Színház

A magyar Fred Astaire, aki etikettet is tanított

Feleki Kamill színművész 25 éve halt meg
2018.10.18. 17:05
Ajánlom
A magyar Fred Astaire-ként is emlegették akrobatikus ügyessége és virtuóz tánctudása miatt a ma 25 éve elhunyt Feleki Kamillt. Érzékenységére és villámló nyelvére célozva partnere és pályatársa, Honthy Hanna "tüskés mimózának" nevezte.
felekikamill3-154854.jpg

Virtuóz táncos volt

Egy pesti iparos és egy neves cukrászfamília leányának gyermekeként született 1908. augusztus 21-én Törökbálinton, ahol a család éppen nyaralt. Négyen voltak testvérek, s egyik bátyjával gyakran járt a Vígszínház előadásaira, majd a sikeres operetteket játszó Király Színházba. Megragadta a színház varázslatos világa, s tizenegy évesen elhatározta, hogy színész lesz. Tizennégy éves korától a cirkusz híres artistájától, Boros bácsitól vett órákat a Ligetben. Akrobatikus ügyességét fejlesztve, az artisták között mozogva tanulta meg életre szólóan a pontosságot, a szakmai felkészültség fontosságát.

1926-ban beiratkozott Rákosi Szidi színiiskolájába, s még el sem végezte az első évet, amikor egy táncszámát látva Lázár Ödön direktor leszerződtette a Király Színházhoz. Kezdő fizetése 160 pengő, a második évben a duplája, a harmadik évben 640 pengő volt, ami akkoriban nagyon sok pénznek számított. Első feladata egy statisztaszerep volt, Rátkai Mártonnak kellett odavinnie egy korsó sört. A kor ünnepelt sztárja pártfogolni kezdte, és a befutott színésznő,

Gombaszögi Ella is szárnyai alá vette, tanítgatta, bevezette a társaságokba.

Felekit színházában egyre gyakrabban bízták meg koreográfusi feladattal, még Bécsbe is meghívást kapott egy Lajtai Lajos-operett betanítására.

1929-től külföldön lépett fel, Camillo Feleky néven Európa előkelő lokáljaiban hódított táncszámaival. Hazatérése után, 1931-től a zenés színpadok táncoskomikus sztárjaként ünnepelték, az Operettszínház mellett fellépett a Royal Orfeumban, a Royal Színházban, 1939 és 1941 között a Vígszínházban, a Városi Színházban, állandó szereplője volt a nyári színházaknak. 1941 és 1943 között Feleky Camill néven számtalan írását közölte a Film Színház Irodalom című hetilap Az én hasábom címmel. Rövid, szellemes történetek ezek színházról, apróbb hétköznapi jelenetekről csattanókkal.

felekikamill-154857.jpg

Nagymező utca 17. Budapest Táncpalota (Moulin Rouge). Kardos Magda és Feleki Kamill színművészek 1959-ben. (Fotó/Forrás: Fortepan )

Virtuóz táncos volt, a Király Színházban, a Fővárosi Operettszínházban táncra tanította kollégáit. Feleségével - aki megismerkedésükkor a Moulin Rouge tánckarának tagja volt - tánciskolát tartottak fenn, szteppre tanította a fiatal színészjelölteket. A táncszalonban, amelyet a második világháború után államosítottak, a társastáncra vonatkozó illemszabályokat is oktatta.

Idősebb korában a Magyar Televízió képernyőjén tűnt fel illemtanárként, éveken át sugározták a "Tudni illik, hogy mi illik" című sorozatát.

A második világháború alatt, az első sorozás alkalmával felmentette az őt felismerő orvos, de 1944-ben így is behívták a páncélosokhoz. Egy zenészkolléga segítségével sikerült a légoltalmiakhoz kerülnie, a Szent István-bazilika tornyába vezényelték kémlelni az eget. Szédült, nagyon félt, de túlélte.

A háború után a Pódium Kabaréban lépett föl, majd a Víg-, a Művész, a Magyar, a Belvárosi, a Modern, a Petőfi Színházban játszott. 1964-ben visszatért az Operettszínházhoz, többször vendégszerepelt a Vígben, a József Attila és a Madách Színházban, 1972-ben megvált zajos sikerei helyszínétől, az Operettszínháztól.

Apró, filigrán alkata, jellegzetes hanghordozása, kedves pöszesége és mozgáskultúrája sokáig meghatározta szerepkörét.

Kisemberek sorát játszotta, közülük az egyik legemlékezetesebb Glauziusz bácsi, az öreg könyvelő Kerekes János Állami áruház című nagyoperettjében. A Csárdáskirálynőben Honthy Hanna mellett hívta fel magára a figyelmet a jóságosan bölcs Miska pincér szerepében, a Luxemburg grófjában a kissé szenilis Sir Basilt alakította nagy sikerrel, raccsolva énekelve: "szívem szevet..." Prózát is zseniálisan tudott játszani, Moliére Képzelt betegében Argant alakította, Neil Simon Napsugár fiúk című komédiájában a zsörtölődő, kivénhedt komikust.

