Az egy évvel ezelőtt meghirdetett Debrecen 175 drámapályázat győztes színdarabjait ismerhetik meg az érdeklődők január 22-én a Csokonai Fórum Simor Ottó Orfeumában. Az első három pályaművet felolvasószínházi keretek között adják elő a Csokonai Nemzeti Színház művészei.
A drámapályázatot a debreceni önkormányzat és a teátrum közösen hirdette meg. A kiírásban az szerepelt, hogy készüljön olyan színmű az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékére, különös tekintettel arra a történelmi időszakra, amikor 1849-ben Debrecenbe költözött a törvényhozás és a kormány, tehát gyakorlatilag ideiglenes fővárosként működött,
ami közelebb tudja hozni a mai korhoz a 175 évvel ezelőtt történteket.
A drámapályázatot nem várt érdeklődés fogadta, a leadási határidőig, 2024. június 30-ig harminc pályamű érkezett. A zsűri októberben, a MagdaFeszten hirdette ki a drámapályázat eredményét, mely a következőképp alakult:
I. helyezett:
Meskó Zsolt: Liberty Capital – A nagy Debrecen Show
II. helyezett:
Horváth György – Janik László: Egy láda Debrecennek
III. helyezett:
Anonim szerző: A szabadság őrvárosa
Meskó Zsolt Liberty Capital – A nagy Debrecen Show című, nyertes műve
egy kereskedelmi tévécsatorna showműsorában vendégként szerepelteti a város 1849-1849-ben meghatározó történelmi alakjait.
A korabeli Debrecen akkori jelentős személyiségei (köztük Poroszlay Frigyes polgármester, Kossuth Lajos, Szendrey Júlia) felkavarják a talkshow stábjának megszokott életét, a műsor addigi menetét. – Valami olyan típusú megközelítést kerestem, ami egyszerre reflektál a korabeli és a mai viszonyokra – mondta a szerző, aki szerint darabján lehet nevetni, de nem kifejezetten szatírának szánta – rengeteg kutatómunka előzte meg a dráma megírását, állandóan egyeztettem az anyagról szakértő történésszel.
A legfontosabb talán az volt számomra, hogy a darab segítségével az elnagyolt történelmi közhelyek mögé lássunk, és a történelmi szereplőket leemelve a szobortalapzatokról élő emberekké tegyük.
– A Liberty Capital – A nagy Debrecen Show egyszerre fogalmaz meg kritikát a bulvár és a kreált történelmi múlt romantikájáról. A múlt élő figurái találkoznak benne a jelen élő figuráival.

Dr. Gyürky Katalin, irodalomtörténész, a zsűri tagja; Meskó Zsolt; Horváth György; Németh Ákos drámaíró, a zsűri tagja; Dr. Imre László, irodalomtörténész; Dr. Fazakas Gergely Tamás, irodalomtörténész, a zsűri tagja (Fotó/Forrás: Máthé András / Csokonai Nemzeti Színház Debrecen)
Meskó Zsolt, bár nem debreceni születésű, a darab írása során lélekben szinte a cívisvárosba költözött.
– A debreceniek, a szindarabokon keresztül a város rejtözködő múltját megismerve, joggal lesznek büszkék a debreceniségükre, mert ennek a helynek végtelenül gazdag és máig ható a története – mondta a nyertes mű szerzője, hozzátéve, hogy a Liberty Capital – A nagy Debrecen Show jelentős tényanyaga miatt a helyi iskolák tanulói számára is egyszerre lehet hasznos és szórakoztató. – Maga Debrecen városa nagyot tett a pályázat meghirdetésével, manapság egyre kevesebb az ehhez hasonló drámapályázat, pedig kifejezetten nagy szükség lenne az efféle kezdeményezésekre.
A pályázatok mindig jók, mert célirányosan megmozgatják az alkotókat
– mondta Meskó Zsolt, aki korábban a Madách Színház musical-pályázatán is nyert, a 2022 áprilisa óta műsoron lévő A tizenötödik című művet Derzsi György zeneszerzővel közösen jegyzik. – Sokan nem tudják, de a Himnusz és a Szózat is pályázat útján született, ha Bartay Endre színigazgató 1843-44-ben nem ír ki rájuk felhívást, ki tudja, megzenésítik-e egyáltalán ezeket a műveket, és megmaradnak-e az utókor számára. Bartay Endre a szememben egy valódi nemzeti hős, csak senki sem tud róla. – Meskó Zsolt nyertes drámáját a magyar kultúra napján mutatják be először felolvasószínházi formában a Simor Ottó Orfeumban, a Csokonai Fórumon. Ugyancsak ezen a napon ismerheti meg a közönség a második és harmadik helyezett művet is.
A győztes mű debreceni bemutatójának dátuma még nem ismert.
Van információ a másik két díjazott pályaműről is. Az Egy láda Debrecennek nem 1848/49-es eseményeinek nagy és neves alakjait idézi meg, hanem az akkor élt kisemberek mindennapjaira fókuszál, akik egy fontos relikviát rejtő láda utaztatása kapcsán sodródnak bele a történelmi eseményekbe. Ráadásul sokszor humoros formában „csetlenek-botlanak” a számukra gyakran érthetetlennek, mégis nagyon vonzónak, mert megismételhetetlennek tűnő események között. Horváth György és Janik László második helyezett lett a pályázaton, a mű bemutatója január 22-én 16 órakor lesz.
Az A szabadság őrvárosa szerzője inkognitóban kívánt maradni, műve egy jelenkori színházi vitára épül, tulajdonképpen „bevezetés” egy dráma születésébe: az írásba és a színpadi adaptálásába. A készülő darab témája a Habsburg-ház 1849-es trónfosztása. Miközben az alkotók vitatkoznak, érvelnek, megsértődnek majd újra kibékülnek, a korabeli lakosság – főleg az akkori diákok – szabadságharcba való „integrálódása”, honvédnek jelentkezése is nagy hangsúlyt kap. A történetfilozófiai kérdések felvetődése kapcsán pedig még Madách Imre halhatatlan műve, Az ember tragédiája is új és szokatlan megvilágításba kerül.
Bővebb információ a Csokonai Nemzeti Színház honlapján.
Fejléckép: A debreceni Csokonai Fórum (forrás: Csokonai Nemzeti Színház)