Színház

A magyar Fred Astaire, aki etikettet is tanított

Feleki Kamill színművész 25 éve halt meg
2018.10.18. 17:05
Ajánlom
A magyar Fred Astaire-ként is emlegették akrobatikus ügyessége és virtuóz tánctudása miatt a ma 25 éve elhunyt Feleki Kamillt. Érzékenységére és villámló nyelvére célozva partnere és pályatársa, Honthy Hanna "tüskés mimózának" nevezte.
felekikamill3-154854.jpg

Virtuóz táncos volt

Egy pesti iparos és egy neves cukrászfamília leányának gyermekeként született 1908. augusztus 21-én Törökbálinton, ahol a család éppen nyaralt. Négyen voltak testvérek, s egyik bátyjával gyakran járt a Vígszínház előadásaira, majd a sikeres operetteket játszó Király Színházba. Megragadta a színház varázslatos világa, s tizenegy évesen elhatározta, hogy színész lesz. Tizennégy éves korától a cirkusz híres artistájától, Boros bácsitól vett órákat a Ligetben. Akrobatikus ügyességét fejlesztve, az artisták között mozogva tanulta meg életre szólóan a pontosságot, a szakmai felkészültség fontosságát.

1926-ban beiratkozott Rákosi Szidi színiiskolájába, s még el sem végezte az első évet, amikor egy táncszámát látva Lázár Ödön direktor leszerződtette a Király Színházhoz. Kezdő fizetése 160 pengő, a második évben a duplája, a harmadik évben 640 pengő volt, ami akkoriban nagyon sok pénznek számított. Első feladata egy statisztaszerep volt, Rátkai Mártonnak kellett odavinnie egy korsó sört. A kor ünnepelt sztárja pártfogolni kezdte, és a befutott színésznő,

Gombaszögi Ella is szárnyai alá vette, tanítgatta, bevezette a társaságokba.

Felekit színházában egyre gyakrabban bízták meg koreográfusi feladattal, még Bécsbe is meghívást kapott egy Lajtai Lajos-operett betanítására.

1929-től külföldön lépett fel, Camillo Feleky néven Európa előkelő lokáljaiban hódított táncszámaival. Hazatérése után, 1931-től a zenés színpadok táncoskomikus sztárjaként ünnepelték, az Operettszínház mellett fellépett a Royal Orfeumban, a Royal Színházban, 1939 és 1941 között a Vígszínházban, a Városi Színházban, állandó szereplője volt a nyári színházaknak. 1941 és 1943 között Feleky Camill néven számtalan írását közölte a Film Színház Irodalom című hetilap Az én hasábom címmel. Rövid, szellemes történetek ezek színházról, apróbb hétköznapi jelenetekről csattanókkal.

felekikamill-154857.jpg

Nagymező utca 17. Budapest Táncpalota (Moulin Rouge). Kardos Magda és Feleki Kamill színművészek 1959-ben. (Fotó/Forrás: Fortepan )

Virtuóz táncos volt, a Király Színházban, a Fővárosi Operettszínházban táncra tanította kollégáit. Feleségével - aki megismerkedésükkor a Moulin Rouge tánckarának tagja volt - tánciskolát tartottak fenn, szteppre tanította a fiatal színészjelölteket. A táncszalonban, amelyet a második világháború után államosítottak, a társastáncra vonatkozó illemszabályokat is oktatta.

Idősebb korában a Magyar Televízió képernyőjén tűnt fel illemtanárként, éveken át sugározták a "Tudni illik, hogy mi illik" című sorozatát.

A második világháború alatt, az első sorozás alkalmával felmentette az őt felismerő orvos, de 1944-ben így is behívták a páncélosokhoz. Egy zenészkolléga segítségével sikerült a légoltalmiakhoz kerülnie, a Szent István-bazilika tornyába vezényelték kémlelni az eget. Szédült, nagyon félt, de túlélte.

A háború után a Pódium Kabaréban lépett föl, majd a Víg-, a Művész, a Magyar, a Belvárosi, a Modern, a Petőfi Színházban játszott. 1964-ben visszatért az Operettszínházhoz, többször vendégszerepelt a Vígben, a József Attila és a Madách Színházban, 1972-ben megvált zajos sikerei helyszínétől, az Operettszínháztól.

Apró, filigrán alkata, jellegzetes hanghordozása, kedves pöszesége és mozgáskultúrája sokáig meghatározta szerepkörét.

Kisemberek sorát játszotta, közülük az egyik legemlékezetesebb Glauziusz bácsi, az öreg könyvelő Kerekes János Állami áruház című nagyoperettjében. A Csárdáskirálynőben Honthy Hanna mellett hívta fel magára a figyelmet a jóságosan bölcs Miska pincér szerepében, a Luxemburg grófjában a kissé szenilis Sir Basilt alakította nagy sikerrel, raccsolva énekelve: "szívem szevet..." Prózát is zseniálisan tudott játszani, Moliére Képzelt betegében Argant alakította, Neil Simon Napsugár fiúk című komédiájában a zsörtölődő, kivénhedt komikust.

1936 óta szerepelt filmen, többek között A tanítónő, a Beszterce ostroma, az Állami áruház, A csodacsatár, a Gerolsteini kaland, az Othello Gyulaházán, A gyilkos a házban van. Utolsó, talán legemlékezetesebb filmje Gárdos Péter Uramisten című drámája volt, amelyért 1986-ban elnyerte a chicagói filmfesztivál legjobb férfialakításért járó díját (megosztva a másik főszereplővel, Eperjes Károllyal). Művészetét 1953-ban Kossuth-díjjal, 1952-ben érdemes művész, 1961-ben kiváló művész címmel ismerték el, 1991-ben lett a Fővárosi Operettszínház örökös tagja. 

felekik2-154855.jpg

Honthy Hanna és Feleki Kamill

Életét körülbástyázta maga alkotta szabályokkal, azokkal nem érintkezett, akik figyelmen kívül hagyták előírásait.

