hogy huszonéves fejjel mit nevezünk békének. Háborúk dúlnak körülöttünk, naponta látjuk, olvassuk, miközben ahol felnőttünk azt kommunikálták, hogy béke és jólét van. Ezzel a kérdéssel akartunk foglalkozni. Azt feszegetjük, hogy képes-e az ember elfelejteni a sérelmeit valami fontosabb dologért. Valahogy belénk van kódolva, hogy ellentét, gyűlölet legyen. Az egész darabban, ahogy a többi közös munkánkban is – a Rómeó és Júliában, a Liliomfiban és Athéni Timonban – valami nagyon hasonlót érzékeltünk: hogy az ember úgy van összerakva, hogy keresse az ellenségét. Ezt a magot kutatjuk állandóan, hogy mi az alapkonfliktus, ami örökösen arra buzdít bennünket, hogy menjünk valamivel, valakikkel szembe. III. Richárd e tekintetben is nagyon izgalmas figura. Az ő személyisége miatt választottuk a darabot. Richárd nem gonosz, csak kíváncsi, hogy meddig tud elmenni, meddig tűrjük el őt. Kíváncsi, hogy mi alapján döntjük el, mi a jó és a rossz, lehet-e fekete-fehéren nézni a világot. Azt hiszem, a világ ennél sokkal ravaszabb.

- Mintha a rendszerváltás veszteségeit dolgoznátok fel.

VM: Elgondolkodtató, hogyan ragad ránk a gyűlölet.

VA: Nem veszteség. Nem tudjuk, mit jelent rendszerváltás után születni. Meg szeretnénk érteni, mibe születtünk, mi most a feladatunk.

- Az előadásban elhangzik, hogy a bűnök apáról fiúra, annak a fiára öröklődnek. A fiúkat mindig érdekli, milyen apai múltat cipelnek a hátukon. Érzékenyebbé tette a munkátokat, hogy a ti apáitok ismert emberek, közszereplők? Ez jobban fókuszál benneteket arra a kérdésre, hogy mi van az apai örökséggel?

VM: Ők az apáink. Ha nem lennének közszereplők, akkor is ugyanúgy érdekelne a múltjuk, az apáról-fiúra szálló eszmei és esztétikai örökségük. A békülés-jelenet tételmondata, „Felejtsük el, ami volt!”, számomra arról szól, hogyan indulhatunk tiszta lappal egy másik ember előtt. Bennem is ott lapul Richárd? Én is részese vagyok annak a brigádnak, amely nem engedi, hogy újrakezdjük?

Vecsei Miklós és ifj. Vidnyánszky Attila

Vecsei Miklós és ifj. Vidnyánszky Attila (Fotó/Forrás: Szkárossy Zsuzsa)

VA: Már a Liliomfinál azt éreztük, ha mi ezzel a kérdéssel foglalkozunk, a mi szánkból ítélkezésnek tűnhet, vagy valamiféle szembenállásnak. Az előző generációkhoz képest mi lényegesen műveletlenebbek vagyunk, egészen más impulzusok érnek minket, teljesen más világba születtünk bele. Sokat kell a régiektől tanulnunk. A Liliomfi egy eskü, egy kiállás a szakmánk mellet, hogy megérkeztünk és hiszünk benne. A III. Richárd nagyon nehéz ilyen téren. Nem lehet állást foglalni. Mindig ugyanaz volt és ugyanaz lesz, csak ez az üzenet minden korban másképp hat. Hihetetlen tanulság volt megérezni, milyen erős anyag, és szinte lehetetlen belenyúlni. Úgy született meg az előadás, hogy ő minket is legyőzött. A Liliomfi örömmunka volt, a Richárd küzdelem. Azt hiszem, erre a küzdelemre szükség volt.

- Hegedűs D. Géza állandó szereplője előadásaitoknak. Mit képvisel ő a számotokra?

