Színház

A magyar Fred Astaire, aki etikettet is tanított

2018.10.18. 17:05
Ajánlom
A magyar Fred Astaire-ként is emlegették akrobatikus ügyessége és virtuóz tánctudása miatt Feleki Kamillt. Érzékenységére és villámló nyelvére célozva partnere és pályatársa, Honthy Hanna "tüskés mimózának" nevezte.

Egy pesti iparos és egy neves cukrászfamília leányának gyermekeként született 1908. augusztus 21-én Törökbálinton, ahol a család éppen nyaralt. Négyen voltak testvérek, s egyik bátyjával gyakran járt a Vígszínház előadásaira, majd a sikeres operetteket játszó Király Színházba. Megragadta a színház varázslatos világa, s tizenegy évesen elhatározta, hogy színész lesz. Tizennégy éves korától a cirkusz híres artistájától, Boros bácsitól vett órákat a Ligetben. Akrobatikus ügyességét fejlesztve, az artisták között mozogva tanulta meg életre szólóan a pontosságot, a szakmai felkészültség fontosságát.

1926-ban beiratkozott Rákosi Szidi színiiskolájába, s még el sem végezte az első évet, amikor egy táncszámát látva Lázár Ödön direktor leszerződtette a Király Színházhoz. Kezdő fizetése 160 pengő, a második évben a duplája, a harmadik évben 640 pengő volt, ami akkoriban nagyon sok pénznek számított. Első feladata egy statisztaszerep volt, Rátkai Mártonnak kellett odavinnie egy korsó sört. A kor ünnepelt sztárja pártfogolni kezdte, és a befutott színésznő,

Gombaszögi Ella is szárnyai alá vette, tanítgatta, bevezette a társaságokba.

Felekit színházában egyre gyakrabban bízták meg koreográfusi feladattal, még Bécsbe is meghívást kapott egy Lajtai Lajos-operett betanítására.

1929-től külföldön lépett fel, Camillo Feleky néven Európa előkelő lokáljaiban hódított táncszámaival. Hazatérése után, 1931-től a zenés színpadok táncoskomikus sztárjaként ünnepelték, az Operettszínház mellett fellépett a Royal Orfeumban, a Royal Színházban, 1939 és 1941 között a Vígszínházban, a Városi Színházban, állandó szereplője volt a nyári színházaknak. 1941 és 1943 között Feleky Camill néven számtalan írását közölte a Film Színház Irodalom című hetilap Az én hasábom címmel. Rövid, szellemes történetek ezek színházról, apróbb hétköznapi jelenetekről csattanókkal.

felekikamill-154857.jpg

Nagymező utca 17. Budapest Táncpalota (Moulin Rouge). Kardos Magda és Feleki Kamill színművészek 1959-ben. (Fotó/Forrás: Fortepan )

Virtuóz táncos volt, a Király Színházban, a Fővárosi Operettszínházban táncra tanította kollégáit. Feleségével - aki megismerkedésükkor a Moulin Rouge tánckarának tagja volt - tánciskolát tartottak fenn, szteppre tanította a fiatal színészjelölteket. A táncszalonban, amelyet a második világháború után államosítottak, a társastáncra vonatkozó illemszabályokat is oktatta.

Idősebb korában a Magyar Televízió képernyőjén tűnt fel illemtanárként, éveken át sugározták a "Tudni illik, hogy mi illik" című sorozatát.

A második világháború alatt, az első sorozás alkalmával felmentette az őt felismerő orvos, de 1944-ben így is behívták a páncélosokhoz. Egy zenészkolléga segítségével sikerült a légoltalmiakhoz kerülnie, a Szent István-bazilika tornyába vezényelték kémlelni az eget. Szédült, nagyon félt, de túlélte.

A háború után a Pódium Kabaréban lépett föl, majd a Víg-, a Művész, a Magyar, a Belvárosi, a Modern, a Petőfi Színházban játszott. 1964-ben visszatért az Operettszínházhoz, többször vendégszerepelt a Vígben, a József Attila és a Madách Színházban, 1972-ben megvált zajos sikerei helyszínétől, az Operettszínháztól.

Apró, filigrán alkata, jellegzetes hanghordozása, kedves pöszesége és mozgáskultúrája sokáig meghatározta szerepkörét.

Kisemberek sorát játszotta, közülük az egyik legemlékezetesebb Glauziusz bácsi, az öreg könyvelő Kerekes János Állami áruház című nagyoperettjében. A Csárdáskirálynőben Honthy Hanna mellett hívta fel magára a figyelmet a jóságosan bölcs Miska pincér szerepében, a Luxemburg grófjában a kissé szenilis Sir Basilt alakította nagy sikerrel, raccsolva énekelve: "szívem szevet..." Prózát is zseniálisan tudott játszani, Moliére Képzelt betegében Argant alakította, Neil Simon Napsugár fiúk című komédiájában a zsörtölődő, kivénhedt komikust.

1936 óta szerepelt filmen, többek között A tanítónő, a Beszterce ostroma, az Állami áruház, A csodacsatár, a Gerolsteini kaland, az Othello Gyulaházán, A gyilkos a házban van. Utolsó, talán legemlékezetesebb filmje Gárdos Péter Uramisten című drámája volt, amelyért 1986-ban elnyerte a chicagói filmfesztivál legjobb férfialakításért járó díját (megosztva a másik főszereplővel, Eperjes Károllyal). Művészetét 1953-ban Kossuth-díjjal, 1952-ben érdemes művész, 1961-ben kiváló művész címmel ismerték el, 1991-ben lett a Fővárosi Operettszínház örökös tagja. 