1936 óta szerepelt filmen, többek között A tanítónő, a Beszterce ostroma, az Állami áruház, A csodacsatár, a Gerolsteini kaland, az Othello Gyulaházán, A gyilkos a házban van. Utolsó, talán legemlékezetesebb filmje Gárdos Péter Uramisten című drámája volt, amelyért 1986-ban elnyerte a chicagói filmfesztivál legjobb férfialakításért járó díját (megosztva a másik főszereplővel, Eperjes Károllyal). Művészetét 1953-ban Kossuth-díjjal, 1952-ben érdemes művész, 1961-ben kiváló művész címmel ismerték el, 1991-ben lett a Fővárosi Operettszínház örökös tagja. 

felekik2-154855.jpg

Honthy Hanna és Feleki Kamill

Életét körülbástyázta maga alkotta szabályokkal, azokkal nem érintkezett, akik figyelmen kívül hagyták előírásait.

Így például előzetes bejelentkezés nélkül nem fogadott senkit, telefonon hívni is csak külön kód alapján lehetett.

A mellényzsebében hordott noteszba jegyezte fel a "büntetésbe kerülők" nevét, a büntetés időtartamát, melynek lejárta előtt még csak nem is köszönt ismerőseinek. A kiváló teljesítményt nyújtók aláírását viszont egy terítőbe hímeztette feleségével, de rossz előadást követően innen is le lehetett kerülni.

Utoljára 1978. június 9-én lépett színpadra a Kabaré című musicalben, s felháborította, hogy a "beugró" partner csak a súgót figyelte egész előadás alatt. Szégyenkezve és felháborodva tapasztalta a tőle oly távol álló felületesség, lelkiismeretlenség térnyerését, s ahogyan fogalmazott,

"megszüntette" magában a színházat, még nézőként sem tette be oda többé a lábát.

A színházi ajánlatoknak ellenállt, de összeállított egy műsort, amellyel egy ideig még eljárt vidékre vendégszerepelni. Felesége halála után végleg bezárkózott, elvonult a világtól. A nem sokkal korábban még ünnepelt színész szűkösen élt a halála előtti években, 1993. október 18-án, nyolcvanöt éves korában halt meg.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Liliom mint intellektuális művész – ifj. Vidnyánszky Attila rendezése a Vígben

A Vígszínház hatalmas színpadát is szinte szétfeszítő, óriási díszletben mutatták be Molnár Ferenc emblematikus darabját, a Liliomot. A kisemberek szinte elvesznek a térben, de tragédiájuk elemi erővel tör át a rivaldán.
Jazz/World

Írók, akiknek szövegeiben ott lüktet a jazz

A jazz és az irodalom keveredéséből igazi varázsital jön létre, ha avatott kezek keverik. Olyan prózaírókat gyűjtöttünk össze, akik a jazz és az irodalom iránti szenvedélyüket igazi esszenciába oltották.
Klasszikus

Plácido Domingo koncertjén álló tapsot kaptak a Virtuózok

A legendás tenor Gertler Teóval, Abouzahra Amirával és Abouzahra Mariammal lépett fel Dániában. A kis virtuózok álló ovációt kaptak, és hatalmas motivációt az előttük álló feladatokhoz.
Zenés színház

Anna Nyetrebko lesz az idei Bécsi Operabál díszvendége

Anna Nyetrebko orosz-osztrák sztárszoprán és férje, Yusif Eyvazov azerbajdzsán tenor lesz az idei Bécsi Operabál díszvendége.
Plusz

Hogyan tűnik le a hedonista művész mítosza?

A művész alkoholista és drogfüggő típusa halványodni látszik, helyettük már aszkéta művészeket csodáljuk, akik naponta 10-12 órát is képesek dolgozni. Miért?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház kritika

Liliom mint intellektuális művész – ifj. Vidnyánszky Attila rendezése a Vígben

A Vígszínház hatalmas színpadát is szinte szétfeszítő, óriási díszletben mutatták be Molnár Ferenc emblematikus darabját, a Liliomot. A kisemberek szinte elvesznek a térben, de tragédiájuk elemi erővel tör át a rivaldán.
Színház józsef attila színház

Így ünnepelték Láng József színművész 85. születésnapját

A József Attila Színház a Feketeszárú cseresznye január 10-i előadásán ünnepelte mindenki Dodi bácsiját.
Színház ajánló

Suttogók a FÉMben

A FÉM több lábon áll, hiszen a színház mellett a zene, a képzőművészet szinte ugyanolyan hangsúllyal szerepel a kulturális tér kihasználásában. Ám a legfontosabb, maga a színház is két részre tagolódik: egyrészt a FÉM saját, repertoár előadásaira, s az igencsak színes felhozatalt képviselő vendégelőadások produkcióira.
Színház ajánló

Isten férfi vagy nő? – Halhatatlan a FÉMben

Márton Andrással és Andai Katival a főszerepben mutatta be a FÉM Cziczó Attila Halhatatlan című drámáját. Lehet-e sírni az élettel? Lehet-e nevetni a halállal?
Színház hír

Meglepetéssel indítja az évet a Proton Színház

A színházzal nem rendelkező társulat a föld alá csábítja nézőit.