VM: Apánk helyett apánk. Amellett, hogy az egyik legjobb színész, tanárunk, mesterünk, rengeteg energiát kapunk tőle. Nem tudok elképzelni nélküle előadást. Amikor elkezdünk egy újabb közös munkáról gondolkodni, szinte az első kérdés, hogy melyik szerepet játssza ő. Zsótér Sándortól megtanultuk, hogyan kell egy darabot olvasni. Marton Lászlótól azt, hogyan kell megcsinálni egy darabot. Sok minden ragadt ránk tőlük. De a legfőbb, amit mestereinktől megtanultunk, a szenvedély, ahogy ők állnak hozzá a színházhoz. Valahogy ezt a szenvedélyt kellett ellopni tőlük. Ez volt a legnagyobb adományuk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elhunyt Magyar Gábor gordonkaművész

Életének 60. évében, 2021. február 23-án súlyos betegség után elhunyt Magyar Gábor, az Opera Zenekar gordonkaművésze.
Klasszikus

Ők részesülnek állami zenei ösztöndíjban

Idén 23 fiatal részesül állami zenei ösztöndíjba: Fischer Annie zenei előadóművészeti ösztöndíjban tizenhárman, Kodály Zoltán zenei alkotói ösztöndíjban heten, Lakatos Ablakos Dezső dzsessz-előadóművészeti ösztöndíjban hárman.
Színház

Ingyenes stream-előadásként láthatók a Magyar Színház jelenetíró pályázatának döntősei

A Pesti Magyar Színház 2020 novemberében jelenetíró pályázatot hirdetett, melynek témája a karantén utáni élet volt. A beérkezett 193 pályamű közül a legjobb 7 bemutatkozási lehetőséget is kap, melyet az érdeklődők a színház Facebook-oldalán és honlapján ingyenesen megtekinthetnek.
Könyv

Nem véleményezheti az új érettségi vizsgamodellt a Magyartanárok Egyesülete

Növekszik a magolandó anyag mennyisége az új érettségi vizsgamodellben, az olvasás öröme helyett a „műcímek bemagolása” lesz a cél a Magyartanárok Egyesülete szerint. Hiába mondanák el a véleményüket, nem kaptak erre lehetőséget.
Vizuál

Itt nézheti meg a Természetes fény első előzetesét!

Megérkezett a Závada Pál regényéből készült film első előzetese. Nagy Dénes filmje a Berlinale versenyprogramjában is szerepel. Egy II. világháborús alakulatról szól, amely a keleti fronton teljesít szolgálatot.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház interjú

Psotás fények és árnyak

Öt évvel ezelőtt, 2016. február 25-én, 86 éves korában hunyt el a magyar színházművészet egyik legegyedibb és utánozhatatlan alakja, Psota Irén, akinek neve már életében fogalommá vált. Utolsó éveiben visszavonultan élt, elzárkózott a nyilvánosság elől, emiatt is különleges ez a 2009-ben készült beszélgetés, amelyben bepillanthatunk egy nagy művész hétköznapjaiba. Egy valódi, megismételhetetlen legendára emlékezünk ezzel az írással.
Színház magazin

Valóság és képzelet határán – 145 éve színpadon a Peer Gynt

A romantika és a korai modernizmus határán egyensúlyozó Peer Gynt Henrik Ibsen egyik legismertebb és legtöbbet játszott darabja. Bár a szerző a drámát már 1867-ben papírra vetette, bemutatójára egészen 1876. február 24-ig kellett várni.
Színház hír

Podcastsorozat indul a Játékszínben

A streamelt előadások után online hallgatható interjúkkal szeretné közelebb hozni a közönséghez a színészeket a Játékszín. A keddenként jelentkező PodCasting házigazdája Várnai Péter.
Színház interjú

„Úgy érzem, hogy jó helyen vagyok” – interjú Brunczlik Péterrel

Brunczlik Péter kellékesként került a József Attila Színházba, de arcát a közönség is jól ismerheti, hiszen számtalan előadásban találkozhattak már vele kisebb-nagyobb szerepben. Az indulásról és a szakmai kihívásokról is beszélgettünk. (X)
Színház hír

Ingyenes stream-előadásként láthatók a Magyar Színház jelenetíró pályázatának döntősei

A Pesti Magyar Színház 2020 novemberében jelenetíró pályázatot hirdetett, melynek témája a karantén utáni élet volt. A beérkezett 193 pályamű közül a legjobb 7 bemutatkozási lehetőséget is kap, melyet az érdeklődők a színház Facebook-oldalán és honlapján ingyenesen megtekinthetnek.