Életét körülbástyázta maga alkotta szabályokkal, azokkal nem érintkezett, akik figyelmen kívül hagyták előírásait.

Így például előzetes bejelentkezés nélkül nem fogadott senkit, telefonon hívni is csak külön kód alapján lehetett.

A mellényzsebében hordott noteszba jegyezte fel a "büntetésbe kerülők" nevét, a büntetés időtartamát, melynek lejárta előtt még csak nem is köszönt ismerőseinek. A kiváló teljesítményt nyújtók aláírását viszont egy terítőbe hímeztette feleségével, de rossz előadást követően innen is le lehetett kerülni.

Utoljára 1978. június 9-én lépett színpadra a Kabaré című musicalben, s felháborította, hogy a "beugró" partner csak a súgót figyelte egész előadás alatt. Szégyenkezve és felháborodva tapasztalta a tőle oly távol álló felületesség, lelkiismeretlenség térnyerését, s ahogyan fogalmazott,

"megszüntette" magában a színházat, még nézőként sem tette be oda többé a lábát.

A színházi ajánlatoknak ellenállt, de összeállított egy műsort, amellyel egy ideig még eljárt vidékre vendégszerepelni. Felesége halála után végleg bezárkózott, elvonult a világtól. A nem sokkal korábban még ünnepelt színész szűkösen élt a halála előtti években, 1993. október 18-án, nyolcvanöt éves korában halt meg.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

„Jót tesz nekünk, ha rácsodálkozunk a világra” – elstartolt a jubileumi Berlinale

Több mint egy héten keresztül Berlinre figyel a nemzetközi filmélet: a világ egyik legrangosabb A-kategóriás szemléje a hétvégén startolt el, a fesztivált Tom Tykwer új rendezése nyitotta meg, de bemutatták Burhan Qurbani új alkotását is, amelyben a III. Richárd történetét ültette át a jelenbe.
Színház

Bejelentés: Novák János támogatja Zalán János művészi koncepcióját

A Kolibri Színház oldalán jelent meg Zalán János és Novák János február 17-én kelt levele, amelyben az intézményt március elsejétől vezető új igazgató arról ír, nem változik a Kolibri profilja, amire az alapító támogatása a garancia. Zalán február 19-én találkozik a társulattal.
Klasszikus

Egy világrend utolsó pillanata – szubjektív gondolatok a Gurre-dalok kapcsán

Habár a Magyar Állami Operaház kommunikációja mindvégig az optimizmus hangját ütötte meg az Erkel Színháztól vett búcsú alkalmából, szimbolikus jelentőséget kapott a tény, hogy épp Arnold Schönberg monumentális opuszát, a Gurre-dalokat adták elő.
Vizuál

Presser Gábor és Parti Nagy Lajos nyitja meg a Godot Intézet új kiállítását

A Godot Intézet különleges megnyitóestre készül: február 28-án Presser Gábor játszik zongorán, és Parti Nagy Lajos gondolatai kísérik végig a látogatókat Szüts Miklós és Vojnich Erzsébet megindító festészeti világán.
Vizuál

A Konklávé és A brutalista tarolt a BAFTA-gálán

Február 16-án este adták át a Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémia (BAFTA) díjait. A londoni gálán a Konklávé és A brutalista című film is négy-négy elismerést gyűjtött be. Mikey Madison, Adrien Brody, Zoe Saldana és Kieran Culkin is díjat vehetett át.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Bejelentés: Novák János támogatja Zalán János művészi koncepcióját

A Kolibri Színház oldalán jelent meg Zalán János és Novák János február 17-én kelt levele, amelyben az intézményt március elsejétől vezető új igazgató arról ír, nem változik a Kolibri profilja, amire az alapító támogatása a garancia. Zalán február 19-én találkozik a társulattal.
Színház magazin

A fura, az általában jó

Február 13-án került sor a Rózsavölgyi Szalon legújabb előadásának bemutatójára: Hárs Anna Mákfagyi című darabját Dicső Dániel állította színpadra. Játssza Jeney Luca és Kálid Artúr, fontos szerep jut még egy fagyitérképnek.
Színház hír

Megszűnik a Vádli Alkalmi Színházi Társulás

Tizennégy évi működés után beszünteti tevékenységét a Vádli Alkalmi Színházi Társulás – jelentette be a Facebook-oldalán Szikszai Rémusz, az alapító-rendező. Előadásaik között olyan nagy sikerű és emlékezetes produkciók voltak, mint az I. Erzsébet, a Caligula helytartója vagy a Kutyaharapás.
Színház hír

Színházigazgatók közleménye: „Minden esetben tiszteletben tartjuk a fenntartó döntését”

„Elfogadhatatlan kollégáink felelősségteljes döntésének megkérdőjelezése” – közös nyilatkozatot adott ki több színházigazgató, melyben kiállnak azok mellett a munkatársaik mellett, akik a közelmúlt igazgatói pályázatainál bírálóként, javaslattevőként tevékenykedtek.
Színház interjú

 Vizi Dávid: „Vannak esték, amikor nem én követem a nézőket, hanem ők engem”

Bár fiatalon azt gondolta, színésznek lenni sokkal egyszerűbb, mégsem bánja, hogy ezt a hivatást választotta – Vizi Dáviddal, a Katona József Színház színészével a zenés színházról, saját hangja megtalálásáról, a Karsai Dániellel való találkozásról és a közösségi médiáról beszélgetettünk.