Így például előzetes bejelentkezés nélkül nem fogadott senkit, telefonon hívni is csak külön kód alapján lehetett.

A mellényzsebében hordott noteszba jegyezte fel a "büntetésbe kerülők" nevét, a büntetés időtartamát, melynek lejárta előtt még csak nem is köszönt ismerőseinek. A kiváló teljesítményt nyújtók aláírását viszont egy terítőbe hímeztette feleségével, de rossz előadást követően innen is le lehetett kerülni.

Utoljára 1978. június 9-én lépett színpadra a Kabaré című musicalben, s felháborította, hogy a "beugró" partner csak a súgót figyelte egész előadás alatt. Szégyenkezve és felháborodva tapasztalta a tőle oly távol álló felületesség, lelkiismeretlenség térnyerését, s ahogyan fogalmazott,

"megszüntette" magában a színházat, még nézőként sem tette be oda többé a lábát.

A színházi ajánlatoknak ellenállt, de összeállított egy műsort, amellyel egy ideig még eljárt vidékre vendégszerepelni. Felesége halála után végleg bezárkózott, elvonult a világtól. A nem sokkal korábban még ünnepelt színész szűkösen élt a halála előtti években, 1993. október 18-án, nyolcvanöt éves korában halt meg.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Emléktáblát avattak a 120 éve született Latabár Kálmán egykori lakóhelyén

1902. november 24-én született a 20. század egyik legkarakteresebb magyar színésze, Latabár Kálmán, akit Max Reinhardt is kora egyik legjobb alkotójának tartott. A komédia koronázatlan királyának egykori lakóhelyén emléktáblát helyeztek el, és ma este bemutatják a róla írt drámát a Spinoza Színházban.
Színház

Kováts Adél kapja a Páger Antal-színészdíjat

Kováts Adél kapja a Páger Antal-színészdíjat a makói képviselő-testület döntése értelmében. A testület által 2001-ben alapított díjat minden évben az a színész érdemli ki, aki – a szakmai kuratórium javaslata szerint – a leghűségesebb a makói születésű Páger Antal szellemi örökségéhez, és játékára jellemző a págeri hitelesség és eszköztelenség.
Zenés színház

Kristīne Opolais Carmenként debütál Szentmargitbányán

A világhírű énekesnő csatlakozik azon szopránokhoz, akik a hagyományosan mezzoszopránok által megformált Bizet-hősnő bőrébe bújnak. A Carmen premierjére 2023. július 12-én kerül sor a Szentmargitbányai Kőfejtőben.
Jazz/World

Macskák között forgatta új klipjét a Fenyves Quartet

A zenekar novemberben megjelenő új, negyedik nagylemezükkel ünnepli ötödik születésnapját november 30-án az Opus Jazz Clubban.
Klasszikus

„A kürt nagyon emocionális hangszer” – Beszélgetés Fröschl Éva Lillával

Első női rézfúvósként kapott Junior Prima Díjat a kürtművész Fröschl Éva Lilla az MVM Zrt. támogatásával. Már berlini tanulmányai közben játszott a Deutsche Oper, illetve a Komische Oper zenekarában, jelenleg pedig a Bajor Állami Operánál tölti próbaévét.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

Egy ízig-vérig családtörténet a József Attila Színházban

Milyen egy jó családregény? Érzelmes és szórakoztató. Szabó Magda drámája pont ilyen. Az utóbbi tíz év talán legnagyobb szabású prózai előadása december 10-én érkezik a József Attila Színház színpadára, Molnár Zsuzsanna és Nemcsák Károly főszereplésével.
Színház hír

Hangot adni a néma fájdalomnak – Gyűjtést szerveznek a Minden negyedik című előadás támogatására

A befolyt összegből a Manna Produkció perinatális gyászról szóló előadását filmre rögzítenék, hogy az előadás minél több emberhez eljuthasson. A felajánlásokat az adjukossze.hu oldalon várják.
Színház hír

Emléktáblát avattak a 120 éve született Latabár Kálmán egykori lakóhelyén

1902. november 24-én született a 20. század egyik legkarakteresebb magyar színésze, Latabár Kálmán, akit Max Reinhardt is kora egyik legjobb alkotójának tartott. A komédia koronázatlan királyának egykori lakóhelyén emléktáblát helyeztek el, és ma este bemutatják a róla írt drámát a Spinoza Színházban.
Színház hír

Kováts Adél kapja a Páger Antal-színészdíjat

Kováts Adél kapja a Páger Antal-színészdíjat a makói képviselő-testület döntése értelmében. A testület által 2001-ben alapított díjat minden évben az a színész érdemli ki, aki – a szakmai kuratórium javaslata szerint – a leghűségesebb a makói születésű Páger Antal szellemi örökségéhez, és játékára jellemző a págeri hitelesség és eszköztelenség.
Színház ajánló

Népszerű off-Broadway musicalt mutat be a székesfehérvári színház

A Te édes, de jó vagy, légy más! című darab énekpróbáinak nagy részén már túl vannak a színészek – köszönhetően Réti Anikó korrepetitornak –, így a nemrég megtatott olvasópróba már csodás zenei betétekkel zajlott a Vörösmarty Színház Kozák András Stúdiójában. A Lendvai Zoltán rendezte „jókedvű musical-revüt” a jövő évtől láthatja a közönség.